Kríziscsoportokat javasol Pintér Gyöngyöspata miatti akcióterve

Már készül a kormányon belül az az akcióterv, amelynek a célja a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusok megelőzése, ahol a rendőrségtől független járőrözők jelentek meg a romák lakta utcákon. Az [origo] információi szerint a terv része lenne, hogy úgynevezett válságmegelőző csoportokkal akarják elkerülni a hasonló feszültségek kialakulását.

Kormánydelegáltakból, önkormányzati politikusokból és helyi kisebbségi vezetőkből álló válságmegelőző csoportokat állítana fel a kormány a gyöngyöspataihoz hasonló társadalmi feszültségek megelőzésére - kormányzati forrásokból származó információink szerint ilyen megoldás szerepelhet majd abban az akciótervben, amelynek kidolgozására múlt pénteken kérte fel a miniszterelnök Pintér Sándor belügyminisztert.

A "félkatonai szervezetek megállítását" célzó akcióterv összeállításáról a cigányság helyzetéről szóló, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökével, Farkas Flóriánnal és Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral folytatott egyeztetésén állapodott meg öt napja Orbán Viktor. Az ötlet azonban nem tőle, hanem valójában Balogtól származik - mondta az [origo]-nak egy, a tanácskozás részleteit ismerő kormányzati tisztségviselő.

A neve elhallgatását kérő forrás szerint a miniszterelnök alapvetően elégedett Pintér Sándorral, de a Magyar Gárdához és utódszervezeteihez kötődő, "önjelölt rendfenntartók" elleni fellépéssel nem. Balog Zoltánra közben roma szervezetek gyakoroltak nyomást, hogy tenni kellene valamit az ügyben, és a tanácskozás részleteit ismerő forrás szerint ő beszélte rá Orbánt, hogy adjon konkrét feladatot az ügyben a belügyminiszternek.

"Sándor meg fogja oldani a feladatot"

"Nem mondhatni, hogy Sándor nem tett semmit, hiszen látható, hogy a rendőrség következetesen fellép a gárdistákkal és hasonlókkal szemben. A baj csak az, hogy túlságosan rendőrként, kicsit kockafejűen gondolkodik a helyzet kezeléséről, és megáll a dolog ott, hogy ha rendbontásba kezdenek vagy gárdaegyenruhát, önkényuralmi jelképet viselnek, akkor szétzavarják őket" - mondta a tisztviselő.

"Sándor fegyelmezett, kötelességtudó katona, aki, ha egyszer rábízták a feladatot, el is fogja végezni" - tette hozzá a forrás, aki szerint biztosra vehető, hogy a belügyminiszter nem fogja semmitmondó javaslatokkal és megállapításokkal kipipálni a feladatot.

A belügyminiszter egyébként nem is vett részt az említett, múlt pénteki egyeztetésen, a rábízott feladatról csak a találkozó után értesült. Arról ugyanakkor, hogy a hatékonyabb fellépéshez mit kellene a kormánynak és a rendőrségnek tennie, egy, a romaügyi államtitkárhoz közel álló forrás szerint csaknem kész koncepció van már Balog Zoltán asztalán. A fideszes politikus eszerint már hivatalba lépése után elkezdte kidolgozni egy hasonló problémakezelő koncepció részleteit, a gyöngyöspatai eset után pedig nemcsak a helyi kisebbségi vezetőkkel, hanem jogvédő szervezetekkel is egyeztetett.

A Szebb Jövőért Polgári Egyesület tagjai Gyöngyöspatán - további képek a konfliktusról a fotóra kattintva!

A megoldás a koncepció ismerői szerint az úgynevezett válságkezelő csoportok létrehozása lehet, az azonban még nem dőlt el, hogy pontosan kikkel és hány ilyen csoportot állítanának fel. A tervek szerint alapvetően egy belügyminisztériumi problématérkép alapján rendelnék a csoportokat olyan településekre, ahol visszatérő feszültségek vannak a többség és a kisebbség együttélésében. A konfliktuskezelésbe a kormány megbízottja, illetve a polgármester és az illetékes rendőri elöljárók mellett a helyi kisebbségi önkormányzat vezetőit is bevonnák. A cél, hogy a feszültségeket még azelőtt elsimítsák, mielőtt ügy kerekedne belőlük, vagyis a Jobbikhoz vagy radikális jobboldali szervezetekhez köthető járőrözők megjelennének a településen.

Generálkommandó helyett helyismeret

A pénteki egyeztetésen a tanácskozás részleteit ismerő forrás szerint Farkas Flórián egyenesen egy "mozgó-utazó kríziscsoport" felállítását sürgette. Balog ezt azonban nem tartotta jó ötletnek, és azzal érvelt, hogy egy "generálkommandó" helyett hatékonyabb, ha a helyi ügyeket jól ismerő résztvevőkkel működnek a testületek.

Az előkészítésre rálátó tisztségviselő szerint az akciótervnek ki kell terjednie emellett a rendőrök feladatfelfogására és törvényértelmezésére is. Külön jogszabályok alkotása vagy módosítás ugyanakkor nem várható, az előkészítés egyik résztvevője szerint ugyanis jelenleg is elegendő alapot teremtenek a rendőröknek a félelmet keltő félkatonai csoportok elleni fellépéshez.

A büntető törvénykönyv közösség elleni erőszakról szóló, 174/B paragrafusa szerint például bűntettet követ el és kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki "mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása miatt erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön", de akár nyolc évvel is, hogyha mindezt "fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva vagy a sértett sanyargatásával, csoportosan" követi el. A büntető törvénykönyv szerint ráadásul a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészület is büntetendő. Ez lehetőséget ad azoknak az előállítására, akik például ostorral, fokossal felszerelkezve jelennek meg egyes környékeken, ahogy az történt például Gyöngyöspatán.

Lehet zaklatás is

Egy másik érvelés szerint a zaklatás passzusa is ráhúzható a hasonló esetekre, hiszen a Btk. 176/A paragrafusa szerint a tényállást az is megvalósítja, aki "félelemkeltés céljából mást vagy hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be". Ez a bűncselekmény két évig, az államtitkár koncepciója szerint ugyancsak alkalmazható "garázdaság" bűntette pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az utóbbihoz olyan, "kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást kell tanúsítani, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen."

A készülő akciótervről megkérdeztük a Belügyminisztériumot is, a tárca sajtófőnöke azonban nem árult el részleteket, csak annyit mondott, hogy "a koncepció kidolgozása folyamatban van". Mányai Zoltán közlése szerint ugyanakkor "a rendőrség eddig is intézkedett a betiltott, félkatonai jellegű szervezetek jogellenes fellépésével szemben, és ezután is fenntartja a rendet, így az emberek biztonságban érezhetik magukat".

A Heves megyei Gyöngyöspata, illetve a félkatonai szervezetek elleni fellépés ügye az után került az érdeklődés középpontjába, hogy a Jobbikhoz és a betiltott Magyar Gárdához több szálon kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület több tucat tagja március 1-jén járőrözni kezdett a településen, arra hivatkozva, hogy szerintük a helyi cigányok rettegésben tartják a lakosságot. A romák szerint viszont a polgárőrök és más, a faluba érkezett személyek félemlítik meg őket. (Legutóbbi helyszíni riportunk itt olvasható.)

A kormány részéről eddig nem kísérte semmilyen látványos megnyilvánulás a gyöngyöspatai eseményeket. Egy, a településen tartott március 15-ei antirasszista felvonuláson előállították ugyan a Szebb Jövőért négy tagját, de nem tevékenységük vagy félelmet keltő megjelenésük miatt, hanem mert nem voltak hajlandók igazolni magukat.

Pintér nem tűri a félkatonai szervezeteket

Pintér Sándor belügyminiszter mellett ugyanakkor korábban Orbán Viktor miniszterelnök is többször beszélt arról, hogy nem fogja eltűrni a félkatonai szervezeteket. Ugyanezt az állítást erősítette meg hétfői, az antirasszista világnap alkalmából kiadott közleményében Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár is. "A rendőrség nem engedi, hogy félkatonai szervezetek kihívást intézzenek az állam kizárólagos joga ellen" - írta az államtitkár, hozzátéve, hogy a miniszterelnöki felkérésre kidolgozandó akcióterv "tovább erősítheti ezt a jogot azokkal szemben, akik önös politikai érdekből ezt a jogot megkérdőjelezik vagy ellene szervezkednek".

A világnap alkalmából és a gyöngyöspatai eseményekre reagálva közleményt adott ki hétfőn a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is. Kállai Ernő ebben az államot, a kormányt hibáztatta, amiért "a lakosság magára hagyatottsága olyan jellegű társadalmi önszerveződéshez vezetett, amely a valóságot leegyszerűsítve származási kategóriákban definiálja azt a csoportot, amellyel szemben védelmet kíván nyújtani és amelynek nyomán éppen a legkiszolgáltatottabb, halmozott hátrányok között élő emberek szenvednek megaláztatást anélkül, hogy az állam megvédené őket."

Kállai Ernő kijelentését Balog Zoltán később "felelőtlennek" nevezte. A kisebbségi ombudsman kedden azzal vágott vissza minderre, hogy vizsgálatot indít a gyöngyöspatai ügyben annak kiderítésére, hogy "az állami szervek, hatóságok megfelelően jártak-e el, és mindent megtettek-e a helyi roma lakosság békés életkörülményeinek biztosítása és emberi méltóságuk védelme érdekében".