Egy hihetetlenül zsúfoltnak tűnő napot vizsgálnak a moszkvai ügy nyomozói

Mennyire életszerű az, hogy Budapesten dönt a kormány egy sokmilliárdos pályázatról, és néhány órával később már alá is írják róla a szerződést Moszkvában? Az ügyészség gyanúja szerint nem az, ezért magánokirathamisítás gyanújával is vizsgálódnak a moszkvai kereskedelmi képviselet gyanús eladásának nyomozása során. A nyomozók szerint ugyanis hetekkel később írhatták alá a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásáról szóló megállapodást, mint amilyen dátum a szerződésen szerepel.

Különös egybeesés bonyolítja tovább a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásának zavaros történetét. Az épület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2008. november 5-én választotta ki az ingatlan eladására kiírt pályázat győztesének a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airt. Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet pedig még aznap, néhány órával a döntés után aláírta Moszkvában a vevővel az adásvételi szerződést. A dátumnak az is különös jelentőséget ad, hogy Székely hároméves nagyköveti megbízatása pont azon a napon szűnt meg.

A sűrű napról Fekszi Márta, a Külügyminisztérium akkori államtitkára is említést tesz abban a levelében, amelyet 2009 márciusában írt Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) akkori vezérigazgatójának. Fekszi a levélben kiemeli: "Az adásvételi szerződés aláírásának napja összhangban van továbbá Székely Árpád közszolgálati jogviszonyának időpontjával."

Meghamisíthatták a szerződést

Az egybeesés az [origo] információi szerint feltűnt az ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészségnek is. Egy, a nyomozás részleteit ismerő tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: az ügyészség gyanúja szerint az adásvételi szerződést valószínűleg nem azon a napon - 2008. november 5-én - írták alá, mint ami a dokumentumon szerepel. A tisztviselő szerint a nyertest kiválasztó MNV-s határozat több feltétel teljesítéséhez kötötte a szerződés aláírását, mindezt aznap nem teljesítették.

Hasonlóan fogalmazott az [origo]-nak egy másik, az MNV döntési mechanizmusát kezelről ismerő forrás is, aki szintén kételkedik abban, hogy valóban azon a napon írták alá a szerződést, mint ami a dokumentumon szerepel. A forrás szerint nem életszerű, hogy délután kiválasztják a nyertest Budapesten, akivel aztán este Moszkvában szerződést is kötnek.

A nyomozás részleteit ismerő tisztviselő szerint az ügyészség azt gyanítja, hogy a szerződést november 5-e helyett később, valószínűleg decemberben írhatták alá. A forrás szerint ezt valószínűsíti az is, hogy a Székelynél tartott házkutatás során az ügyészségi nyomozók egy 2008 decemberi aláírás nélküli szerződéstervezetet is találtak. Az ügyészség gyanúja szerint azért dátumozhatták vissza novemberre a szerződést, hogy a szerződésen szereplő dátum Székely nagyköveti megbízatásának idejére essen.

Ezt támasztja alá egy, az [origo] birtokába került külügyminisztériumi emlékeztető is. A 2008. december 22-i dátumú, Fekszi által jóváhagyott emlékeztető jövő időben beszél a szerződés aláírásáról. Az összegzésben az olvasható, hogy "Székely Árpád megteszi az adásvételi szerződés nyertes ajánlattevő meghatalmazott képviselőjével történő aláíráshoz szükséges intézkedéseket." A megbeszélésen a dokumentum szerint Székely, Fekszi, illetve Pék Erzsébet, a Külügyminisztérium akkori titkárságvezetője vett részt.

Egy szerződés sincs rendben

Az ügyészség gyanúja szerint tehát magánokirat hamisítás történt a 2008. novemberi szerződés aláírása során. A végleges adásvételi szerződéssel azonban nem csupán az aláírás dátuma lehet az egyedüli probléma. A szerződés nem tesz nem említést arról az 500 millió forintos előlegről, amelyet a Magyar Államkincstár szerint az épület vevője még 2005 decemberében átutalt a magyar államnak. Az előleget megemlíti viszont az a korábban, 2008 márciusában készült adásvételi szerződés, amelyet szabálytalanul kötötték meg, mivel az aláírást nem előzte meg pályáztatás. Az ügyészség gyanúja szerint mivel az első szerződés nem felelt meg a jogszabályoknak, így a második szerződés csak arra szolgált, hogy a hiányosságot orvosolja.

Bár az ügyészség 2009 novembere óta nyomoz, nagyobb érdeklődés azóta kíséri az ügyet, hogy február 8-án az ügyészség őrizetbe vette Tátrait, Székelyt és Fekszit. Néhány nappal később a bíróság elrendelte mindhárom gyanúsított szabadon engedését, de az eljárás folytatódik ellenük. Február végén tanúként hallgatták ki Göncz Kinga korábbi külügyminisztert is a nyomozók. A gyanúsítottak száma akár tovább is nőhet, erre utal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) az ügyet vizsgáló jelentése további érintettek felelősségét is felveti.

A 17 ezer négyzetméteres, az orosz kormánynegyed közelében fekvő épület eladását a magyar kormány 2005 novemberében kezdte előkészíteni. A későbbi vevő, a Diamond Air a 2008 márciusában megkötött szerződésre hivatkozva utalta át a 4 milliárd forintos vételárat. Mivel ezt a szerződést nem előzte meg pályáztatás, az eljárást megismételték, a zártkörű pályázatot a korábbi vevő nyerte meg. Az ügyészség gyanúja szerint, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor legalább 6 milliárd forinttal többért lehetett volna értékesíteni az épületet.