"Nagyon komoly lesz a tárgyalás, amelyen nagyon sok meglepetés jöhet" - mondta az [origo]-nak a romák elleni támadássorozat vádlottjainak pénteken kezdődő büntetőperéről Gerecs Krisztián, a másodrendű vádlott, K. István ügyvédje. A kilenc helyszínen elkövetett, összesen hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozattal négy férfit vádolnak. A bíróság nyári szünetéig, július közepéig összesen 34 tárgyalási nap lesz, de a tárgyalást lefolytató Pest Megyei Bíróság szóvivője, Kende Katalin szerint a legkorábban jövő tavasszal érhet véget a büntetőper.
A pénteki tárgyaláson a 90 oldalas vádiratot fogják felolvasni, és a tárgyalások további menetrendjét fogják ismertetni az [origo] által megkérdezett védőügyvédek szerint. "Az érdemi rész csak március 30-án fog kezdődni" - mondta az elsőrendű vádlott, K. Árpád védője, Bérdi Zsolt. Gerecs Krisztián azt mondta, hogy pénteken senki nem fog megszólalni a vádlottak közül. Lőrincz Márton, a harmadrendű vádlott, P. Zsolt ügyvédje szerint a bíróságtól szóbeli tájékoztatást kaptak arról, hogy a nyári szünetig tartó időszakban a vádlottak és a 165 tanú kihallgatása várható, ősszel pedig a 30 szakértő kihallgatásával folytatódhat a tárgyalássorozat.
Az ügyet Miszori László tanácselnök-bíró vezetésével egy ötös bírói tanács fogja tárgyalni a Pest Megyei Bíróság budapesti, Thököly úti épületében. A tárgyalás helyszínének megváltoztatásáért az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott képviselői közös beadványt nyújtottak be, mert szerintük a Thököly úti épületnek nem megfelelő az infrastruktúrája. "A tárgyalás a bíróság legnagyobb termében lesz, de még az sem alkalmas arra, hogy az ötfős bírói tanács, a vádlottak és védőik, valamint a több tízezer oldalnyi nyomozati anyag elférjen kényelmesen, az érdeklődőkről és az újságírókról nem is beszélve" - mondta Lőrincz Márton. A beadványt azonban kedden elutasította a bíróság.
Vallomást tesz az eddig hallgató vádlott
A [origo]-nak nyilatkozó védőügyvédek szerint a védekezésben ugyanaz az irány várható, amit korábban is hangsúlyoztak a sajtón keresztül, azaz emberölést továbbra sem fognak elismerni a vádlottak. A négy vádlott közül eddig egyedül P. Zsolt nem tett vallomást, ez azonban változni fog ügyvédje szerint. "Eddig azért nem tett vallomást, mert semmilyen bűncselekményt nem követett el. Ez is egy védekezési mód" - mondta Lőrincz. Szerinte például a védence arról beszélhet, hogy miért találhatták meg a DNS-mintáját az egyik gyilkos fegyveren. Gerecs is azt mondta, védence, K. István elismeri, hogy garázdajellegű bűncselekményt követett el, például Molotov-koktélt dobott, de továbbra is tartani fogja magát ahhoz, hogy embert nem ölt. A negyedrendű vádlott, Cs. István ügyvédje, Barcsi István az [origo]-nak azt mondta, hogy védence már mindent elmondott a rendőrségnek, amit tudott az esettel kapcsolatban, ezért új információval már nem fog tudni szolgálni a vallomások során.
Gerecs szerint az egy év alatt elkészült vádiratból nagyon érdekes filmet lehetne készíteni, de teljesen életszerűtlennek és összecsapottnak tartja az iratot. "Más esetekben tyúklopásokban nyomoznak két éveket, pedig ez a magyar kriminalisztika legkomolyabb ügye" - mondta az ügyvéd. Ezzel azonban nem ért egyet Lőrincz Márton, mert szerinte egy százfős, "nagyon komoly" csapat dolgozott az ügyön. "Nem tartom összecsapott munkának, ez az ügy minden szempontból soronkívüliséget élvezett" - mondta Lőrincz, hozzátette azonban, hogy ez még nem jelent semmit, mert adott esetben még a minőségi munka sem elég a bizonyításhoz.
A védőügyvédek azt mondták, leginkább a szakértői véleményeknél látnak több hibát, de szerintük a tanúvallomásoknál is vannak ellentmondások. "Látok magas labdákat is, de persze lehet, hogy a bíróság máshogy látja ezeket" - mondta Lőrincz, aki konkrétumokat nem akart elárulni. A sajtóban korábban többször is felmerült, hogy újabb gyanúsítottak kerülhetnek képbe, de az [origo] által megkérdezett védőügyvédek közül ezt nem tartották valószínűnek, csak Gerecs válaszolta azt erre a kérdésre, hogy "minden elképzelhető". Az ügyvédek közül többen is azt mondták, azért bizakodnak, mert a vádirat és a nyomozati anyag ismerete miatt az ügyészség már nem okozhat meglepetést, velük ellentétben.
Várják a tárgyalást
A romagyilkosságok vádlottjai 2009 augusztusa óta vannak előzetes letartóztatásban. A vádlottak ügyvédjei azt mondták, az elmúlt másfél-két hónapban, amióta nyilvánosságra került, hogy márciusban lesz a tárgyalás, körülbelül heti rendszerességgel találkoznak védenceikkel. Lőrincz szerint a legszigorúbb biztonsági körülmények közepette őrzött védence, P. Zsolt lelkileg nehezen viseli a bezártságot, legfőképp az egyedüllétet, és már várja a tárgyalást. Azt mondta, leveleket, csomagokat fogadhat, hetente kétszer-háromszor telefonálhat szeretteinek, és havonta egyszer látogatót fogadhat. Naponta elviszik egy körülbelül egyórás sétára.
K. István védője szintén azt mondta, védence nagyon várja a tárgyalást, mivel szeretné az igazát bebizonyítani. Szerinte fizikálisan nem sínylette meg a börtönt. Barcsi István azt mondta, viszonylag sűrűn találkozik védencével, aki szerinte fegyelmezett ember, az adott viszonyokhoz maximálisan alkalmazkodik. "Nem az a fajta, aki igényli a gyakori találkozókat. Neki az a lényeg, ha van valami, akkor tudjon róla" - mondta Barcsi. K. Árpád védője az ügyfelére tekintettel nem kívánt beszélni arról, hogy védence hogyan viseli a börtönt.
Az egyik gyanúsított őrizetbe vétele.
Három vádlottat - K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot - társtettesként, sok ember életét veszélyeztetve, részben 14 év alatti személy sérelmére, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, csoportos fegyveres rablással és lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolják. K. Árpádot ezenkívül foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel is vádolják a debreceni, menekülttáborra leadott lövések miatt. A nyomozás megállapításai szerint a vádlottak az első akciót 2008 júniusában hajtották végre, amikor rálőttek a debreceni menekülttábor ablakára, könnyen megsebesítve egy szerb férfit. A negyedik vádlottat, Cs. Istvánt - aki a vádirat szerint két helyszínen sofőr volt - előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel vádolják.
Az ügyön a Nemzeti Nyomozó Iroda 120 fős különegysége dolgozott, összesen kilenc súlyos bűncselekmény után nyomoztak: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves apa és 5 éves kisfia vesztette életét.
A vádlottak a kilenc helyszínen 78 lövést adtak le, a hat halálos áldozat mellett öt súlyos sérültje volt a támadássorozatnak. A rendőrség szerint az akciók során 55 ember élete volt veszélyben. A nyomozást lefolytató Nemzeti Nyomozó Iroda szerint Magyarországon még soha nem fordult elő olyan gyilkosságsorozat, ahol rasszista nézetek miatt gyilkoltak volna. A négy férfit végül 2009. augusztus 21-ére virradó éjszaka fogták el, a Perényi 1 nevű debreceni szórakozóhelyen, amelyhez valamennyiüknek volt kötődése. A rendőrök az elfogásuk után közel kétezer bűnjelet foglaltak le, köztük vannak a gépfegyverek és térképvázlatok. A gyanúsítottak a nyomozás adatai alapján további támadásokra is készültek, kiszemelt célpontjuk volt többek közt Erdőkertes, Tura és Hajdúhadház.
Ellentmondások
Az ügyről eddig több olyan sajtóinformáció is megjelent, amelyek egyelőre nem tisztázottak. A vádlottak elfogása után néhány nappal az Index egyik fórumán megjelent összefüggő, aláírás és fejléc nélküli háromoldalas dokumentum linkje, amelyről kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal belső információin alapszik, de az NBH szerint nem hivatalos dokumentum, hanem a belső információkból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló "kompiláció". A dokumentumban többek között az szerepel, hogy a négy vádlott szerény anyagi körülmények közt élt, és nem lett volna pénzük terepjárókra és fegyverekre. A dokumentum szerint szellemi képességeik nem tették volna őket alkalmassá arra, hogy önállóan előkészítsék, megszervezzék és végrehajtsák a támadásokat. Az elmúlt egy évben több olyan sajtóhírt lehetett olvasni, amely szerint a gyilkosságsorozatot elkövető brigádnak több segítője volt, akik az emberölésben ugyan nem vettek részt, de ellenőrizték, felügyelték a munkát.
A Magyar Nemzet 2010 szeptemberében egy rendőrségi iratokat ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy K. Árpád a rendőrségen jegyzőkönyvbe mondta azt, hogy öccse, K. István lakótársa, egy debreceni fiatal is elkövethette az emberöléseket. A Magyar Nemzet informátorára hivatkozva akkor azt is írta, hogy a romagyilkosságoknál használt autórendszám-matricákat a K-testvérek egy grafikus barátja készítette el. Bérdi Zsolt azonban tagadta a napilapnak, hogy védence mást is kapcsolatba hozott volna a bűncselekményekkel.
Az igazság kiderítése szempontjából kulcsfontosságú lehet a negyedrendű vádlott, Cs. István szerepe. Az [origo] által megkérdezett védőügyvédek szerint Cs. István volt az egyetlen, aki a vádirat szerint terhelő vallomást tett társairól. Korábban egy név nélkül nyilatkozó ügyészségi forrás azt mondta az [origo]-nak, ő "tevékenyen segítette" a nyomozást, a helyszíni szemléken is megmutatta, hogyan történt a támadás. A vádirat szerint a támadásokat kétszer sofőrként segítő Cs. István 2010 szeptemberében azt mondta a Tényeknek, szerinte elképzelhetetlen, hogy négyükön kívül senki sem vett részt a cigányok elleni támadásokban. "Egy ilyen dologhoz biztos, hogy kellenek anyagi támogatók. Szerintem voltak. Illetve vannak olyan emberek, akik nincsenek bent" - mondta.
A cigányok elleni támadásokról szóló cikkeinket itt olvashatja.