Hétfőn várhatóan véget ér az új alaptörvény részletes vitája a parlamentben, és ezzel bezárul az alkotmányozási folyamat több nyitott kérdése. Eldőlni látszik például, hogy fennmarad az Alkotmánybíróság korlátozása, és az is, hogy a gyermekek után nem jár plusz szavazat, maradt azonban egy szimbolikus kérdés, amelyről az utolsó pillanatokig megy a vita a kormánypártokon belül.
Ez a vármegye kifejezés használata, amely az alaptörvény első hivatalos tervezetében szerepelt, majd a kormánypártok egy módosító csomaggal megpróbálták kiszedni, de több saját képviselőjük a Jobbikkal összefogva nem járult hozzá. Így jelen állás szerint benne lesz a vármegye az új alaptörvényben, az [origo] azonban fideszes képviselőktől úgy értesült, hogy Orbán Viktor sem támogatja az elképzelést, így egyre valószínűbb, hogy végül mégis kikerül a szövegből.
A Fidesz elnöksége a hét második felében ülésezik, a pártvezetés ekkor dönt arról, hogy az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványok közül melyeket támogatják. Több fideszes képviselő az [origo]-nak azt mondta: várhatóan ezek között lesz a Lázár János és Harrach Péter frakcióvezetők által benyújtott indítvány, amely elhagyná a vármegye kifejezést, helyette megtartaná a jelenleg is használatos megye szót.
Fiatalok és jogtörténeti romantikusok
Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága múlt hét keddi ülésén nem támogatta az erről szóló javaslatot. Meglepő módon a fideszes és a KDNP-s képviselők többsége is a Lázár-Harrach-féle javaslat ellen, vagyis a vármegye kifejezés megtartása mellett szavazott, és csatlakoztak hozzájuk a jobbikos tagok is. Hiába szavazta le ugyanakkor a bizottság a javaslatot, jövő hétfőn - amikor a parlament az alkotmányhoz benyújtott módosító javaslatokról szavaz - mégis napirendre kerülhet a kérdés. Ennek oka, hogy a frakciók meghatározott számú javaslatról a bizottsági ajánlástól függetlenül kérhetnek külön szavazást.
Lázár már a múlt héten jelezte, hogy nem ért egyet az alkotmányügyi bizottságban született döntéssel. Pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy szerinte a fiatalok nem feltétlenül értik magát a szót, amely sokaknak amúgy is teljesen mást jelent. Szerinte másként értelmezik a "jogtörténeti romantikusok" a XII. kerületből, és másként azok, akiknek a felmenői "cselédek vagy kubikosok voltak". Lázár szerint a kifejezés a 21. század értékeit megfogalmazó alkotmány jövőnek szóló üzenetét "még díszítőelemként is rombolja".
Belső felmérés is szól ellene
Az [origo] információi szerint egy március közepén tartott frakcióülésen Orbán Viktor felvetette, hogy nem teszi-e nevetségessé a szöveget az archaikus kifejezés, a hozzászólók többsége azonban akkor egységesen pártolta az átkeresztelést. A résztvevők szerint meggyőzték a miniszterelnököt, hogy szimbolikus jelentőségű lehet visszatérni a "Szent István-i államelvek egyetlen, Rákosi-korszakig fennállt maradványára", ami szerintük a kormányzás államalapításhoz visszanyúló folytonosságát is kifejezheti.
Közben azonban más érvek is felmerültek a vármegye használata ellen. A Fidesz-frakció egyik befolyásos, a kifejezés alkalmazását nem támogató tagja az [origo]-nak azt mondta, hogy készült egy belső használatú közvélemény-kutatás, amely azt mutatta, hogy az emberek nagy többsége nem szeretné, hogy a vármegye szó szerepeljen az alaptörvényben. A Fidesz és a KDNP múlt heti frakcióülésén is vita zajlott a kérdésről, és a politikus szerint Salamon László, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság KDNP-s elnöke, illetve Varga István, az alkotmányügyi bizottság fideszes tagja érvelt a vármegye kifejezés használata mellett. Szavazás nem volt a kérdésről, az egyszerű megye szó megtartása mellett felszólalók azonban többségben voltak - mondta a képviselő.