Elbukott az Alkotmánybíróságon a köztisztviselők kirúgásáról szóló törvény

A kormánytisztviselők után a köztisztviselők esetében is alkotmányellenesnek találta az indoklás nélküli felmentés lehetőségét az Alkotmánybíróság. A törvénymódosítás beterjesztői azzal érveltek, hogy a korábbi szabályok bebetonozták az alkalmatlan tisztviselőket is. Az alkotmánybírók szerint lehet könnyíteni a felmentési szabályokon, de az indoklás nélküli kirúgás több alapjogot is sért.

Az alkotmánnyal ellentétesnek találta és azonnali hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény egyik tavaly decemberi módosítását, amely lehetővé teszi a tisztviselők indoklás nélküli felmentését. A testület honlapján kedden közzétett közlemény szerint az alkotmánybírók döntése egyhangú volt, bár ahhoz Stumpf István párhuzamos indoklást fűzött, s ehhez Bihari Mihály, Bragyova András és Paczolay Péter is csatlakozott.

Az Ab a közlemény szerint nem vitatta, hogy az állam hatékonyabb működése indokolhatja a köztisztviselők felmentési szabályainak könnyítését, de a munkáltató joga a munkavállalók felmentésére nem lehet korlátlan. Az indoklás nélküli felmentés lehetősége a testület szerint sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot is.

A második pofon

A kormányt nem érhette meglepetésként a döntés, hiszen február közepén az Ab már foglalkozott egy másik, szintén indoklás nélküli elbocsátásokat lehetővé tevő törvénnyel. A központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény erről szóló rendelkezése az Ab szerint aránytalanul korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot, illetve sérti a hatékony jogvédelemhez való jogot, és a kiszolgáltatottság miatt az emberi méltósághoz való jogot is.

Az Ab azonban februárban nem azonnali hatállyal semmisítette meg az indoklás nélküli felmondásról szóló rendelkezést, hanem május 31-i hatállyal. A testület azért döntött így, mert a törvény egyetlen mondatban rendelkezett az elbocsátásról és a tisztviselő felmondásáról, így annak megsemmisítése komoly jogbizonytalanságot okozott volna, mivel az új szabály elfogadásáig semmilyen rendelkezés nem lett volna sem az elbocsátásra, sem a felmondásra.

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény esetében ez a probléma nem áll fent, mivel a törvény külön bekezdésben rendelkezik az indoklás nélküli felmentésről, a felmondás és az elbocsátás más módjait külön, más bekezdésekben szabályozza. A testület éppen ezért úgy döntött, a köztisztviselők indoklás nélküli felmentésről szóló bekezdést azonnali hatállyal semmisíti meg. Indoklás nélküli felmentésre tehát attól kezdve nem lesz lehetőség, hogy a határozat megjelenik a Magyar Közlönyben.

"Ha nem szondával fogták meg"

A törvénymódosító javaslatot tavaly október végén - tehát már az önkormányzati választások után - nyújtotta be a parlamentnek Kósa Lajos debreceni és Kovács Zoltán akkori pápai polgármester, illetve Tarlós István főpolgármester. A módosítást a parlament a házszabálytól eltérve, gyorsított eljárásban tárgyalta, majd december 23-án fogadták el a fideszes és KDNP-s képviselők szavazataival (a kormánypártok soraiból egyedül Kövér László házelnök szavazott a javaslat ellen).

Az indoklás szerint "a jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére" - állt az előterjesztésben. Az előterjesztőként felszólaló Kósa a parlamenti vitában is úgy fogalmazott: az elmúlt években a közszolgálatban azt a megoldást választották, hogy kevesebbet fizettek ugyan, mint a versenyszférában, de cserébe bebetonozták a tisztviselőket.

"Lényegében - természetesen most kicsit szarkasztikusan fogalmazok -, ha valaki bejár a munkahelyére, akkor semmiképp sem lehet már onnan eltávolítani" - mondta Kósa, aki szerint a munkaügyi bíróságokon is "rendkívüli módon munkavállalóbarát" gyakorlat alakult ki, így - "ha nem szondával fogták meg a munkatársat" - csak "hihetetlen nehéz eljáráson keresztül" lehetett eltávolítani az alkalmatlan tisztviselőket.

Negyvenezer embert érint

A köztisztviselő jogállásáról szóló törvény az önkormányzati hivatalok mintegy 37-38 ezer munkatársára vonatkozik, illetve arra az egy-két ezer emberre, aki az úgynevezett alkotmányos intézményeknél (például az Országgyűlés Hivatala, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Állami Számvevőszék) dolgozik.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az [origo]-nak azt mondta: egyelőre nincs megbízható adat arról, hogy hány embert bocsátottak el a törvénymódosítás alapján. Azt biztosan lehet tudni, hogy Budapesten, a korábban ezerháromszáz főt alkalmazó Főpolgármesteri Hivatalnál február 15-i hatállyal százötven embernek mondtak fel, és még egy hasonló mértékű leépítést vettek tervbe.

A szakszervezet tapasztalatai szerint a polgármesteri hivatalokat vezető jegyzők (ők körülbelül ezernyolcszázan vannak) mintegy egyharmadát cserélték le a tavaly októberi választás óta. Ez nagyjából megfelel a négy vagy nyolc évvel korábbi aránynak, csakhogy 2010-ben jóval kevesebb önkormányzatnál volt politikai váltás, mint 2006-ban. A hivatalok többi dolgozója felett a jegyzők gyakorolják a munkáltatói jogokat, vagyis az új jegyzők az alsóbb szinteken is végrehajthatták a személycseréket.