Még nem utalta ki senkinek a fogászati turizmus fejlesztésére szánt egymilliárd forintot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és az [origo] kérdéseire adott válasza szerint a minisztérium még nem is tudja, pontosan mire fogják azt fordítani. Az egymilliárd forint egy hónapja, a kormány április 25-i határozata alapján került a minisztériumhoz, azt kimondottan a fogászati turizmusra szánva csoportosították át a költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt összegből a minisztériumhoz tartozó turisztikai célelőirányzatba.
A kormányrendeletet egy héttel azután hozta a kabinet, hogy Orbán Viktor Matolcsy Györggyel együtt részt vett és felszólalt egy fogászati turizmusról tartott konferencián. A miniszterelnök a magyar gazdaság egyik fontos kitörési pontjának nevezte az ott elhangzottak szerint évi 60-70 milliárd forint bevételt termelő fogászati turizmust, ezért támogatásáról biztosította azt a fejlesztési programot, amelyet a konferenciát szervező Orvosi Turizmus Iroda Zrt. dolgozott ki, majd együttműködési megállapodást is aláírt a cég elnök-vezérigazgatójával, a fejlesztési program egyik alapítójával.
Kell a támogatás, csak nem tudják, mire
Az állami támogatás szükségességét a konferencián azzal indokolták, hogy - mint az a háttéranyagban olvasható - Magyarország piacvezető pozícióját komolyan veszélyeztetik az erőteljes állami támogatást élvező lengyel, török, bolgár és cseh versenytársak.
"Fontos, hogy a rendelkezésre álló forrás a leghatékonyabban kerüljön felhasználásra és ezáltal a fogásztai turizmus az ország gazdaságának valódi kitörési pontja legyen" - írta az összeg felett rendelkező Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az [origo]-nak arra a kérdésre, hogy pontosan mire fogják elkölteni az egymilliárd forintot. A minisztérium szerint a pénz elkülönítése után egy hónappal egyelőre ott tartanak, hogy "pontosan és részletesen meg kell határozni a támogatás folyósításának módját". "Jelenleg erről folyamatos informális konzultáció zajlik a szakmabeliekkel szerte az országban, amelynek eredményeként egyezségre kell jutni, hogy milyen módon lehetne a leghatékonyabban felhasználni az említett összeget" - írták, hozztéve, hogy ezen kívül a minisztérium "számos különböző szakvéleményre is támaszkodik a döntése során".
Megkérdeztük a minisztériumtól, hogy pontosan kikkel folytatnak konzultációt az egymilliárd forint felhasználásáról, milyen szakvéleményekre támaszkodnak, mikorra születhet döntés, illetve a kormány elképzelései szerint hogyan lehetne segíteni az Európában vezető pozícióban lévő magyar fogászati turizmust, de azt a választ kaptuk, hogy egyelőre csak annyit tudnak mondani, amennyit a korábbi válaszukban már leírtak.
A kamara csak a sajtóból tud az egymilliárdról
Nem vesz részt és nem is hallott a szakmabeliekkel folytatott konzultációról Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke, az egymilliárd forintról és annak felhasználásáról a kamara semmilyen hivatalos információt nem kapott Hermann szerint. Arra azonban ígéretet tett a május közepén megrendezett fogorvos-napokra ellátogató Szócska Miklós államtitkár, hogy egy "operatív csapatot" hoznak létre a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül, amelynek az lesz a feladata, hogy a fogászattal kapcsolatos teendőket ellássa. Hermann úgy tudja, a testület egy-két héten belül ül össze először.
Orbán Viktor és Szűcs László megállapodást ír alá áprilisban a fogászati turizmusról rendezett konferencián
Az erről szóló megbeszélésen elhangzott, hogy ez az operatív csapat a fogászati turizmussal kapcsolatos orvosi kérdésekkel is foglalkozni fog, és tagja lesz a fogászati turizmus képviselője is - mondta a kamara elnöke, de hangsúlyozta, hogy ez a testület nem a pénzosztással, hanem szakmai kérdésekkel foglalkozik, és elsősorban a magyar lakosság fogorvosi ellátása terén megoldandó kérdésekre fog koncentrálni.
Csak a sajtóból értesült az egymilliárd forintos támogatásról, és a minisztérium által emlegetett informális konzultációkról sem hallott az egyik nyugati, a fogászati turizmusban érintett megye egyik szakmai vezetője. A fogorvos az [origo]-nak azt mondta, az állami támogatás kérdése akkor merült fel, amikor az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. - és az általuk beinított Magyar Fogászati Turizmus Programiroda - elkezdte népszerűsíteni a fogorvosok körében a saját koncepcióját.
Közös akarat és az állam segítő szándéka
Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-t tavaly szeptember végén alakították, és egy a fogászati turizmus fejlesztésére létrehozott kft-n keresztül Bátorfi Béla és Szűcs László a tulajdonosa. Szűcs László az OTI honlapja szerint korábban az idegenforgalomban valamint a kommunikációiparban és a médiában dolgozott, Bátorfi Béla pedig fogorvos, a miniszterelnök szóvivőjének közlése szerint ő ápolja Orbán Viktor és családja fogait is.
Az OTI valamint a programiroda célja honlapjuk és az általuk szervezett konferencián elhangzottak szerint az, amire a kormány elkülönítette az egymilliárd forintot: a magyar fogászati turizmus fejlesztése és helyzetbe hozása. Erre egy közel kétszáz oldalas, a honlapjukról letölthető cselekvési programot is készítettek.
Megkerestük az OTI-t is, hogy ők tudnak-e az egymilliárd forint sorsáról folytatott konzultációkról. A cég írásos válasza szerint nem az egymilliárd forint felhasználásáról tárgyalnak, de a minisztérium egyeztetéseket kezdeményezett, és "többek között az OTI is megfogalmazta a maga szakmai javaslatait arra vonatkozóan, hogy milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország megőrizze európai piacvezető pozícióját az európai fogászati turizmus területén és az államnak milyen szerepet kellene vállalnia a fogászati turizmus fejlesztésében".
"Jelenleg a programunk részletes bemutatásánál tartunk, az állami kapcsolódási pontjainak a meghatározása és ezzel párhuzamosan a kormányzati akarat tisztázása a cél. Konkrétumok, anyagi szerepvállalással kapcsolatos lehetőségek és ígéretek nem születtek egyetlen alkalommal sem a mai napig" - írták a tárgyalásokról. A cég szerint a fogászati turizmus területén "hosszú sora van az állami tennivalóknak" például a törvényi háttér vagy az egységes minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában és bevezetésében vagy a pályázati források biztosításában.
A cég szerint "az első, európai fogászati turizmusra fókuszált, átfogó, nemzetközi, reprezentatív piackutatási projekt megvalósítása az egyik legfontosabb feladat", szerintük erre lehetne, kellene fordítani az egymilliárd forintot. A kutatást 10 európai célország 25-28 városában tervezik, de ezen kívül fontosnak tartanák az egységes működési garanciák megteremtését, az egységes minőségbiztosításés akkreditáció bevezetését is.
Az OTI szerint a terjedelmes programjukban felvázolt fejlesztések első négy éves üteme összesen 20-22 milliárd forintba kerülne, szerintük ezt az összeget "kockázati tőke bevonásával illetve a piaci folyamatok részben átstrukturálásával lehet előteremteni", de céljaik megvalósításához számítanak a "közös akaratra és a magyar állam segítő szándékára" is.