A kormány nem fogadja el a Velencei Bizottság alkotmánykritikáját

Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság véleményét az új alkotmányról - közölte Szájer József európai parlamenti képviselő a blogján. A nemzetközi tanácsadó testület szerinte félreérti az alaptörvény szövegét. A jelentés korábban kiszivárgott részletei alapján a Velencei Bizottság úgy gondolja, hogy az új alkotmány a hatalmon lévők pozíciójának bebetonozását segíti.

"Magyarország a Velencei Bizottság véleményét nem tudja elfogadni, és erről a Bizottságot a pénteki tárgyalás során tájékoztattam" - írja a blogján Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Szájer részt vett a Velencei Bizottságnak - a tekintélyes jogászokból álló nemzetközi tanácsadó testületnek - azon az ülésen, amelyen a testület elfogadta a magyar alkotmányról szóló jelentését. A magyar kormányt Szájer és Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője képviselte.

Szájer szerint a Velencei Bizottság "sajnos nem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól". Szerinte ez okozta, hogy "több esetben azért fogalmaznak meg aggodalmat, mert az alaptörvény szövegének helytelen vagy korlátozó értelmezése vezethetne jogsérelemhez". Szájer szerint viszont ez megkérdőjelezi a magyar hatóságok jóhiszeműségét.

"Máskor azon aggódnak, hogy bizonyos pontok hiánya az alkotmány szövegéből - például a halálbüntetés tilalma -, azt jelenti, hogy Magyarország nem teljesíti nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Ez szintén rosszhiszemű értelmezés, hiszen azt minden ország maga dönti el, hogy milyen formában és szinten cikkelyezi be nemzetközi vállalásait. Világossá tettem, hogy Magyarország nem adott okot arra, hogy megkérdőjelezzék vállalásai teljesítését" - írja, hozzátéve, hogy a bizottság "teljesen félreérti a sajtó szabadságára vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást" is.

A Velencei Bizottság tervezetéből már korábban kiszivárgott több részlet. Ennek alapján a bizottság több ponton elmarasztalja az új magyar alkotmányt, elsősorban a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása miatt. A Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, a szabályozó testületek függetlensége, az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok, valamint az Ab elnökének kiválasztása, illetve kompetenciáinak korlátozása miatt ronthatja le még a magyar alkotmány megítélését. A tervezet konklúziója szerint az új alkotmány a hatalmon lévők pozíciójának bebetonozását segíti.

A Velencei Bizottság már tavasszal is bírálta a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát, de az alaptörvény egyes elemeit is. A testülethez akkor a magyar kormány fordult, az [origo] információi szerint épp azért, hogy elkerüljék a médiatörvényhez hasonló nemzetközi kritikai össztűz kialakulását. Az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása miatt már akkor is kritikákat fogalmazott meg a bizottság.

A Velencei Bizottság (hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) a strasbourgi központú Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben hozták létre, jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt a munkájában. A bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.