"Érdemes lenne visszavenni az egóból!" - a német emberi jogi biztos a magyar kormányról

"Szégyen" - ez volt az első reakciója a német kormány emberi jogi biztosának arra a hírre, hogy Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság kritikáját az új alkotmányról. Markus Löning szerint a magyar kormánynak le kellene ülnie tárgyalni az alkotmány problémás pontjairól, mint ahogyan a médiatörvény ügyében is meg kellene fontolnia a továbbra is érvényes bírálatokat. A liberális politikus a bonni Deutsche Welle Global Media Forumon nyilatkozott az [origo]-nak.

- Utoljára akkor hallottunk önről a magyar médiában, amikor egy német lapinterjúban bejelentette: kemény kérdésekkel akarja megszorongatni a magyar kormány képviselőit az ENSZ emberi jogi bizottságának ülésén. Azóta nem nyilatkozott Magyarországról. Ezek szerint kielégítő választ kapott?

- Nagyon sok mindenre választ kaptunk, de nem mindennel vagyunk elégedettek. Nem vagyok biztos abban, hogy minden felelős magyar döntéshozó teljes mértékben megértette annak a jelentőségét, ami eddig történt. A demokrácia és az emberi jogok helyzete az Európai Unió legfontosabb ügye. A magyarok is ezekért az értékekért küzdöttek a kommunizmus alatt, Orbán Viktor személyesen is a kommunista elnyomás ellen harcolt. Mindannyiunknak elkötelezetteknek kell lennünk a szabadság értékei, ezen belül a médiaszabadság ügye, a parlamenti ellenzék jogai vagy éppen az igazságszolgáltatás függetlensége iránt.

- Magyarországon számos bírálat éri a nemzetközi kritikákat. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint ezek az ország szuverenitása elleni támadások, mások pedig azt mondják, hogy az egész csak európai szintre emelt pártpolitika. Léteznek összeesküvés-elméletek is, amelyek szerint a kritika mögött a válságadók miatt elégedetlen nagy nemzetközi, főleg német cégek állnak, amelyek így fűtik a politikusokat. Mit gondol ezekről?

- Azt gondolom, hogy ez a legkönnyebb megoldás. Akik ezt mondják, nem akarják megvitatni a problémákat, és valójában félnek a Magyarországot ért bírálatoktól. Persze nagyon könnyű azt mondani, hogy ez csak pártpolitika vagy összeesküvés, de inkább arra szólítanám fel a magyar politikusokat és a civil szférát is, vegyék komolyan a kritikát. A bírálat nem ellenük irányul, egyszerűen csak a szabadság közös ügyét szolgálják. Azt üzeni, hogy társak vagyunk, figyelnünk kell egymásra ebben is, és ha úgy érezzük, valahol, valami nem a jó irányba halad, akkor fel kell szólalnunk ellene. Tessék szólni akkor is, ha Németországban van gond az emberi jogokkal! Nemrégiben belga barátainkat bíráltuk a börtöneik állapota miatt, és megvitattuk az ügyet az emberi jogi bizottságban. A dánok bennünket kritizáltak, és mi is viszont őket, ezzel nincs semmi baj. Pontosan ebben különbözik Európa a világ más tájaitól: igenis bíráljuk egymást, ha úgy érezzük, veszélyben vannak az emberi jogok, és közösen keressük a megoldásokat, hogy megfeleljünk a közös értékeinknek.

- A magyar miniszterelnök egyébként uniós elnökként mondta azt, hogy Brüsszel nem Moszkva, nem diktálhat nekünk. Egyetért vele?

- Száz százalékig igaza van. Brüsszel nem Moszkva. Szabad társadalomban élünk, Magyarország pedig a szabad társadalmak szövetségének tagja. Ez azt jelenti, hogy először is mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, másodsorban pedig azt, hogy mindent meg is tesz a szabadság védelmében.

- Ön szerint veszélyben vannak az emberi jogok Magyarországon? Médiatörvény, új alkotmány, a romák jogai - rengeteg a bírálat.

- Fontos tudni, hogy Európában nagyon magasra tettük a mércét az emberi jogok ügyében, így Magyarországnak ezzel is tisztában kell lennie. Ráadásul az emberi jogok kiteljesítésének folyamata soha nem fejeződik be. A helyzet változásával újra és újra meg kell vizsgálnunk, hogy megfelelünk-e a saját elvárásainknak.

Tíz éve politizál
A német szövetségi kormánykoalíció kisebbik tagjában, a liberális FDP-ben politizáló 51 éves Markus Löning 2010 óta a német kormány emberi jogi, valamint a szociális segélyekkel kapcsolatos politikájáért felelős biztosa. Politikai karrierjét 2001-ben kezdte, előtte a reklámszakmában dolgozott. 2002-től 2009-ig a Bundestagban az FDP képviselőcsoportjának tagja volt, fejlesztéspolitikával, európai ügyekkel foglalkozott.

- Magyarország közelebb került ezekhez az ideálokhoz, vagy távolodik tőlük?

- Van, ami kifejezetten örömet szerzett. Így az, hogy a magyar uniós elnökség a romastratégia ügyét állította a középpontba. Erre már nagy szükség volt, hiszen számos országban gondot okoz a cigány kisebbség helyzete. Az is megnyugtató volt, hogy törvényben mondták ki: nem engedik az egyenruhás gárdisták működését. Idő kellett hozzá, de megszületett a jogszabály, és ezen az úton kell tovább haladni, hiszen a problémákra nem lehet egy-két intézkedéssel megoldást találni. Nagyon sok időre lesz szükség, mert a probléma is bonyolult: a rasszizmustól a társadalmi kirekesztésen keresztül az oktatásig vagy az életkörülmények javításáig sok mindent kell rendezni.

- A romastratégiát tehát pozitívumnak tartja. Mi az, ami ön szerint problémás a magyar kormány politikájával kapcsolatban?

- A médiatörvényt és az alkotmány egyes elemeit említeném. Előbbi esetében komolyan kellene venni például az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevőjének kritikáját, őt például biztosan semmilyen lobbiérdek nem vezérli...

- Frank La Rue észrevételeiből lényegében semmit sem hasznosított a kormány...

- ...ő fenntartja a bírálatát, amely nagyon értékes pontokat tartalmaz, a magyar parlamentnek pedig újra meg kellene vizsgálnia ezeket a bírálatokat, újra kellene értékelnie az álláspontját. Az Európai Bizottság módosítási javaslatai nem elegendőek, Magyarországnak tovább kell lépnie. Ami pedig a hatalmi ágak szétválasztását illeti, tudomásul kell venni, hogy egy demokráciában a törvényhozói és a végrehajtó hatalom különválik, az igazságszolgáltatás pedig teljesen független.

- Ezen a téren milyen aggodalmakat lát?

- Magyarországnak igenis biztosítania kell, hogy az igazságszolgáltatás különböző szervei teljes függetlenséget élvezzenek, így az Alkotmánybíróság is, és fontos jog, hogy ez a testület mindenféle kérdést felülvizsgálhasson.

- A magyar kormány azt mondja erre, hogy az Alkotmánybíróságnak az új alkotmány szerint is széles jogkörei vannak, a legszélesebbek Európában, az alkotmányt érintő bírálatok pedig kifejezetten rossz szándékot feltételeznek, azt, hogy a kormány majd visszaél a jogaival.

- Az alkotmányozás kérdésében a Velencei Bizottság álláspontjára hagyatkoznék, és nem kezelném politikai kérdésként, szerintem nem a médiában kell üzengetni ezzel kapcsolatban. Inkább arra lenne szükség, hogy a magyar parlamenti képviselők leüljenek a Velencei Bizottság szakértőivel, és megvitassák a problémás pontokat. Ez a testület ennek a kérdésnek, az alkotmányjognak a szakértője, nincsenek politikai céljaik, egyetlen szándékuk, hogy jó alkotmányok jöjjenek létre.

- Lehet, hogy erről még nem hallott, de a magyar kormány viszont éppen a napokban jelentette be, hogy nem fogadja el a Velencei Bizottság kritikáját. Szerintük a testület "félreérti az alaptörvény szövegét", és "nem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szembeni ideológiai támadások hatása alól".

- Erről nem tudtam, de szerintem ez szégyen! A Velencei Bizottságnak aztán semmilyen politikai szándéka nincsen. Tehát érdemes lenne kicsit visszavenni az egóból, tárgyalásokat kezdeni velük, és komolyan venni őket. Nem a játszótéren vagyunk, ez egy fontos kérdés.

- Magyarországot az elmúlt fél évben nagy nemzetközi figyelem övezte, és a német kormány is többször jelezte a magyar kormány egyes intézkedéseivel kapcsolatos véleményét. Mi várható most, hogy hamarosan vége lesz az uniós elnökségnek?

- Nagyon szoros barátságban vagyunk, hosszú közös múlttal, amelynek fontos eleme, hogy Magyarország nyitotta meg számunkra a vasfüggönyt. A barátok pedig nyíltan beszélnek egymással, tehát ezt fogjuk tenni.