Izgalomba jöttek a magyar tapogatózástól a törpeállamok

Későn lépett a magyar diplomácia, amikor úgy döntött, hogy felveszi a kapcsolatot a Föld túloldalán található szigetországokkal - állította az [origo]-nak a Magyarországot az ENSZ Biztonsági Tanácsában korábban képviselő diplomata. A törpeállamok szavazata jól jöhet a BT-be pályázó Magyarországnak, de a kis államok nem csak barátkozni szeretnének. Nauru vagy Kiribati például nagy lehetőséget lát a magyar segélyekben és befektetésekben, de ezek nélkül a kapcsolat "kevésbé lelkesíti őket".

"A diplomáciai kapcsolatok létesítése a csendes-óceáni térség szigetállamaival jelentősen elősegítheti nemzetközi törekvéseink támogatottságát" - többek között ezzel indokolta a Külügyminisztérium az [origo]-nak, hogy miért létesít Magyarország nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot a Föld túlsó felén található apró országokkal. A kormány a múlt héten döntött arról, hogy felveszi a kapcsolatot Szamoa, Kiribati, Palau, Nauru, Vanuatu, Tuvalu, Tonga, a Marshall-szigetek, a Salamon-szigetek, Mikronézia és Pápua Új-Guinea kormányával. A Külügyminisztérium szerint ez "komoly, külpolitikai érdekeink érvényesítése szempontjából sem közömbös gesztus", amely ráadásul "a legcsekélyebb mértékben sem terheli a magyar költségvetést".

A kapcsolatkeresés egyik oka az, hogy Magyarország szeretne az ENSZ Biztonsági Tanácsának ideiglenes tagjává válni, az [origo]-nak Szerdahelyi István, a Külügyminisztérium ázsiai és csendes-óceáni főosztályának vezetője is megerősítette, hogy "az okok között ott van az ENSZ BT-lobbi". A sikerhez az októberi szavazáson az ENSZ-tagországok kétharmadának támogatására van szükség, ezért a kormány nem feledkezhet meg a szavazattal rendelkező törpeállamokról sem. "A kapcsolatfelvétel egyfajta figyelemfelkeltés is, amelytől a szigetek érzik, hogy érdeklődünk irántuk és odafigyelünk rájuk, és ez már fontos elem" - mondta egy másik külügyi tisztviselő.

"Természetesen igaz, hogy minden ilyen ország egy szavazatot jelenthet az ENSZ közgyűlésében" - erősítette meg az [origo] kérdésére csütörtökön Martonyi János külügyminiszter. Martonyi szerint ugyanakkor nem csak a szavazatuk miatt keresi a kormány a kapcsolatot a csendes-óceáni szigetcsoportokkal. "A diplomáciai kapcsolatfelvétel mindenképpen jó dolog, mert vannak olyan globális problémák, mint a klímaváltozás és az óceánok vízszintjének emelkedése, amelyek ezeknek az országoknak nagyon fontosak, és ezért nekünk is azok. Ez a BT-tagsági ambícióinktól függetlenül is olyan döntés, amelyet már régen meg kellett volna hoznunk" - mondta. A Külügyminisztérium szerint a lépéssel Magyarország célja az, hogy minden ENSZ-tagállammal felvegye a kapcsolatot.

"Volt már ilyen megkeresés"

"A külügyminiszter úrnak teljesen igaza van, régen meg kellett volna tenni ezt a lépést" - mondta az [origo]-nak Karl Koch tiszteletbeli konzul, aki több óceániai ország képviseletét is ellátja Brüsszelben. A diplomata, aki Kiribati, Nauru és részben Tuvalu kormányát is képviseli, nagy örömmel fogadta a hírt, hogy a magyar kormány érdeklődik Óceánia iránt, mert szerinte nagyon sok lehetőség lenne az együttműködésre.

"Az, hogy a magyarok szeretnék Nauru vagy Kiribati támogatását kérni az ENSZ BT-tagságukhoz, épp elég indoknak tűnik, hogy diplomáciai kapcsolatot keressenek velünk, hiszen ott egy kis szigetország szavazata éppen annyit ér, mint Kanada vagy Oroszország szava" - mondta a tiszteletbeli konzul. Koch szerint más országok is keresték meg már hasonló kéréssel, legutóbb például belga diplomaták kilincseltek nála, hogy tegyen valamit Belgium támogatásáért a BT-ben (Belgium 2007-2008-ban be is került a testületbe). "Ha a magyarok is jelentkeznek ilyen ügyben, természetesen szívesen segítek nekik" - mondta, hozzátéve, hogy nagyon jó személyes benyomása van Magyarországról.

"A kicsi is elég, ha minőségi"

A konzul szerint ugyanakkor az óceániai szigetek nyilvánvalóan nem olyan kapcsolatfelvételre vágynak, ahol Magyarország csupán megjelenik, és bejelenti az igényét Nauru vagy Kiribati szavazatára. "Ha csak formális kapcsolatfelvétel történne, az nem olyan lelkesítő, de ha van lehetőség valódi együttműködésre, az már sokkal érdekesebb" - mondta. Karl Koch szerint Magyarországnak például jó kutatóegyetemei vannak, amelyek képzést, ösztöndíjakat ajánlhatnának óceániai diákoknak, de turisztikai szakemberek képzése is nagy segítség lenne a szigetországoknak. A konzul technológiai együttműködést, közös vállalkozásokat és még kereskedelmet, magyar befektetéseket is el tud képzelni Kiribatin vagy Naurun. Szerinte akár a magyar piacon is megjelenhetne az óceániai hal, ott pedig lenne hely magyar vagy európai tőkével felépülő konzervgyárnak is.

Nauru a Vatikán és Monaco után a Föld harmadik legkisebb országa

"Magyarország segíthetne például a megújuló energia felhasználásában, az ivóvíz-gazdálkodás, a sótlanítás fejlesztésében, és még sorolhatnám" - mondta a diplomata, aki szerint az apró korallzátonyokban nagy potenciál van, amelyet Európa még nem fedezett fel. Ráadásul - tette hozzá - nem baj, hogy Magyarország kis ország, mivel az óceániai országok is nagyon aprók, és "egy kis ország megsegítéséhez nem kell nagynak lenni". "A kicsi is elég, ha minőségi, és én hiszem, hogy a fejlett világhoz tartozó Magyarországon megvan a minőség" - mondta. Koch jelezte, hogy érdeklődve várja, milyen prioritásai, céljai, ötletei vannak a magyar kormánynak, de lehetőséget lát a nemzetközi segélyekben is: "Nem olyan drága odaküldeni egy segélykonténert sem, és a humanitárius segítség is jó ajtónyitó lehet a diplomáciai kapcsolatok felé."

"Ehhez itt nagy türelem kell"

A kis szigeteket képviselő konzul lelkesedése azonban könnyen vezethet csalódáshoz, az [origo] által megkérdezett magyar szakértők szerint ugyanis kicsi az esély a komolyabb gazdasági vagy kulturális együttműködésre a távoli, nehezen megközelíthető szigetcsoportokkal. Fodor Lajos korábbi ausztrál nagykövet és Erdős André, Magyarország korábbi ENSZ-nagykövete is azt mondta az [origo]-nak, hogy nem lát olyan kézzelfogható gazdasági érdeket, amely indokolná a kapcsolatfelvételt (az óceániai országokban rejlő lehetőségekről korábbi cikkünkben, itt olvashat).

Az akciót a külügy sem akarja nagyon felfújni, rendre "gesztusértékű", "jelképes", költséggel nem járó kapcsolatfelvételről beszélnek. A diplomáciai kapcsolatfelvételre vonatkozó szándék "természetesen nem is jelenti rezidens nagykövet akkreditálását ezekbe az államokba" - tette egyértelművé Pataki Eszter, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. A külügy szerint várhatóan az ausztrál nagykövetet fogja ide akkreditálni, aki a tárgyalások végén végiglátogatja majd az országokat, és átadja a megbízólevelét mindegyik szigetállamnak.

A kapcsolatfelvételt ugyanakkor nehezíti, hogy sok óceániai országot szinte lehetetlen elérni: az [origo] a héten mindegyik államot megkereste a kormányzati honlapjaikon megadott e-mail címeken, de egy hét alatt 11 országból csupán Nauruból, Kiribatiról és Mikronéziáról kaptunk valamilyen visszajelzést. "Valóban nincs olyan minőségű kommunikációnk, mint Európában, itt ehhez nagy türelem kell" - ismerte el Karl Koch tiszteletbeli konzul. A magyar diplomácia ezért nem is a szigetországokat, hanem azok külföldi képviselőit fogja keresni.

Tarawa sziget, Kiribati

"Ezeknek az országoknak van egy biztos elérhetőségük, a New York-i ENSZ-képviseletük, amelyet ők is komolyan vesznek, mert az ENSZ-ben mindenkivel egyenrangú szavazati joguk van" - magyarázta az [origo]-nak Szerdahelyi István. Az ázsiai és csendes-óceáni főosztályvezető szerint ezért ilyenkor az a bevett gyakorlat, hogy a Külügyminisztérium utasítja Magyarország ENSZ-nagykövetét, aki az adott ország ENSZ-nagykövetével megkezdi a tárgyalásokat a kapcsolatfelvételről. A nemzetközi jogban meghatározott lépések, jegyzékcserék után a két ország parlamentje is a jogrendjébe építi a kapcsolatfelvételt, és ez után kerülhet sor a nagykövet akkreditálására. "Ha megvan a nyitottság mindkét oldalról, akkor ez két-három évet vehet igénybe" - mondta a főosztályvezető.

Megkésett próbálkozás

Mindezt kissé megkésett lépésnek tartja Erdős André korábbi magyar ENSZ nagykövet, aki Magyarország legutóbbi BT-tagsága idején a BT soros elnöke is volt. A diplomata szerint a most megkeresett országok számára nyilvánvaló, hogy Magyarország a szavazatukra számít a BT-választás során: "2011. június elejét írunk, és októberben lesz a választás, úgyhogy ha ilyenkor hirtelen bejelentkezik egy ország a messzi EU-térség közepéről, akkor az óceániai országok nyilván érteni fogják a kontextust" - fogalmazott. "Ha ez a mi részünkről csupán gesztus lenne, akkor nem volna érdemes csinálni. Nyilvánvaló, hogy mi ettől eredményt akarunk. De hogy hitelesek maradjunk, ahhoz ezt az akciót előbb kellett volna elkezdeni" - mondta.

A volt ENSZ-nagykövet szerint ahhoz, hogy az ENSZ tagállamait a szavazás során Magyarország maga mellé állítsa, bizonyítani kell, hogy - képletesen szólva - "nélkülözhetetlenek vagyunk" a BT hatékony működéséhez a következő két évben. Az ehhez fontos érvek közé tartozik, hogy Magyarország részt vegyen a nemzetközi fejlesztési segélyprogramokban és a békefenntartó missziókban, és így bizonyítsa, hogy komolyan veszi a fejlődő világ problémáit. Erdős André szerint azonban az elmúlt években ezeken a területeken nem tettünk eleget: a segélyre szánt összeg egyre kevesebb volt, és tény, hogy a külföldi missziók többségét nem az ENSZ, hanem a NATO kötelékében vállaltuk fel.

Reptér a Marshall-szigeteken

Óceániában jelenleg nincsenek olyan konfliktusok, amelyek miatt az itt található szigetországok közvetlenül érdekeltek, érintettek lennének az ENSZ BT konfliktuskezelési tevékenységében, illetve a testület következő két éves összetételében. A diplomata szerint ezért ebben a vonatkozásban legfeljebb azzal lehet őket meggyőzni, hogy a magyar tagság aktív és céltudatos munkát kíván végezni a BT-ben, és elő akarja mozdítani az ENSZ reformját. Az óceániai régió nyilvánvalóan érdekelt a Biztonsági Tanács reformjában, abban, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az óceániai területeket is magába foglaló ázsiai csoport, és nagyobb beleszólást kapjanak a nemzetközi testületben. Ezt, valamint egy sor globális problémát, például a klímaváltozás elleni harcot felvállalva imponálhat Magyarország az országoknak. De számít az is, hogy az ázsiai térség fontos, befolyásos hatalmait meg tudja-e nyerni a kormány, mert a kis országok sokszor utánuk mennek. Előfordulhat azonban az is, hogy az ilyen kis szigetállamok némelyike a New York-i ENSZ-nagykövetére bízza, kit támogasson a három kelet-európai BT-jelölt közül, ami még bonyolultabbá teheti a szavazási folyamatot - tette hozzá Erdős.

Szerdahelyi István szerint Magyarország a japán cunami után jelentős segélyt küldött, ami mutatja, hogy törődik a távol-keleti térséggel, és támogatja azokat a környezetvédelmi alapokat is, amelyek pénzt juttatnak a globális felmelegedés miatt eltűnéssel fenyegetett óceániai országoknak. Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor csütörtökön elismerte, hogy jóval később, másfél évvel a vetélytársak után kezdték a kampányt a BT-tagsághoz. "Ez nem azt jelenti, hogy nincs esélyünk, de nem ez lesz a japán vagy a kínai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásaink középpontjában" - mondta. "Jelenleg nem a BT-tagság Magyarország külpolitikájának központi prioritása" - állította Martonyi.

Miről szól a verseny?
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a világszervezet egyetlen olyan testülete, amelynek döntése minden tagállamra kötelező. A testületnek öt állandó tagja van (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína), tíz nem állandó tagot pedig a közgyűlés választ kétharmados többséggel. Minden évben öt helyre kerül új tag, így a beválasztott országok két évig maradnak a testületben. A helyeket régiók szerint osztják ki, 2011-ben a két afrikai, egy ázsiai, egy latin-amerikai és egy kelet-európai helyről szavaznak.

A verseny várhatóan a kelet-európai helyre lesz a legszorosabb, mert itt egyetlen helyre három jelölt, Magyarország, Szlovénia és Azerbajdzsán is pályázik. A győztesnek a 192 tagállamból 128-nak a szavazatára van szüksége, ha ezt az első körben nem kapja meg senki, akkor újabb szavazási fordulók jönnek. Az ENSZ BT-tagság lehetőséget ad arra, hogy a tagország bizonyos mértékben hatással legyen a legnagyobb világpolitikai döntésekre is. A tagság előnyeiről és jelentőségéről itt olvashat részletesen.