Megmerevedve készül hétvégi kongresszusára a Fidesz

Nem várhatók nagy meglepetések a Fidesz vasárnapi kongresszusán, miután elhalt az a kevés mozgolódás is, ami néhány hónappal ezelőtt beindult. Felmerült például, hogy Navracsics Tibor kormányfő-helyettes kerüljön be az elnökségbe, Orbán azonban nem akarta, hogy kormánytagok is a pártvezetésbe kerüljenek.

"Nem lesz semmilyen tétje, értelme" - mondta az [origo]-nak a Fidesz vasárnapi kongresszusáról a párt egyik kormányzati pozíciót is betöltő parlamenti képviselője. A politikus ezzel magyarázta azt, hogy el sem megy a vasárnapi rendezvényre. Hozzátette: valószínűleg nem ő lesz az egyedüli, aki távol marad a kongresszustól. Ennek ellenére a hétvégi kongresszus felvet néhány érdekes kérdést.

A Fidesz alapszabályzata szerint a kétévente összeülő tisztújító kongresszus választja meg a párt elnökét, illetve az alelnökeit. Nagy meglepetések azonban nem várhatóak, vasárnap várhatóan újraválasztják pártelnöknek Orbán Viktort, az alelnöki posztokat pedig továbbra is Kósa Lajos, Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály tölti be. Újraválasztásuk azért is biztosra vehető, mert a május 30-ig lezárult hivatalos jelölési folyamat során ellenjelöltek neve nem bukkant fel. Rajtuk kívül egyébként a Fidesz alapszabályzata szerint Lázár János frakcióvezető, Szájer József, a Fidesz EP-frakciójának vezetője, Kövér László választmányi elnök is tagja az elnökségnek.

Kövér László, a párt választmányának elnöke már április végén arról beszélt, hogy nem várhatók meglepetések a kongresszuson. Kövér az MTI-nek akkor azt mondta: nem várható és nem is szükséges, hogy a Fidesz július 3-i tisztújító kongresszusán változzon a párt elnökségének összetétele, vagy a pártelnök személye. A Fidesz "a saját bőrén érzékeli a kormányzás minden nehézségét, nyűgét, baját, felelősségét". "Tehát éppenséggel nem az alkotás, nem az újítás, meg nem a kísérletezés időszaka az, ami most a Fidesz belső életét meg kell, hogy határozza, hanem inkább a stabilitás" - fogalmazott Kövér.

Kormánytag ne legyen Fidesz-vezető

A Népszabadság még múlt héten arról írt, hogy a Fideszben többen szívesen látták volna, ha az EP-képviselő Pelczné helyett például Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter is pályázhatott volna az alelnöki posztra. A lap szerint ez többek között azért merült fel, mert számos törvényalkotási-alkotmányozási kérdés a Fidesz elnökségi ülésein dőlt el, miközben a testületnek nem tagja a jogalkotásért felelős miniszter. Az [origo] információi szerint Navracsics jelölése pár hónappal ezelőtt került szóba, a kezdeményezésnek pedig - a Fidesz több befolyásos politikusa szerint - "nagy támogatottsága" volt a párt parlamenti képviselői és a választmányi tagok körében. Orbán Viktor azonban ennek elejét vette azzal az indoklással, hogy kormánytag ne legyen a pártvezetésben is.

A párt egyik befolyásos politikusa szerint a döntés mögött az állhat, hogy Orbán valószínűleg nem akarta, hogy legyenek olyan kormánytagok, akik elnökségi háttérrel is rendelkeznek. Ez alól egyedül Varga Mihály kivétel, aki a miniszterelnökség vezetőjeként Orbán politikai bizalmasának számít. A minisztereknek a kormányfő ad utasítást, lecserélheti őket, elnökségi tagokkal viszont ezt nem teheti meg - mondta a forrás, aki szerint Orbán nem akarta, hogy a kormányon belüli viták megjelenjenek a párt vezetésén belül is.

A forrás szerint a két testület szétválasztásában szerepe lehet annsk is, hogy papíron az elnökségnek akkor van igazán fontos szerepe, ha ellenzékben van a párt, kormányon a stratégiaalkotás és a döntéshozatal inkább a kormányhoz kerül át. A gyakorlatban azonban - a forrás szerint - mégsem ez valósult meg. Orbán az elmúlt évben több fontos kérdést behozott az elnökség elé. Többek között ilyen volt az alkotmányozási folyamat, amelynek során számos jelentős ügy az elnökségben dőlt el, ilyenek voltak például az Alkotmánybírósággal, illetve az egyes sarkalatos törvényekkel kapcsolatos kérdések is - mondta a forrás.

Mindekinek jó a status quo

Navracsicson kívül még Rogán Antal V. kerületi polgármester, a parlament gazdasági bizottságának elnöke jöhetne szóba alelnökként, többek közöt azért, mert az elmúlt évben több fontosabb javaslatot egyéni képviselői indítvány formájában ő terjesztett be az országgyűlésnek. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes politikusok szerint azonban egyikük sem ambicionálta az alelnöki posztot. Jelenleg mindenkinek jó a status quo, bár Pelcznét valószínűleg egy jobb jelölt meg tudná verni - mondta az egyik fideszes politikus.

Több elnökségi tagnak voltak vitái a kormányzattal. Pokorninak többször is konfliktusa volt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral, sőt Hoffmann etikai eljárást is kezdeményezett vele szemben. Kósa Lajos ügyvezető elnöknek, debreceni polgármesternek pedig - az [origo] információi - zárt ajtók mögött magával Orbánnal is voltak vitái, többek között a készülő önkormányzati törvény miatt. Ezek a viták azonban nem befolyásolták a két alelnök újrajelölését - mondta a Fidesz egyik befolyásos politikusa, aki szerint több esetben előfordult, hogy az elnökségi tagok vitába keveredtek a kormánnyal.

Két évvel ezelőtt Orbán az 1216 érvényes szavazatból 1211 igen szavazatot kapott. Az alelnökökre szintén 1216 érvényes szavazat érkezett, ebből Varga Mihályra 1206-an, Kósa Lajosra 1197-en, Pokorni Zoltánra 1173-an, Pelczné Gáll Ildikóra pedig 1139-en szavaztak igennel.