Langyos hangulatban emlegették Orbán sallereit az Európai Parlamentben

A magyar tisztviselőket mindenki dicsérte, Orbán Viktor kormányfőt azonban érték kemény bírálatok a múlt héten lezárult magyar uniós elnökségről tartott vitában az Európai Parlamentben. Személyeskedő szóváltás alakult ki Orbán és Daniel Cohn-Bendit zöld képviselő között, aki szerint a magyar kormányfő saját magától fél. Orbán a bírálatok ellenére jelezte, hogy az alaptörvény ügyébe nem enged beleszólást külföldről.

Gyakorlatilag a januárban tartott vita visszavágóját játszották le kedden délelőtt az Európai Parlamentben. Szűk hat hónappal ezelőtt az akkor kezdődő magyar uniós elnökségről vitáztak a strasbourgi ülésteremben, most pedig a múlt héten lezárult időszakot értékelték. A szereplők is nagyjából ugyanazok voltak, mint akkor: magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök, a parlament részéről pedig a különböző frakciók vezéralakjai. Hozzászólt a vitához több magyar képviselő is, szocialista és fideszes oldalról egyaránt.

A januári vita kifejezetten feszült légkörben zajlott, akkor volt ugyanis a tetőfokán a médiatörvény körül kirobbant vita, és ugyan most is elhangzottak kemény mondatok, békésebb volt a hangulat. A hozzászólások alapján általánosságban azt lehetett leszűrni, hogy a Fidesszel szövetséges pártok gyakorlatilag mindennel elégedettek voltak az elmúlt hat hónapban, a baloldali, liberális és zöld képviselők azonban csak az elnökség szakmai részével, a hivatalnokok munkájával, miközben politikai szinten károsnak értékelték a magyar kormány tevékenységét.

Se saller, se koki

Orbán Viktor határozottan, de visszafogottan válaszolt a keményebb kritikákra is, pedig vasárnap a Fidesz-kongresszuson a januári vitára utalva azt mondta, "az Európai Parlament izgága kötekedőinek kiosztottunk" néhány "sallert" és "kokit". Ez a megjegyzés egyedül egy magyar szocialista képviselő, Tabajdi Csaba hozzászólásában került elő, aki közölte, hogy az EP-ben nem szoktak sem sallert, sem kokit osztogatni. (Ezt később, már egy következő napirendről szóló vitában szóvá tette Rebecca Harms zöld párti képviselő is, aki tiltakozott a kifejezések ellen.)

A vita Orbán felszólalásával indult, aki egyrészt kijelentette, hogy "a magyar elnökség maradéktalanul teljesítette a célokat", másrészt köszönetet mondott általában az Európai Parlament képviselőnek. Hozzátette azonban azt is, hogy a parlamenten belül különösen hálás a néppártnak (amelyhez a Fidesz képviselői is tartoznak), mert szerinte minden elnökségnek szüksége van politikai háttérre, "és ezt ők megteremtették". Ez a megjegyzés egyértelmű utalás volt arra, hogy a magyar kormányt a többi politikai oldalról érték kemény bírálatok az elmúlt hónapokban, és a mostani vitában többen sérelmezték is Orbánnak ezt a mondatát, mert úgy értelmezték, hogy a többi frakciót semmibe vette.

A miniszterelnök ezért erre a kérdésre visszatért a vitát lezáró hozzászólásában, és megismételte, hogy az egész parlamentnek köszönetet mond, de hozzátette, hogy a "néppárti frakció nélkül nem lehetett volna sikeres" a magyar elnökség. Ezt azzal magyarázta, hogy "kezdettől fogva a nemzetközi baloldal támadása alatt állt a magyar elnökség", és ennek "elhárításához kellett a néppárt támogatása".

Orbán vs. Cohn-Bendit

A legkeményebb hangú bírálatokat Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakcióvezetője fogalmazta meg, aki már a januári vitában is kitűnt azzal, hogy Orbánt Hugo Chávez venezuelai elnökhöz hasonlította. Cohn-Bendit most is kritizálta a magyar kormányfőt, aki szerinte máshogy beszél külföldön, és máshogy a hazájában. A képviselő erre azt hozta példának, hogy míg Orbán Európa erősítését hangoztatja Brüsszelben, addig Magyarországon egy márciusi beszédében kijelentette, hogy Magyarország nem fogadta el korábban Moszkva diktátumait, és most nem fogadja el azt sem, hogy Brüsszel diktáljon számára. Cohn-Bendit szerint ez skizofrén hozzáállás, és ezzel Orbán rombolja Európát.

A képviselő közölte azt is, hogy Orbán szerinte nem hallatta a hangját az arab forradalmak ügyében, viszont nagy tisztelettel fogadta a kommunista Kína miniszterelnökét. Cohn-Bendit arról is beszélt, hogy Orbán 1989-ben a szabadságért küzdött, most azonban "már saját magától fél".

Orbán a vita végén külön reagált ezekre a kijelentésekre. Azt mondta, hogy egyrészt szeretné világossá tenni, hogy "Brüsszel nem Moszkva", viszont hozzátette, hogy Magyarországot meg fogja védeni attól, hogy bárki megmondja neki, hogyan intézze a saját belügyeit. Megjegyezte, hogy ebbe beleérti Cohn-Bendit-t is. Orbán tett egy személyes megjegyzést is a zöld képviselőnek: "Mindketten lázadó típusúak vagyunk. Ön egy polgári demokrácia ellen lázadt, én egy diktatúra ellen". Ezzel utalt arra, hogy Daniel Cohn-Bendit volt a vezéralakja a '68-as párizsi diáklázadásoknak.

Horvátok, romák és görögök

A kemény személyes szóváltás mellett Cohn-Bendit is többször kijelentette azonban, hogy a magyar elnökségen dolgozó tisztviselők jó munkát végeztek. Ezzel egyetértett több más, a magyar kormánnyal amúgy kritikus hozzászóló is. Herczog Edit szocialista képviselő például azzal kezdte rövid - és végül az idő túllépése miatt az elnök által félbe is szakított - beszédét, hogy Orbán Viktor megemelheti a kalapját a magyar tisztviselők előtt.

A szakmai sikerek között a legtöbb hozzászóló az uniós roma stratégia elfogadtatását, a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását és az úgynevezett gazdasági kormányzás, a válsághelyzetek kialakulásának megelőzésére tett lépéseket emelte ki. Külön köszönetet mondtak többen Győri Enikő külügyi államtitkárnak (aki korábban maga is EP-képviselő volt) és Martonyi János külügyminiszternek. Az Unió általános állapotáról ugyanakkor elhangzottak kevésbé dicsérő mondatok is, a vita elején felszólaló Jose Manuel Barroso európai bizottsági elnök is beszélt például a munkanélküliségről, Orbán Viktor pedig a görög válság mielőbbi rendezését sürgette.

A magyar kormányfő ugyan többször kijelentette, hogy nem fog beleszólást engedni a magyar alaptörvénybe és az azt kísérő sarkalatos törvényekbe, a vita végén felszólalt az Európai Bizottság alelnöke, Maros Sefcovic, aki közölte, hogy figyelemmel kísérik Magyarország lépéseit, de szerinte az alaptörvényt akkor lehet megítélni, ha meglesznek a sarkalatos törvények is (amelyek részletesen szabályozzák az alkotmányban lefektetett egyes elveket). Az is jelezte, hogy ez még téma marad az európai színtéren, hogy az Európai Parlamentben épp kedden szavazták meg a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek közös indítványát, amely bírálja a magyar alaptörvény elfogadásának módját és több pontját. (Részletes tudósítás a vitáról ebben a cikkünkben.)