Pörköltfaló magyarokat kell megfékezni a hamburgeradóval

Magyarországon inkább zabálunk, mint eszünk, ráadásul már gyerekkorunkban hozzászoktatnak minket ahhoz, hogy az egészségesnél jóval több sót és cukrot, de jóval kevesebb gyümölcsöt, zöldséget fogyasszunk. Táplálkozáskutatók és séfek így írják le a magyarországi helyzetet, és a magyar konyhakultúra a statisztikák szerint sem könnyű terep, például a kisgyerekek negyede elhízott. Így több hozzáértő szerint is van értelme a hamburgeradónak nevezett egészségügyi adónak, de csak akkor, ha a bevételeket az egészséges táplálkozás népszerűsítésére fordítják.

"Első lépésnek tekinthetjük, valahol el kell kezdeni. Önmagában azonban ez kevés, ettől nem lesznek egészségesebbek az emberek" - mondta az [origo]-nak Henter Izabella dietetikus a hamburgeradó és chipsadó néven emlegetett népegészségügyi termékadóról. A törvényjavaslatot Font Sándor és Kovács József fideszes parlamenti képviselők nyújtották be június 24-én, és elképzelésük szerint az új közteher szeptember 1-jén lépne hatályba.

A javaslat értelmében a cukrozott és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok és vizek adója literenként öt forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója 250 forint lenne. A huszonöt százaléknál több cukrot tartalmazó előrecsomagolt termékek (például cukorkák, kekszek, jégkrémek; a csokoládéknál 40 százalék a limit) adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint, szintén kilogrammonként.

A javaslat indoklása szerint a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, az ennek megváltoztatását célzó programok finanszírozása azonban nehézkessé vált az elmúlt időben. Az indoklás szerint a cél az, hogy a népegészségügyi termékadóból származó bevételeket az egészségügyre fordítsák, illetve arra, hogy egészségesebb termékek jussanak el a fogyasztókhoz.

Kevés gyümölcs és zöldség, sok só

Az egészségesebb táplálkozás amiatt is fontos, mert az elhízás egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2005-2006-os budapesti felmérése szerint a 7-14 éves korú gyerekek közül minden negyedik túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás előfordulása minden iskolai korosztályban növekszik, az elmúlt 10 év alatt a háromszorosára emelkedett. Az 1980-as évek végéhez képest a felnőttek között 10 százalékponttal nőtt a túlsúlyosak és az elhízottak aránya, de különösen az elhízottak aránya emelkedett.

A nemzeti sócsökkentő program keretében végzett kutatás szerint a felnőtt lakosság sóbevitele a WHO által ajánlott érték többszöröse. A férfiak 3-4-szer, a nők 2,5-3-szor több sót fogyasztanak, mint az ajánlott 5 gramm/nap. A gyermekek sófogyasztása is jelentősen meghaladja a kívánatos értéket. Az iskolai közétkeztetésben felszolgált menük és a kórházi ételek vizsgálata igazolta, hogy azok sótartalma nagyon magas, az elfogadható érték 3-4-szerese.

A cukros üdítőket adóztatnák

A zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás a felnőtteknél jelentősen elmarad az ajánlásoktól. A háztartási statisztikák alapján a 2007-ben mért egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás 194,1 kg volt, ami az eddig mért legalacsonyabb szint az évtizedben. Az iskolások tej- és tejtermékfogyasztása 60 százaléka, zöldségbevitele 28 százaléka, gyümölcsfogyasztása 55 százaléka a WHO ajánlásnak. A cukros üdítőitalok, csokoládé, cukor fogyasztása a gyermekek több mint felénél, a sós snackek fogyasztása az iskolások egyharmadánál napi rendszerességgel megfigyelhető a vizsgálat szerint.

A cukor és a só a legnagyobb ellenség

Az [origo] által megkérdezett dietetikusok és séfek többsége egyetértett a javaslat logikájával, amely szerint elsősorban a jelentős mennyiségű cukrot vagy sót tartalmazó termékek egészségtelenek. "A cukor olyan alapanyag, ami igazi luxustermék volt még 150 éve. A szervezetünknek nincs is szüksége arra a mennyiségre, amit most fogyasztunk belőle, jellemzően sokkal többet, mint ami elengedhetetlen lenne" - mondta Henter Izabella, aki szerint Európában azért is él annyi elhízott afrikai bevándorló, mert nem voltak hozzászokva az itteni nagy választékhoz és energiadús táplálkozáshoz.

"A cukor az egy nagy közellenség, elhízási szempontból a zsírnál is előrébb tart. Bár a magas sótartalom is egészségtelen, tény, hogy az emberi kultúra mindig ott alakult ki, ahol só is volt" - mondta az [origo]-nak Pethő Balázs, a Csalogány 26 séfje. "A bőséges sófogyasztás többek között rontja az ízérzékelésünket, emiatt is nagyobb mennyiséget eszünk belőle" - állította Henter Izabella, aki szerint a vese, szív- és érrendszeri betegségek mellett a gyomor rosszindulatú daganatának kockázatát is növeli a túlzott sófogyasztás. "A só nagyobb hányadát azonban főleg nem is külső sózással, hanem ételízesítőkkel, kenyerekkel, felvágottakkal visszük be" - tette hozzá. "Az itthoni kenyerekbe a nyugat-európai átlag kétszeresét teszik bele sóból" - mondta Takács Lajos, az Olimpia séfje.

"A megadóztatott élelmiszerek tényleg a legegészségtelenebbek közé tartoznak" - jelentette ki Hartmann Gabi dietetikus. A legtöbb megkérdezett hasonlóan vélekedett, de többen felsoroltak különböző alapanyagokat, amelyek a túlzott só- vagy cukorfogyasztáshoz hasonlóan egészségtelenek. Bár néhányan említették a zsírt, Hartmann Gabi szerint mindegy, hogy zsírral, napraforgóolajjal vagy olívaolajjal főzünk, mert ugyanannyi kalória van bennük, a mennyiség a lényeg.

"A zsírból kevésbé tudunk sokat megenni, az édességből jóval inkább lehetséges a túlfogyasztás, emiatt látok logikát a törvényben" - mondta Henter. A zsír mellett többen is a legegészségtelenebb alapanyagok közé sorolták a hidrogénezett növényi zsírokat, például a margarint. Szintén többen említették az adalékanyagokat, színezékeket. "Megadóztatnám a panírozott termékeket, amelyeket bő zsírban kell kisütni. Hasonlóan károsak például a mirelit burgonyák, amelyek inkább lisztből és állományjavítóból készülhetnek" - mondta Hartmann.

Több megkérdezett szerint a magyarok lisztből is túl sokat használnak. "Most van egy lisztellenesség is, viszont én ezt nem érzem károsnak" - mondta Pethő. "A liszttel alapvetően nincs semmi baj, csak kérdés, hogy mire használjuk fel" - mondta Bicsár Attila, az Alabárdos étterem séfje, aki szerint a rántott ételek, a főzelékekhez készülő rántások, a tészták, a sütemények és a kenyér miatt rengeteg lisztet eszünk. "A pizza például Olaszországban délutáni étel, esznek egy kis szeletet. Magyarországon pedig a pizzával akarnak jóllakni, és mivel a liszt ára töredéke a húshoz és a sajthoz képest, a cél, hogy minél laktatóbb legyen a tészta" - mondta Takács Lajos.

Sokan ragaszkodnak a magyaros ételekhez

"Inkább a zabálás megy"

A 2009-es országos táplálkozás és tápláltsági állapot vizsgálat szerint a magyarok 62 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, és mindössze 1,8 százaléka mondható soványnak. Az elhízás problematikájának súlyát jelzi az is, hogy a Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-os adatai szerint Magyarországon a leggyakoribb halálokok közé tartoznak a keringési rendszer betegségei és a daganatos betegségek, amelyek jellemző kiváltó oka az elhízás.

Az [origo] által megkérdezett dietetikusok és séfek szerint ezeken a számokon nem fog változtatni a nagy mennyiségű cukrot és sót tartalmazó ételekre kivetett adó, szerintük sokkal inkább az étkezési szokásokon kellene jelentősen változtatni. A megkérdezettek szerint az egészségtelen táplálkozásról a rossz minőségű alapanyagok, az elkészítés módja, a változatosság hiánya és a mértéktelenség tehet.

"Magyarországon inkább a zabálás megy, pedig az evés egy klassz dolog, élvezni kell" - mondta Henter Izabella. Hartmann Gabi szerint az elhízottak zöme nem is szembesül azzal, hogy "amit megesznek, az másnak egy hétre is elegendő lenne". Szerinte Magyarországon sokan már kicsi koruk óta ahhoz vannak szoktatva, hogy sokat egyenek, emiatt nagyon kitágul a gyomruk. "Ráadásul a reklámok is ezzel tömik a fejünket: ha nem működnek jól a beleink, akkor is együnk joghurtot, pedig lehet, hogy koplalni kellene inkább. Kicsit hagyni kéne végre, hogy éhesek legyünk" - fejtegette.

A legtöbb magyar étrendje ráadásul nem túl változatos, sokan ragaszkodnak még a zsíros, pörköltes alapú magyar konyhához. "Sokan rendszeresen esznek pörköltet tarhonyával, bécsi szeletet hasábburgonyával, azaz egyhangúan táplálkoznak. Érdemes lenne bővíteni a mindennapos menüválasztékot, ám egy magyar háziasszony átlagban csak 25-30 féle ételt főz" - mondta Henter. "Jó zsíros pörköltek és berántott főzelékek országa vagyunk" - mondta az Olimpia séfje. "Persze az alapanyagok beszerzése pénzkérdés is, a grízes tészta például az egyik legolcsóbb étel, de az semmi más, csak szénhidrát" - tette hozzá. Az egészségtelen szokások megváltoztatása miatt szinte valamennyi megkérdezett fontosnak tartotta, hogy az adóból beszedett pénzeket visszaforgassák az egészségügybe, és próbálják egészségtudatosabbá tenni a magyarokat.