Kódfejtő gép, fogamzásgátló, görkorcsolya - mivel kereskednek a magyarok Óceániában?

Egy ötven ember által lakott, mindentől több ezer kilométerre elterülő szigetről görkorcsolyákat, más óceániai országokból pedig repülőgép-turbinát, rizst és vibrátoros masszírozógépet is importáltak Magyarországra az elmúlt évtizedben. A kormány májusban döntött arról, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít a Föld túloldalán található szigetekkel, de leleményes magyarok már betették a lábukat Óceániába, és vittek magukkal magyar műanyaghabot és fogamzásgátlót is.

Marshall-szigetek

Hawaiitól délnyugatra, a dátumválasztó vonal nyugati oldalán található a két nagyobb szigetlánc és több mint ezer további apró sziget által alkotott Marshall-szigetek. A területet a második világháború után megszállta az USA, és csak 1986-ban vált függetlenné egy szerződéssel, amelynek értelmében továbbra is Amerika látja el a szigetek védelmét. Az USA katonai bázist és rakétatesztelő központot tart fenn az egyik atollon, cserébe dollármilliókat fizet az országnak segély és bérleti díj formájában.

A tengerbe süllyedt vulkánok körül kialakult atollokon mintegy 50 000 ember él, akik főleg földművelésből vagy turizmusból tartják fenn magukat; az ország nagyon erősen függ az USA-tól. A szigeteken a BBC szerint rengeteg érintetlen strand található, amely ideális a horgászok és búvárok számára. Több szigeten azonban csúnya nyomot hagytak az amerikai nukleáris kísérletek, néhány még ma is lakhatatlan a sugárzás miatt.

A Marshall-szigetekkel Magyarország kifejezetten komoly kereskedelmet bonyolított néhány éve: 2004-ben 182 millió forint értékben importáltunk onnan fémipari feldolgozógépeket, és később, 2009-ig is folyamatosan érkeztek Magyarországra optikai mérőműszerek évi körülbelül 4 millió forintért. 2003-ban papíripari rostanyagot kaptunk a szigetekről 7,1 millióért, 2009-ben 17 millióért hoztak be érmeválogató gépeket, 2010-ben pedig egy páncélszekrény is érkezett. Az import mellett több tízmilliós magyar export is ment a Marshall-szigetekre: a legnagyobb tételben hőre lágyuló, poliuretánból készült műanyaghabot szállított ki valaki, 2003-ban több mint 240 millió, 2004-ben pedig 36 millió forintért. 2006-ban 23 milliós kenőolaj-szállítmány, 16 millió forintos orvosi műszer és 5 millió forint értékű elektromos kábel ment a Marshall-szigetekre.

Pápua Új-Guinea

A legnépesebb óceániai országnak, Pápua Új-Guineának még Új-Zélandnál is több, 6,9 millió lakója van. A BBC szerint a lakosság 80 százalékát ugyanakkor nem érte el a modern technika, az emberek törzsi szerveződésben, a világtól elszigetelten élnek a hegyvidéki és őserdei területeken, pénzt nem használnak, és önellátó mezőgazdaságból tartják fenn magukat. Az ország őslakosai mintegy 700 különböző nyelvet beszélnek.

Az országhoz tartozik a világ második legnagyobb szigetének, Új-Guineának a keleti fele (a nyugati Indonéz fennhatóság alatt áll), valamint rengeteg apró sziget: bár hatalmas szárazföldi területe van, a vad tájak miatt csak nagyon kevés helyen lehet termelni kávét vagy kakaót. Az ország őserdőiből főleg maláj cégek termelnek ki fát, és bár rengeteg nyersanyag - arany, réz, nikkel, olaj, gáz - található a területén, a hiányzó infrastruktúra miatt ezek feltárása nagyon lassú. Az ország 1975-ig Ausztrália fennhatósága alatt állt, és azóta is szoros a kapcsolatuk: Canberra segélyekkel és rendőrökkel, köztisztviselőkkel is segíti Pápua Új-Guineát, hogy az állam működőképes maradjon.

Az országgal folytatott magyar kereskedelem egy része valószínűleg turistáktól származik: az elmúlt 8 évben nyers kávét, képeket, fényképeket, tudományos értékű "gyűjteményeket" hoztak be néhány 10 ezer forint értékben, illetve 2003-ban valaki 1,7 millió forint értékű szőttest is hozott haza Magyarországra. Ennél izgalmasabb egy 2005-ös tétel: valaki 63 millió forint értékben hozott Magyarországra valamilyen gépet, ami a KSH szerint "mágnesszalagos tárolóegység adatfeldolgozó géphez, nem polgári repüléshez". 2009-ben különleges fákból készült fűrészárut hoztak be 3,8 millióért.

Pápua Új-Guineára is mentek magyar áruk: 2003-ban 16 milliós, 2008-ban 7 milliós "hormon és spermicid alapú kémiai fogamzásgátló", 2007-ben pedig 18,4 milliós használtruha-szállítmányt vittek ki. Az áruk jellege miatt elképzelhető, hogy ezek valamilyen segélyszállítmány részét képezték.

Salamon-szigetek

Az Ausztrália északkeleti szomszédságában található, több mint 500 ezer lakosú szigetcsoport a csendes-óceáni térség egyik legszegényebb országa. 1998-ban véres etnikai konfliktusok törtek ki két szomszédos szigeten. Ausztrál közvetítéssel 2000-ben sikerült békét kötni a különböző melanéz milíciák között, de az ellenségeskedés nem csillapodott, 2003-ban ausztrál békefenntartó katonákat kellett behívni. Az ország gyakorlatilag az államcsőd szélére került, és még 2009-ben is élelmiszerhiánnyal, üzemanyaghiánnyal és pénzügyi válsággal küzdött. Ausztrália pénzügyi segítséggel próbálja újra talpra állítani az országot, amelynek önálló bevételei szinte csak pálmaolajból és aranybányászatból vannak.

A Salamon-szigetekről 2003-ban mindössze 50 ezer forint értékű acélcsavart hoztak Magyarországra, 2004-ben viszont a KSH adatai szerint 22 tonna polipropilén alapú nyers műanyag érkezett több mint 4 millió forintért. 2004-ben majdnem három tonna gombát, 2008-ban öt mázsa kenyeret és pékárut exportáltak Magyarországról a Salamon-szigetekre, 2004-ben pedig enzimeket és textilipari vegyszereket is vittek ki milliós nagyságrendben. 2006-ban 5 millió forintért vittek ki mosószert, 2010-ben pedig egy pontosabban meg nem jelölt gép került a szigetekre mintegy 80 ezer forint értékben.

• Gyapjúkabát, szörfdeszka és cukros állateledel - Mikronézia, Szamoa, Tonga
• Hűtőláda, kódfejtő gép és görkorcsolya - Vanuatu, Palau, Fidzsi-szigetek
• Vibrátoros masszírozó, gőzturbina és cimbalom - Tuvalu, Nauri, Kiribati