Az ősszel dőlhet el, hogy az államadósság 2002 és 2010 közötti növekedéséért felelős miniszterelnökök és pénzügyminiszterek ellen a jogi felelősségre vonás megtörténhet-e - mondta az [origo]-nak Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője, miután vasárnap nyilvánosságra került az államadósság MSZP-s kormányzás alatti növekedését vizsgáló parlamenti albizottság jelentése.
A nyolctagú - öt fideszes, egy KDNP-s, egy jobbikos és egy jobbikosból lett független tagból álló - testület jelentésében az áll, hogy a szocialista vezetésű kormányok bűnt követtek el azzal, hogy súlyosan eladósították Magyarországot. A jelentés szerint "a politikai felelősséget a választók a 2010-es parlamenti választáson már megállapították" azokkal szemben, akik "ezt a bűnt" elkövették, de az "elkövetett bűn súlya miatt" felkérik az alkotmányügyi bizottságot, hogy "vizsgálják meg a jogi felelősség kérdését".
Világos választ vár Szijjártó
"Ezt két lépcsőben képzeljük el" - jelentette ki Szijjártó. Szerinte az első lépcsőként a parlament alkotmányügyi bizottságától várnak arra "világos választ", hogy a magyar jogrendszer szerint a volt politikai döntéshozók esetleges jogsértései szankcionálhatóak-e. Azt mondta, reményei szerint ezt szeptember közepéig meg fogják tudni. A második lépcső az lenne szerinte, hogy a 2012-ben hatályba lépő alaptörvényhez készülő sarkalatos törvényeken keresztül írnák elő, hogy jogilag is felelősök a politikai döntéshozók az államadósság növekedéséért.
Szijjártó szerint bonyolult helyzet állna elő, ha az alkotmányügyi bizottság arra jutna, hogy nem lehet jogilag felelősségre vonni az államadósság magas szintjéért a korábbi kormányok vezetőit (nyolc év szocialista kormányzás alatt a GDP arányában 53-ról 80 százalékra növekedett az államadósság). "Ez egy bonyolult és összetett kérdés, hiszen a bűnt valóban a múltban követték el, de annak hatásai nemcsak most, hanem a jövő nemzedékek életében is jelentkezni fognak, éppen ezért kezdeményeztem, hogy az alkotmányügyi bizottság mondja meg: a jogi felelősség megállapítása ebben az esetben - akár visszaható hatállyal is - milyen módon lehetséges" - mondta Szijjártó.
Az időpont nem lényeges
Az albizottság létrehozását még februárban javasolta Szijjártó Péter. Arra a kérdésre, hogy miért a Fidesz kormányra kerülése után közel egy évvel javasolta, hogy vizsgálják meg Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és pénzügyminisztereik felelősségét, azt válaszolta, hogy ennek időpontját "nem tartja lényegesnek".
Az albizottság egyik tagja, a fideszes Babák Mihály, az [origo]-nak azt mondta, hogy a költségvetési bizottságnak az is a feladata lesz, hogy ösztökélje az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy fejezzék be azokat a vizsgálatokat, amelyeket szerinte még az előző kormányok idején indultak annak kiderítésére, hogy követtek-e el jogsértést a szocialista vezetésű kormányok idején. Kérdésünkre Babák nem akart egy ilyen vizsgálatot sem megnevezni, mindössze annyit mondott, tele van ilyen ügyekkel a sajtó.
"Tabutörés lenne"
A forráshoz hasonlóan vélekedtek az [origo] által megkérdezett jogi szakértők is. Szerintük a büntető törvénykönyvet visszamenőlegesen nem lehet módosítani, mert ez a jelenlegi jogállami keretekkel is ellentétes lenne. "Ez olyasfajta jogi tabutörés lenne, ami a lehetséges világokon kívül esne" - mondta egy, a neve elhallgatását kérő jogász, hozzátéve, hogy ezt a nemzetközi kötelezettségeink sem engednék. A forrás szerint jogilag az sem értelmezhető, hogy egy múltban történt esetnek hatása van a mára, mert "ennyi erővel bármilyen büntetést is lehetne igazolni, mert mindennek van hatása".
Szijjártó Péter (balra) és Dancsó József az albizottság ülésén
Szerinte jogtechnikailag úgy lehetne például visszamenőleges a büntetőjogi felelősségre vonás, ha az új alaptörvényt hatályba léptető törvénybe betennének egy olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi az ország eladósításának visszamenőleges büntetését. "Ennyi erővel azonban már azt is kifejezetten beleírhatnák az alaptörvénybe, hogy 'Gyurcsányt és Bajnait zárják börtönbe tíz évre': jogállami szempontból ez hasonló kaliberű abszurditás lenne. Ez utóbbi megoldás ráadásul egyszerűbb, gyorsabb és őszintébb lenne, a perköltséget és a bizonyítási nehézségeket is megspórolhatnák" - mondta.
"Az albizottsági jelentésben nem szokványos, hogy állásfoglalást kér két másik bizottságtól" - mondta az [origo]-nak Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász a jelentés ajánlásáról. Szerinte ez amiatt számít egyedinek, mert a bizottságok rendszerint csak egy jelentést készítenek, amelynek jogi következményei nem szoktak lenni, inkább csak napirendi témát jelentenek és a közvéleménynek szólnak.
Szentpéteri szerint az albizottság azért fordult az alkotmányügyi és a költségvetési bizottsághoz, mert nem sikerült előrejutnia az ügyben. Azt is mondta, a Fidesz kormányzása óta lett gyakoribb az albizottságok felállítása, mert jóval szűkebbek a megkötések, mint a vizsgálóbizottságoknál. "Emiatt ez egy picit a senki földjén lebegő dolog" - mondta.
A közigazgatási és igazságügyi tárca egy magát megnevezni nem kívánó, magas rangú vezetője azt mondta az [origo]-nak, hogy a tárcához még sem hivatalos, sem informális megkeresés nem érkezett a Miniszterelnökségtől arra vonatkozóan, hogy találják ki, milyen módon lehetne jogilag is felelősségre vonni a volt miniszterelnököket. Szerinte azonban "gondban lenne" a tárca, ha érkezne ilyen, mert alkotmányos megoldást nem lehet találni a helyzetre. "Ami az elkövetés pillanatában nem volt bűncselekmény, azt nem lehet utólag büntetni" - tette hozzá.