Nem zárta ki egy új párt alapításának lehetőségét Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő kedden a Tolna megyei Tamásiban megtartott sajtótájékoztatóján. Gyurcsány és az MSZP vezetői hónapok óta beszélnek egy lehetséges szakításról, és ugyan eddig mindannyian kizárták, hogy ez a közeljövőben reális lehetőség lenne, múlt héten Horváth Csaba, az MSZP fővárosi önkormányzati frakciójának vezetője felvetette, hogy Gyurcsányt már a novemberi pártkongresszus előtt zárják ki.
Gyurcsány keddi tájékoztatóján utalt arra, hogy továbbra is keresi a megegyezést a párt vezetésével, azt mondta, az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platformnak (DKP) az a célja, hogy "okos megállapodásokat" kössön a párt vezetésével.
Gyurcsányék nem hisznek az MSZP átalakításában
A szakítást valószínűsíti, hogy a DKP egyik, a volt kormányfőhöz közel álló tagja az [origo]-nak azt mondta: egyre kisebb az esélye, hogy az elképzeléseiket keresztül tudják vinni az MSZP-n. A névtelenséget kérő forrás szerint ennek még június végén is nagyobb volt az esélye, amikor pártszavazást tartottak a DKP által kezdeményezett kérdésekről, többek között a közvetlen pártelnökválasztásról. Bár a szavazás eredménytelen lett a nem elégséges résztvevő miatt, a voksolók többsége támogatta Gyurcsány javaslatait. A forrás szerint, ha az MSZP-t nem tudják átalakítani, nem lesz értelme a pártban maradni: vagy egy új formációban folytatják tovább, vagy abbahagyják a politizálást.
Az MSZP nehéz helyzetét mutatja eközben, hogy bár a kormánypártok támogatása több kozvélemény-kutatás szerint jelentősen esett a tavalyi választások óta, az MSZP nem tudta érdemben növelni támogatottságát, sőt, volt olyan felmérés is, amely szerint a Jobbik befogta a pártot.
Avarkeszi Dezső korábbi parlamenti képviselő, aki tagja a DKP vezetésének, szintén arról beszélt az [origo]-nak, hogy kicsi az esélye annak, hogy megvalósulnak az elképzeléseik, például a közvetlen elnökválasztás, a frakció tagjainak lecserélése, illetve a párt politikájának megújítása (amelynek része például az a javaslat, hogy bojkottálják a sarkalatos törvények vitáját a parlamentben).
Avarkeszi szerint ezt mutatja az is, hogy a párt választmánya szeptember 24-én élesen elutasította Gyurcsánynak a parlamenti frakció tagjainak lecseréléséről szóló javaslatát. A DKP szeptember közepén vetette fel, hogy hívják vissza a frakció listán mandátumot szerzett tagjait, ez az 58 fős frakció 56 tagját érintené. Gyurcsány ezt azzal indokolta, hogy az MSZP a választások óta nem tudta növelni a támogatottságát. Az ötletről tágyaló pártválasztmány a javaslat eluatsítása mellett egy lehetséges pártszakadásra utalva azt is kimondta, hogy az MSZP vagyona és infrastruktúrája "egy és oszthatatlan". Avarakeszi szerint valószínűleg egy másik szervezetben folytatják tovább, a lényeg már csak az, hogy minél békésebben történjen az elszakadás az MSZP-től.
Saját frakcióban gondolkodik Gyurcsány
A DKP tagjai arról nem akartak beszélni, hogy a kiválás hogyan és milyen formában történhet meg. Egy Gyurcsánnyal jó kapcsolatban álló frakciótag, aki nem tagja a DKP-nak, erről azt mondta: a kiválásról már korábban több forgatókönyvet készített a DKP.
A névtelenséget kérő frakciótag szerint a pártszakadás már csak hetek kérdése, Gyurcsányék és a pártvezetés között ugyanis annyira megromlott a személyes viszony, hogy innen már nincs visszaút. A forrás szerint a fő kérdés az, hogy Gyurcsány az 58 tagú MSZP-frakciójából tíz tagot magával tud-e vinni, hogy saját frakciót alakítson. A forrás szerint Gyurcsánynak négy támogatója (Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván) mindenképpen van, a frakció további tíz tagjával pedig a közös múlt miatt van olyan viszonyban, hogy megpróbálja meggyőzni őket.
A forrás szerint kérdés az is, hogy Gyurcsány a semleges párttagok közül mennyit tud majd meggyőzni. Szerinte valószínűleg nekik szólt az elmúlt hónapok üzenete, miszerint Gyurcsány nem akar távozni az MSZP-ből, hanem a pártot szerette volna megújítani. A kétkedőket azonban visszatarthatja, hogy hiába szimpatizálnak Gyurcsánnyal, nem hisznek abban, hogy a korábbi kormányfő hiteles lehet még a választók tömegei számára - mondta a képviselő.
De a kiválás időzítése is kényes kérdés, egy ilyen lépés ugyanis kockázatos lehet az új választójogi törvény elfogadása előtt, miután a törvény valószínűleg a nagy pártoknak, illetve a pártkoalícióknak fog kedvezni. Így nem biztos, hogy Gyurcsány új pártja egyedül tud majd érvényesülni, bár a névtelenséget kérő képviselő szerint sokan azt sem látják, hogyan szerzi vissza majd népszerűségét az MSZP.
November közepéig eldőlhet
A vízválasztó az MSZP november 12-i kongresszusa lehet, ekkor döntenek Gyurcsány azon javaslatairól, amelyet korábban ellenzett a párt vezetése. Varju László, a DKP tagja, aki parlamenti képviselő is egyben, az [origo]-nak azt mondta: ha a javaslatokat nem fogadja el a kongresszus, akkor az MSZP-ben legalább fél évig nem történik semmi. Így Varju szerint az MSZP nem tudja versenyképesen megmérettetni magát a 2014-es parlamenti, vagy akár egy korábbi előre hozott választáson.
Nem csak Gyurcsány, hanem a vele szemben álló pártvezetés is szeretné a kongresszusig dűlőre vinni a dolgot. Korábban több, a korábbi kormányfővel szemben álló frakciótag is arról beszélt az [origo]-nak, hogy Gyurcsányt valószínűleg nem zárják ki, de politikai eszközökkel megpróbálják kiszorítani a pártból.
Gyurcsány helyzetét kedvezőtlenebbé tette, hogy szeptember közepén a mentelmi jogát felfüggesztette a parlament. Gyurcsányt hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás miatt, a vádhatóság szerint ugyanis túllépte hatáskörét, amikor meghatározta az értékesítés módját, azaz a telekcserét. Gyucsány szerint semmi sem támasztja alá az ügyészség gyanúját, és koncepciósnak nevezte az eljárást.