Állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényről szóló javaslatot ismertetve szerdán.
Expozéjában Réthelyi arról is beszélt, hogy felsőoktatási alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni, beiratkozás előtt pedig a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni.
A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé - mondta Réthelyi Miklós, hozzátéve: a számok szétosztásakor többek között a nemzetstratégiai célokat, a munkaerő-piaci előrejelzéseket és a végzett hallgatók pályakövetési adatait veszik figyelembe. A miniszter beszélt arról is, hogy teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó tagozatos tanítói és a felső tagozatos, illetve a gimnáziumi tanári képzésre.
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka szerint alapvetően helyes a koncepció, de szükség van módosításokra. Például nem tartja jónak, hogy csak akkor lehet egy intézmény egyetem, ha a jövőben ötéves átlagban évente 60 PhD-s végzőst bocsát ki. A fideszes politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, hogy ki tanulhat tovább. Az ellenzéki nyilatkozatokra reagálva hangsúlyozta: a javaslatban nem tandíjról van szó, hanem ösztöndíjrendszerről.
Pósán László nem tartja helyesnek a nyelvvizsga-követelményt
Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget. Az elmúlt 50 évben példa nélküli, hogy egy év alatt 39 milliárd forintos kivonás történik - tette hozzá a volt oktatási miniszter.
Arról is beszélt, hogy több év alatt a jelenlegi 370 ezer fős hallgatói réteget mintegy 150 ezer fővel fogják csökkenteni, amivel a magyar ifjúság nagy részét tudatosan nem engedik be felsőoktatásba. Azt javasolja, hogy az államilag finanszírozott helyek számát arányítsák a 2011-ben érettségit tett hallgatók számával, és ez legyen így a következő években is.
Hiller István átgondolatlannak tartja, hogy a leendő hallgatók majd csak januárban tudhatják meg, hogy a februári felvételin milyen szakon mennyit kell majd fizetniük, és milyen államilag támogatott helyekre pályázhatnak.