Megremegett a fideszesek keze a vöröslő lakótelepeknél

Az MSZP-s fellegvárnak számító választókörzeteket összevonják, a billegő kerületet hozzádobják a fideszes kerülethez, a fideszes bástyákat érintetlenül hagyják, a körzethatárok megkerülik a lakótelepet - így alakítja át a Fidesz a választókerületi rendszert Budapesten. Az [origo] megrajzolta az új fővárosi körzeteket, nézze meg, milyen csaták, győzelmek várható az egyes kerületekben!

"A rendszer adja magát, más döntést nem nagyon lehet hozni" - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A Fidesz vasárnap nyújtotta be az új választási törvény tervezetét, amely teljesen átszabja a korábbi egyéni választókerületeket. Lázár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a szabályok betartásával nem lehet olyan választókerületi rendszert kialakítani, ami kizárólag a Fidesznek kedvez.

A választókerületeket azért kellett átrajzolni, mert a következő parlamenti ciklustól kevesebb képviselő lesz az országgyűlésben (a mostani 386 helyett 199), így kevesebb választókerületre lesz szükség. A jelenlegi beosztás ráadásul aránytalan, van olyan kerület, ahol két és félszer többet ér egy választó szavazata, mint más körzetekben, mert az egyik helyen sokkal többen élnek, mint a másikban. Az aránytalanság miatt az Alkotmánybíróság is felszólította a parlamentet, hogy rajzolja át a mostani kerülethatárokat.

Bár a Lázár által említett szabályok - nagyjából azonos számú választó lakjon az egyes körzetekben, illetve a körzethatárok ne lépjék át a megyehatárokat - valóban beszűkítették a manipulációs lehetőségeket, Budapesten maradt mozgástér a körzetek kialakításánál. Ezzel pedig úgy tűnik, éltek is a Fidesz szakemberei. Az MSZP számára egyértelmű veszteség, hogy a két XIII. kerületi választókerületből - az egyedüli helyeken, ahol 2010-ben is győzni tudtak a szocialisták - a törvényjavaslat egy körzetet csinál, ráadásul összevonták a szintén szocialista felségterületnek számító csepeli választókerületeket is.

A kormánypártoknak kedvez, hogy a 2002-ben és 2006-ban is billegő V. kerületet összevonták a fideszes támogatottságú I. kerülettel, viszont érdemben nem nyúltak hozzá a fideszes fellegvárnak tekintet XII. és II. kerülethez. A Fidesz érdekeit tükrözi az is, hogy egyes körzethatárok megkerülnek lakótelepeket. A körzetbeosztás folyamatára rálátó, befolyásos fideszes politikus az [origo]-nak azt mondta: az azonos társadalmi, történelemi háttérrel rendelkező területeket megpróbálták egy-egy körzetbe pakolni. A forrás szerint a párt elnöksége ezt mind a 106 egyéni körzet esetében külön-külön végigbeszélte.

Amikor 2002-ben és 2006-ban még hasonló támogatottsága volt a Fidesznek és az MSZP-nek, a Fidesz a 32 fővárosi választókerületből csak négyet tudott megnyerni. Az arányosítások, összevonások révén 18 választókerület lesz a fővárosban, ebből becsléseink szerint továbbra is négy olyan választókerület lenne, amit akkor is megnyerne a Fidesz, ha drasztikusan csökkenne a párt támogatottsága. A kormánypárt tehát a 4:28 helyett 4:14-re javítaná a helyzetét a fővárosban.

A Fidesz törvényjavaslata nem tartalmaz térképeket, csak utca- és földrajzi nevek, illetve helyrajzi számok alapján írja le az egyes körzetek határait. Az [origo] megrajzolta a 18 új fővárosi választókerületet, nézze meg ezeket!

Budapest nagyobb térképen való megjelenítése

1. választókerület - a két belváros

A legfurcsább választókerület az 1-es számú. Ebben a javaslat szerint összevonnák a Duna két partján található két városmagot, a Várat és környékét, illetve Belváros-Lipótvárost. Mivel lakosságát tekintve ez a két legkisebb kerület (a kettőben együtt alig több mint 45 ezer választópolgár él, miközben egy új választókerületben átlagosan 75 ezer lakik), hozzájuk csatolták még a VIII. kerület, illetve a IX. kerület belső részeit. Az I. kerület a Fidesz erős bástyájának számít, a 2002-es és a 2006-os parlamenti választáson is Nagy Gábor Tamás polgármester győzött itt. A néhány újlipótvárosi háztömbbel kiegészített V. kerület (a Budapest 7. Országos Egyéni Választókerület - OEVK) 2002-ben és 2006-ban még billegett: az első fordulóban a fideszes (ma már KDNP-s) Rubovszky György, illetve Rogán Antal vezetett, de a második fordulóban mindketten alulmaradtak az SZDSZ-es Pető Ivánnal szemben, akinek javára az MSZP visszalépett. 2006 őszén, az önkormányzati választáson viszont Rogán nyert. Valószínűnek látszik, hogy az új 1. választókerületben a Fidesz jó eséllyel indul majd. 2010-ben Rogán Antal nyerte itt a választást.

2. választókerület - Újbuda

A körzet érdekessége, hogy egy baloldali és egy jobboldali többségű körzetet olvaszt egybe. A Gellérthegy környékén fekvő, korábbi 15. OEVK-ban hagyományosan a jobboldal - a Fidesz, korábban pedig az MDF - jelöltjei győztek. 2010-ben Rérvári Bence a közigazgatási minisztérium KDNP-s államtitkára, 2006-ban a KDNP-s Deák András, korábban pedig az MDF-es Csapody Miklós nyert a körzetben. A Gazdagrétből, Sasadból álló, korábbi 17. OEVK-ban viszont 2002-ben és 2006-ban is az MSZP-s Józsa István nyert. A két körzetben nagyjából azonos számú, 31-34 ezer választó lakik, az utóbbiból azonban levágták a Kamaraerdei részeket.

3. választókörzet - Hegyvidék

A XII. kerülethez hozzácsatolták a II. kerületből a Rozsadomb tövét a Margit körúttal, illetve a Jánoshegy környékét. A XII. kerület, illetve a II. kerületnek ez a része hagyományosan fideszes többségű kerületnek számít. A XII. kerületben 2002-ben és 2006-ban és 2010-ben is Pokorni Zoltán kerületi polgármester, a Fidesz alelnöke szerzett mandátumot. A XII. kerületet valószínűleg a körzet arányosítása miatt bővítették ki II. kerületi részekkel, a Hegyvidéken ugyanis alig 50 ezer választópolgár lakik, miközben egy új választókerületnek átlagosan 75 ezresnek kellene lennie.

4. választókerület - II. kerület

A II. kerületen kívül megában foglalja a III. kerület egy részét is: egyrészt a korábbi óbudai 3. OEVK-ból a Mátyáshegyet, másrészt a korábbi óbudai 4. OEVK körzetnek az északi sávját egészen Békásmegyerig. Az új választókerület határai pont megkerülik a Békásmegyeri lakótelepet, azt egy másik körzethez csapják hozzá. A lakótelepen 2006-ban az MSZP-s Donáth László közel kétszer annyi szavazatot kapott, mint a fideszes Bús Balázs, 2010-ben pedig a Fidesz arányaiban kicsivel kapott több voksot, mint az MSZP és az LMP együtt. Ennek a körzetnek a kialakításával valószínűleg az lehetett a cél, hogy inkább jobbra szavazó részeket csatoljanak hozzá a hagyományosan Fideszre szavazó II. kerülethez. Balsai István jelenlegi alkotmánybíró, korábbi fideszes politikus 2006-ban és 2002-ben is hozta a körzetet.

5. választókerület - Teréz- és Erzsébetváros

Ha a választási reform miatt össze kell vonni választókerületeket, logikus lépés a két, nagyon hasonló karakterű városrész összeolvasztása, bár az így létrejövő 5. választókerület nagyobb az átlagnál (majdnem 80 ezer választópolgár lakik a két kerületben). Jelenleg a VI. kerület önálló választókerület, a VII. két részre oszlik: a Nagykörúton kívüli része önmagában, míg a körúton belüli része a VIII. kerület belső részével együtt alkot egy körzetet. A két belső kerület korábban az MSZP fontos bázisa volt: a VI. kerületben 2002-ben és 2006-ban is a szocialista Kékesi Tibor nyert a fideszes Illés Zoltánnal szemben. A VII. kerületben az MSZP-s Filló Pál győzött mindkét választáson, a VIII. kerülettel közös részen pedig a szocialista Szabó Zoltán nyert. 2010-ben a Fidesz megszerezte ezeket a választókerületeket, de itt érte el a legjobb eredményt az LMP jelöltje (16,7, illetve 17,4 százalék). Az új 5. választókerületben a Fidesz ellenzékének lehet esélye.

6. Választókerület - Ferencváros és Józsefváros

A VIII. és a IX. kerület területe jelenleg összesen négy választókerülethez tartozik: a VIII. kerület nagyobb része önálló választókerület, a körúton belüli része pedig a VII. kerület belső részeivel együtt alkot egy körzetet. A IX. kerület belső és középső része (a Ferencvárosi pályaudvarig) szintén önálló választókerület, a vasúton kívüli része pedig a XX. kerület egy részével együtt alkot egy választókerületet. Az új rendszerben mindkét kerületről leválasztanák a legbelső részeket (ezek az 1. választókerülethez kerülnének), a maradék pedig együtt alkotna egyetlen körzetet. Ferencváros és a Józsefváros 2010 előtt az SZDSZ egyik fellegvárásnak számított: a két polgármester, Gegesy Ferenc és Csécsei Béla 2006-ban még 20 százalék körüli eredményt értek el az első fordulóban. A visszalépések nyomán a IX. kerületben Gegesy nyert, a VIII. kerületben pedig az MSZP-s Hárs Gábor. Az új beosztás két, nem feltétlenül a Fideszt támogató választókerületet von össze. Az ellenzéki jelleget erősítheti, hogy az új 6. választókerülethez kerül a József Attila lakótelep is.

7. választókerület - az MSZP utolsó bástyája

A 2010-ben súlyos vereséget elszenvedő MSZP utolsó fellegvárának számít a budapesti XIII. kerület, ahol a tavalyi parlamenti és az önkormányzati választásokon is a szocialisták nyertek. A kerület eddig két választókerületre oszlik. Az új beosztás szerint a XIII. kerület legnagyobb része egyetlen választókerületbe, az új 7-es számúba kerülne, ide csatolnák a ma az V. kerülethez tartozó háztömböket is. Leválasztanák viszont az új 7. választókerületből a XIII. kerület északkeleti részét (a XIII. kerület önmagában túl nagy ahhoz, hogy egy választókerület legyen, hiszen 92 ezer választópolgár él itt). Ezen a részben lakótelepi környéken a 2006-os és a 2010-es adatok alapján is erős MSZP-s többség él. Ezek a szavazókörök az új rendszerben Újpesthez kerülnek át, amely 2006-ban ugyan még szocialista többségű volt, de a tavalyi választáson már a Fidesz jelöltje nyert, és ahol a budapesti átlagnál jobban szerepelt a Jobbik is. Az átszervezés nem veszélyezteti - sőt, az újlipótvárosi háztömbök áthelyezésével inkább erősíti - a kerület ellenzéki jellegét, viszont két mandátum helyett csak egyet lehet majd itt megszerezni.

8. választókerület - Zugló

A XIV. kerület eddig két választókerületet alkotott, ezeket az új rendszerben egy választókerületté vonnák össze. Mivel a kerület túl nagy (96 ezer választópolgár lakik itt), leválasztanának belőle egy részt: az Őrs vezér teréhez közeli lakótelep egyik felét. Utóbbi a XVI. kerülettel együtt alkotná az új 13. választókerületet. Zugló két választókerületében 2002-ben és 2006-ban is a szocialisták jelöltjei nyertek, és az átlagnál erősebb volt itt az SZDSZ is. 2010-ben a Fidesz jelöltjei nyertek, de csak a második fordulóban, illetve mindkét választókerületben 15 százalék felett szerepelt az LMP. Az átszervezéssel tehát kettő helyett egy olyan választókerület marad, ahol az ellenzék eséllyel indulhatna a Fidesz ellen.

9. választókerület - Kőbánya-Kispest

A X. kerület, vagyis Kőbánya jelenleg jórészt egyetlen választókerülethez tartozik, leszámítva a Mádi utcai és az Újhegyi lakótelepeket, amelyek a XVIII. kerület egy részével együtt alkotnak egy választókerületet. A XIX. kerület, Kispest szintén önmagában egy választókerület. Az átszervezés eredményeként Kőbánya nagyobb része (az Újhegyi lakótelep nélkül) és Kispest lakótelepi része (az Ady Endre Úttól északra) alkotna egyetlen körzetet. Kőbánya valaha szocialista fellegvárnak számított, 2002-ben és 2006-ban is az MSZP-s jelölt nyert itt. Hasonló volt a helyzet Kispesten, a szocialista Burány Sándor 2002-ben és 2006-ban is az első fordulóban megnyerte a mandátumot. A kerület északi, lakótelepi részén volt több olyan szavazókör is, ahol 2006-ban kétszer annyian szavaztak a szocialistákra, mint a Fideszre, míg a Wekerle-telepen jóval szorosabb eredmények születtek. A kőbánya-kispesti választókerület valószínűleg nem lesz a Fidesz fellegvára, ha az MSZP vagy valamely más ellenzéki szervezet megerősödik, lehet esélye mandátumot szerezni.

10. választókerület - Óbuda

Óbuda nagyobbik része tartozik ide, a korábbi óbudai 3. OEVK-ból a Hajógyári sziget, illetve a korábbi 4-es OEVK nagyobbik része alkotja a körzetet. A körzetben 2002-ben és 2006-ban is az MSZP-s Donáth László nyert. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy ehhez a körzethez csapták az inkább MSZP-s szavazóbázisnak számító Békásmegyeri lakótelepet, miközben az egyenesen futó körzethatár alapján az lett volna logikus, hogy a lakótelep az új 4-es számú körzethez tartozzon. Bár tavaly a Fidesz jelöltje nyert a körzetben, a kormánypártok népszerűségének csökkenésével az ellenzéknek kedvezhet a körzet.

11. választókerület - Újpest

A IV. kerület, vagyis Újpest és Káposztásmegyer jelenleg két választókerülethez tartozik: nagyobb része az 5. OEVK, kisebb része (Istvántelek) Rákospalotával együtt alkotja a 6. OEVK-t, ezeket a terv szerint jórészt egyesítik. Újpest önmagában egy átlagnál nagyobb választókerületet alkotna (mivel 81 ezer választópolgár), viszont leválasztják róla az Árpád Kórház környékén található lakótelepi tömböket (ezek a XV. kerülettel együtt alkotnak választókerületet), illetve hozzácsatolnak néhány háztömböt a XIII. kerület észak-keleti részéről. Az újpestiek többsége korábban a szocialistákat támogatta: az MSZP-s Csizmár Gábor 2002-ben és 2006-ban is az első fordulóban nyert. A Fidesz 2010-ben a budapesti átlagnál rosszabbul szerepelt ebben a kerületben, ugyanakkor a fővárosi átlagon felüli eredményt tudott elérni a Jobbik. Érdekes, hogy a XV. kerülethez kerülő, illetve a XIII. kerülettől Újpesthez csatolandó terület is erősen szocialista többségű volt a korábbi választásokon.

12. választókerület - a két Palota

A XV. kerület (Rákospalota és Újpalota) jelenleg két választókerület, amelyek határa az M3-as autópálya. A nyugati részhez tartozik Újpest egy része is, a keleti nem lépi át a kerülethatárt. A két részt a törvényjavaslat szerint összevonnák, de a kerület így is kisebb lenne, mint egy átlagos új választókerület (67 ezer választópolgár lakik a kerületben), így hozzá csatolják Újpesttől az Árpád Kórház környékén található területet. A kerület többsége korábban a szocialistákat támogatta: a nyugati oldalon lévő választókerületben az MSZP-s Kiss Péter 2002-ben és 2006-ban is nyert (utóbbi alkalommal már az első fordulóban). A keleti oldalon Hajdu László korábbi szocialista polgármester 2002-ben és 2006-ban is első fordulós győzelmet aratott. Ha Hajdu és az MSZP nem szakított volna tavaly, és a polgármester nem indul független jelöltként, akkor a szocialistáknak még a 2010-es önkormányzati választáson is lett volna esélyük.

13. választókerület - Szentmihály és Cinkota

A XVI. kerület (Rákosszentmihály, Cinkota, Mátyásföld és Sashalom) ma egyetlen választókerületet alkot (24. OEVK). A kerület azonban nem elég nagy ahhoz, hogy az új rendszerben is önálló választókerület legyen (59 ezer választópolgár), ezért a törvényjavaslat szerint az új, 13-as számú választókerülethez csatolják a XIV. kerület egy részét, az Örs vezér tere közelében lévő lakótelepi tömböket. Bár a kerületben 2002-ben és 2006-ban is a szocialista jelölt, Vidorné Szabó Györgyi nyert, ez nem sikerült neki az első fordulóban, a polgármesteri posztot pedig 2006-ban már a fideszes Kovács Péter szerezte meg. Az új 13. választókerület valószínűleg igazi politikai csatatér lesz, ahol bármi megtörténhet 2014-ben.

14. kerület - Rákosmente

A XVII. kerület (Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákosliget és Rákoshegy) jelenleg önmagában alkot egy választókerületet. A kerület nagysága alapján (70 ezer választópolgár) akár lehetne az új rendszerben is önálló választókerület, de a tervezet szerint még hozzácsatolnák a kőbányai Újhegyi lakótelep nagyobb, a Bányató utcától keletre eső részét. A XVII. kerületben 2002-ben és 2006-ban is az MSZP jelöltje nyert. 2006 őszén azonban a fideszes Riz Levente visszavágott, és az önkormányzati választáson megszerezte a polgármesteri posztot, majd 2010-ben a parlamenti mandátumot is, már az első körben.

15. választókerület - Szentlőrinc és Szentimre

A XVIII. kerület (Pestszentlőrint és Pestszentimre) jelenleg két választókerülethez tartozik. Nagyobb része önmagában alkotja a 27. OEVK-t, kisebb része a X. kerület egyes lakótelepi tömbjeivel együtt a 26-dikat. A kerület a törvényjavaslat szerint a jövőben önálló választókerületet alkothat. A XVIII. kerület korábban stabil MSZP-s többségű volt, 2002-ben és 2006-ban is első fordulós győzelmet arattak a szocialista jelöltek. Az MSZP a 2006-os önkormányzati választásokon is megőrizte a fölényét, megszerezte a polgármesteri posztot és a képviselő-testület többségét is.

16. választókerület - Pesterzsébet és Kispest

A XX. kerület, vagyis Pesterzsébet jelenleg két választókerülethez tartozik. A törvénytervezet szerint Pesterzsébet egésze (53 ezer választópolgár) kiegészülne a XIX. kerület (Kispest) déli, kertvárosi jellegű részével, így alkotnának egy körzetet. A régi 29. OEVK-ban a szocialista Hiller István 2002-ben és 2006-ban is elsőfordulós győzelmet aratott, és 2006 őszén fölényes győzelmet aratott az MSZP-s polgármesterjelölt is. A XIX. kerületben korábban a szintén szocialista Burány Sándor győzött az első fordulóban.

17. választókerület - Csepel és Soroksár

A XXI. és XXIII. kerület, Csepel és Soroksár összevonásával az új választási törvény egy átlagnál nagyobb választókerületet hozna létre, amelyben több mint 81 ezer választópolgár él. Ezzel lényegében három - korábban az MSZP-t támogató - választókerületből egy nagy jönne létre. Csepelen ugyanis jelenleg még két választókerület van, Soroksár pedig a XX. kerület nagyobb részével együtt alkotja a 29. OEVK-t. Csepelen 2006-ban mindkét körzetben már az első fordulóban nyert az MSZP-s jelölt (Podolák György és Avarkeszi Dezső). A szocialistákat támogatta 2006-ban a XXIII. kerület, Soroksár is. Az MSZP 2010-ben is magasan az országos átlag felett szerepelt ebben a három választókerületben.

18. választókerület - Budafok - Tétény

A körzethez tartozik a XI. kerület déli része, Kelenföld és Albertfalva, vagyis a korábbi 16-os számú választókörzet. Itt 2006-ban és 2002-ben az MSZP-s Molnár Gyula nyert. A körzet része a XXII. kerület, a korábbi 32-es választókörzet, ahol 2002-ben és 2006-ban az MSZP-s Lendvai Ildikó nyert.