Módosítókkal vette tűz alá a Fidesz a közoktatási törvényt

Bekerülhet a köznevelési törvény preambulumába a jelnyelv oktatáshoz való jog, a tizenharmadik évfolyammal fejeződne be az oktatás a kéttannyelvű gimnáziumokban, kötelező helyett választható lehetőség lenne az egész napos iskola, 23-ról 21 főre csökkenne az átlagos létszám általános iskolában. Közel 300 módosító javaslatot nyújtottak be szerdán a köznevelési törvényhez, ennek több mint felét a Fidesz nyújtotta be.

Közel háromszáz módosító javaslatot nyújtottak be szerdán az új köznevelési törvényhez parlamenti képviselők. Ezek közül 174 indítványt fideszes képviselők adták be. A múlt héten Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője már benyújtott egy ötven változtatásból álló csomagot a közoktatási törvényhez.

Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke, a Fidesz vezető oktatási politikusa többször élesen kritizálta a Hoffmann Rózsa által vezetett oktatási államtitkárságot a szerinte gyenge közoktatási törvényjavaslat miatt. Pokorni november közepén jelezte, hogy 50-70 ponton módosítanák a törvényt.

A diákoknak ne kötelezettség, hanem lehetőség legyen az egész napos iskola - javasolja módosító indítványában a fideszes Kara Ákos. Ez az egyik fő ütközési pont volt Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán között. Kara Ákos úgy változtatná meg a törvényjavaslatot, hogy a foglalkozások az alsó tagozaton 16 óráig, a kötelező foglalkozások a felső tagozaton legfeljebb 14 óráig tartsanak. Ezt azzal indokolja, hogy a felsősök közül sokan délutánonként tehetséggondozó foglalkozásra, edzésre járnak. Ugyanakkor rögzítené, hogy legalább 17 óráig a szülők igénye szerint gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

Kara Ákos az eredeti javaslatban szereplő 23 helyett 21-ben határozná meg az átlagos osztálylétszámot az általános iskolákban. Emellett megengedné, hogy a szakiskolák ne kizárólag három évfolyamosak lehessenek. Indoklása szerint a mezőgazdasági és építőipari szakmák esetében lehetővé kell tenni, hogy három és fél vagy négyéves legyen a szakiskolai képzés.

Kara Ákos azt is indítványozza, hogy az érettségit követő szakképző évfolyamokon már ne legyen kötelező a heti öt testnevelés óra.

Frakciótársa, Révész Máriusz azt mondaná ki, hogy Budapesten az államosításuk után a gimnáziumok fenntartói jogát elsődlegesen a fővárosi önkormányzat, az általános iskolákét pedig elsődlegesen a kerületi önkormányzat veheti át. A gimnáziumok fenntartói jogának átvételét a kerület akkor kezdeményezhetné, ha a főváros nem él e jogával. A politikus ezt azzal indokolta, hogy a gimnáziumi oktatást Budapesten összehangoltan, egységesen kell biztosítani, így létrejöhet egy jól szervezett intézményhálózat. Az oktatási államtitkárság javaslata csak akkor tette volna lehetővé, hogy a fenntartói jogot a főváros vegye át, ha az adott kerület nem nyújtott be kérelmet.

Ivanics Ferenc azt rögzítené, hogy nemcsak a kétezernél több lakosú települések, hanem az iskola fenntartására létrejött önkormányzati társulások is átvehetnek az államtól oktatási intézményt, feltéve, hogy a települések összlakosszáma több kétezernél.

Bánki Erik és Szalay Ferenc arra tett javaslatot, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekhez hasonló alapfokú sportiskolák jöhessenek létre, megteremtve az utánpótlás-nevelés alapját. A sportiskolák kizárólag sportági fejlesztési feladatokat látnak el, a tankötelezettség nem lenne teljesíthető ezekben.

Láng Zsolt II. kerületi polgármester lehetővé tenné, hogy a települési vagy a kisebbségi önkormányzat által fenntartott intézmény vallásilag, világnézetileg elkötelezett legyen, ha az adott településen a gyermekek oktatása vallásilag, világnézetileg semleges intézményben is biztosítható. Javaslatát azzal indokolja, hogy amíg az állam köteles minden gyermeknek világnézetileg semleges iskolát biztosítani, addig az önkormányzatoknak indokolatlan megtiltani, hogy a helyi közösség döntése alapján iskolájuk vallási-világnézeti elkötelezettséget vállaljon, ha egyébként "semleges" állami vagy önkormányzati intézmény működik helyben. Szerinte meg kell adni a helyi közösségeknek a lehetőséget, hogy az önkormányzat óvoda vagy iskola vallási nevelést is biztosítson. Példaként említette a tanítási nap elején a közös imát vagy a tanév kezdetén és végén a közös istentiszteletet.

Pokorni Zoltán és Kósa Lajos közös indítványa szerint, ha egy gimnáziumban az oktatás két nyelven folyik, akkor a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be. A tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, valamint, ha nemzetközi érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat.

A KDNP-s Michl József egyik javaslata a szociális támogatásban részesülők helyzetén változtatna. Az eredeti javaslat szerint a tanulónak joga van szociális támogatáshoz amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. Michl javaslata korlátozná ezt, mert indoklása szerint számos fenntartó likviditási helyzete nem teszi lehetővé, hogy a tanulók számára - főként jelentős számú rászoruló esetén - szociális támogatást nyújtson. Egy másik módosítóban a fideszes Tapolczai Gergely azt javasolja, hogy a köznevelési törvény bevezetőjébe a magyar jelnyelv oktatásához való jog is belekerülhessen.

Egy LMP-s módosító javaslat olyan garanciákat építene be a köznevelési törvénybe, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek minél korábbi életkorban minőségi óvodai szolgáltatásokhoz jussanak. A javaslat szerint a törvény jelen formájában indokolatlanul nagy hatáskört ad az óvodavezetőnek abban, hogy a gyermek családi körülményeire tekintettel felmentést adjon a kötelező óvodai nevelés alól. Az LMP a szegregált intézményes megoldás helyett a rugalmas beiskolázás fenntartását tartja indokoltnak.