Háztömböket tologat a győzelemre hajtó Fidesz

A Fidesz politikusai tagadják, hogy a 2014-es választások eredményét befolyásolná az új választási rendszer, de több kormánypárti forrás arról beszélt az [origo]-nak, hogy ez mégis lehetséges. Ha a választási eredmények olyan szorosak lesznek, mint 2006-ban, akkor a Fidesz nyerhet azzal, hogy szakértői húzzák meg a körzetek határait. Próbálja ki ön is, hogyan segíthetné kedvenc pártját a választási győzelemhez!

Huszonegy év után idén várhatóan teljesen átalakul a választási rendszer. A kormánypártok csökkentik a parlamenti képviselők létszámát, de megváltozik majd a szavazás rendje, a jelölés módja, és az eddiginél jóval kevesebb képviselő jut majd be egyéni választókörzetekből a parlamentbe, mint eddig. Az átalakítás a rendszer igazságosabbá tételét is szolgálja: a mostani választási rendszer kaotikus, mert óriási eltérések vannak az egyes egyéni körzetekben lakó szavazók száma között, így van olyan képviselő, aki jóval (két és félszer) kevesebb szavazattal is be tud jutni a parlamentbe, mint mások.

A tavalyi választáson a Fidesz és a KDNP tarolt, a 176 körzetből mindössze háromban veszítettek, de a kormánypártok népszerűsége csökken, így 2014-ben várhatóan jóval kiélezettebb lesz a harc a képviselői helyekért. A versenyt élezi az is, hogy csökken a képviselők száma. Az országgyűlés létszáma ugyanis 2014-től a jelenlegi 386-ról 200-ra csökken, így lesznek olyan politikusok, akik újra indulhatnak a képviselőségért, de közel felük kiesik ebből a körből. A kiesőknek valószínűleg ajánlatot fog tenni Fidesz, vagy polgármesterek maradnak, vagy pedig diplomáciai, kormányzati posztokat kaphatnak. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszesek húsz-harmincra becsülték azoknak a kormánypárti parlamenti képviselőknek a számát, akikről nem lehet tudni, hogy mit fognak csinálni a következő ciklusban.

A Fidesz egyik meghatározó, kormányzati tisztséget viselő politikusa szerint nem dőlt el az összes egyéniben induló képviselő sorsa sem. Az egyéni jelöltek nevét valószínűleg jövőre hozza nyilvánosságra a Fidesz, a párt ugyanis nem megyei, hanem választókerületi szervezetekből épül fel, a kerületi vezetők pedig nagy valószínűséggel a párt egyéni jelöltjei is lesznek egyben. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogyan néznek ki majd az új választókerületek, mindössze annyi biztos, hogy a Fidesz tervei szerint a jelenlegi 176 körzet 106-ra csökken. Tehát 106 képviselő egyéniben, 94 pedig listáról szerez mandátumot.

Az új körzet kialakítása nem csupán a Fideszt érzékenyen érintő személyi kérdések miatt érdekes, hanem azért is, mert a körzetek meghúzásával befolyásolni lehet a választások végeredményét. A választások ilyen jellegű manipulálását angolul gerrymanderingnek hívják, a kifejezés Elbrige Gerry 19. századi amerikai politikus nevének és a szalamandra szónak az összevonásából jött létre. Gerry Massachusetts kormányzójaként 1812-ben úgy szabta át a körzethatárokat, hogy a saját pártjának kedvezzen, az átrajzolt körzetek egy gyíkszerű alakra, szalamandrára hasonlítottak. Az Egyesült Államok történetében több alkalommal is előfordult, hogy a választási körzetek határait így alakították át.

Elbrige Gerry szalamandra alakzata

Élni fog a Fidesz a gerrymanderinggel

A kormánypárti politikusok hivatalos nyilatkozataikban tagadják, hogy a körzetek kialakításával Magyarországon is manipulálni lehetne a választási eredményeket. Ezt egyrészt azzal magyarázzák, hogy a politikai rendszer még nem kiforrott, előfordulhatnak olyan átrendeződések, mint a Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelme, így a korábbi eredmények alapján nem lehet egy párt számára kedvező választókerületi beosztást készíteni. Másrészt az Alkotmánybíróság ajánlásának megfelelően a körzeteket úgy alakítják ki, hogy azok lakosságarányai között ne legyen 10-15 százaléknál nagyobb eltérés, de a szempontok között van az is, hogy a választókörzetek összefüggők legyenek és ne lépjék át a megyehatárokat. A Fidesz szerint ezek a kitételek lehetetlenné teszik a manipulációt.

Az elmúlt hetekben több olyan választási kérdésekben járatos kormánypárti politikussal, állami tisztviselővel beszéltünk, akik azt állították: a fenti okok miatt szűk a mozgástér, de lehetséges a manipuláció, és a Fidesz valószínűleg élni is fog ezzel az eszközzel. A források - akik a téma érténysége miatt nevük elhallgatását kérték - azt mondták: bár a politológusok és az ellenzék hajlamos eltúlozni a gerrymandering jelentőségét, mégis komoly fegyver, hogy a körzethatárokat a kormánypártok húzzák meg.

A körzetek beosztása, az úgynevezett választási térkép várhatóan a választási vagy pedig a választási eljárásról szóló törvénynek lesz a melléklete, és mivel a kormánypártoknak kétharmados többségük van a parlamentben, ezért az ellenzék nem tudja megakadályozni, hogy akár teljesen a saját érdekeiknek megfelelően alakítsák át a választási térképet. A választási rendszer kidolgozásával Orbán Viktor kormányfő Áder János fideszes EP-képviselőt bízta meg. A koncepciót Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette október közepén, az erről szóló törvényjavaslatot pedig a Magyar Nemzet szerint pénteken nyújtják be a parlamentnek.

A választási térkép első változatait másfél-két hónapja készítették el a Fidesz szakértői - mondta az [origo]-nak több, a témával foglalkozó fideszes politikus. Egyikük szerint a 106 mellett egy 125 körzetből álló beosztás is készült. Bár a politikus ennek okát nem tudta, magyarázat lehet rá, hogy az Áder által előterjesztett választási rendszert még nem véglegesítette a Fidesz, Lázár például utalt rá, hogy annak főbb elemei még nincsenek kőbe vésve. A Magyar Nemzet ugyanakkor csütörtökön azt írta, hogy a Fidesz keddi elnökségi ülésén jóvá is hagyta az új választókerületek határait rögzítő javaslatot.

Fideszes források az [origo]-nak arról beszéltek, hogy a térkép kidolgozásában nem Áder, hanem Kubatov Gábor pártigazgató játszott vezető szerepet. Kubatov felel azért, hogy a kampányok idején, a kopogtatócédulák gyűjtésénél minél több szimpatizánst tudjon mozgósítani a párt, így információi vannak arról, hogy mely utcákban, háztömbökben találhatók főként a Fidesz szimpatizánsai. Ezeket az információkat pedig fel lehet használni arra, hogy a körzetek határait úgy húzzák meg, hogy kedvező legyen a kormánypártoknak - fogalmazott az egyik forrás. Erről megkérdeztük Kubatovot is, aki mindössze annyit mondott: forduljunk Áderhez. Ádert a múlt csütörtök óta többször próbáltuk elérni, munkatársa azt mondta: a politikus uniós munkája miatt elfoglalt ezekben a napokban.

Külön program a befolyásolásra

A fideszes források által leírt a módszert mutatja be az a kutatás, amelyet a Budapesti Műszaki Egyem (BME) és a Pannon Egyetem (PE) munkatársai készítettek 2008-ban a KDNP alapítványa, a Barankovics Alapítvány a támogatásával. Varga Dániel, a kutatás egyik résztvevője az [origo]-nak azt mondta: olyan szoftvert fejlesztettek ki (a program bárki által elérhető), amellyel a felhasználó határozza meg, melyik politikai tömbnek kedvező választási körzetet alakít ki. Ehhez a 2006-os parlamenti választások adatait vették alapul. Varga elmondta: a szoftver úgy hoz létre egy megyében az egyik pártnak kedvező választókerüleket, hogy azokat a szavazóköröket, amelyekben az ellenfél az esélyes, egyetlen választókerületbe pakolja össze, az ellenfél itt túlnyeri magát, a többi szomszédos választókörzetben viszont alig maradnak az ellenfélnek kedvező szavazókörök.

A BME által kidolgozott program

Mivel a program használata meglehetősen bonyolult, pár mondatban bemutatjuk, hogyan lehet manipulálni vele a választási körzeteket.
- A szoftver ezen az oldalon érhető el.
- A kék menüsorban klikkeljen a "térkép betöltése" feliratra!
- Ezt követően felugrik egy "térképek a rendszerben" feliratú ablak, itt válassza ki az "ajánlott bemutató térképek" feliratú linket!
- A felugró megyék közül válassza ki a "Fejér 25 százalék" feliratút és klikkeljen a "betöltés" gombra!
- Nagyítsa fel a felugró színes megyetérképet!
- Klikkeljen a kék menüben található "térkép-infó" feliratra és válassza ki, hogy milyen arányú győzelmet akar a megyében!
- Próbálja ki ezt az eljárást más megyékkel is!

Az sem jelent akadályt, ha egy választókörzetben nagyjából egyforma arányban kapott szavazatokat a két szemben álló politikai oldal. Az egyes háztömbökben, szavazókörökben ugyanis valamelyik politikai oldal győz, a térkép összeállítóinak azt kell tenniük, hogy ezeket az építőkockákat a számukra kedvező módon csoportosítják újra - fogalmazott Varga (leegyszerűsítve: ha valaki jobboldali győzelmet akar, akkor több kertvárosi és falusi, baloldali győzelemhez több lakótelepi szavazókört kell a választókerületbe rakni). A BME által kifejlesztett szoftverrel például Fejér megyében úgy is lehet csoportosítani a szavazóköröket, hogy a jobboldal 7-1 arányban nyerjen a baloldallal szemben, de 6-2 arányú baloldali győzelmet is el lehet érni. Minden megyében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, a 2006-os adatok alapján Zalában például csak 4-1-es, illetve 4-0-as jobboldali győzelmet, Borsodban pedig csak baloldali többséget, 11-1-estől a 7-5-ös arányig tud összehozni a program.

A képre klikkelve megnézheti a manipulált Fejér megyei beosztásokat (a narancssárga jobboldali, a piros baloldali körzet)

A manipulációnak Varga szerint is megvannak a korlátai, több ciklusra előre ugyanis nem lehet megjósolni a választások eredményét. De az országnak vannak részei, ahol az elmúlt választások adatai alapján lehet trendeket felállítani, sőt Varga szerint akár 80 évre visszamenőleg meg lehet állapítani egyes körzetekről, hogy jobb- vagy baloldali irányultságúak-e. A manipulációt a szakember szerint megkönnyítheti az is, ha a választási törvénybe beleírják, hogy bizonyos időközként felül kell vizsgálni a választási körzetek határait, így lerövidül az az idő, amíg előre kell gondolnia a térképet összeállító pártnak, ráadásul egyes politikusokat is be lehet betonozni egy-egy körzetbe azzal, hogy mindig a politikus igényeihez igazítják a körzet határait. Az Egyesült Államokban például tízévenként vizsgálják felül a kerülethatárokat, hogy a lakosság arányának változása ne okozzon aránytalanságot. A felülvizsgálatnak tehát megvan a politikai kockázata, viszont az aránytalansági problémák kiküszöbölése miatt hasznos lehet.

Behúzhatta volna a Fidesz a 2006-os választást is

Az aránytalanság miatt semmisítette meg az Alkotmánybíróság (Ab) is a jelenlegi választókerületi beosztást. Az Ab már 2005-ben megállapította, hogy a választókerületek lélekszáma között nagy különbség van, ez pedig sérti az egyenlő választójog elvét. A Veszprém megye 6-os körzetben például körülbelül két és félszer annyit ér egy választó szavazata, mint Szigetszentmiklóson, előbbiben 27 ezer, utóbbiban 74 ezer választópolgárt tartottak nyilván. Az Ab szerint a választók számának változása miatt indokolt a választókerületek határainak a felülvizsgálata, a testület megjegyezte azonban, hogy a gyakori változtatás felkeltheti a manipuláció gyanúját. Az Ab kötelezte a parlamentet, hogy 2007-ig oldja meg az aránytalansági problémákat, ez azonban nem történt meg. Egy tavaly decemberi határozatával ezért az Ab 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette a jelenlegi beosztást.

Választási kérdésekben jártas, vezető beosztási állami tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: a választókerületek közti aránytalanság hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz elveszítette a 2006-os választást. A forrás szerint ugyanis amíg a fideszes többségű Pest megyei Szigetszentmiklóson 70 ezer szavazó él egy választókerületben, addig az MSZP-s többségű Csepelen 30 ezer. A tisztviselő szerint, ha 2006-ban úgy arányosítják a rendszert, hogy az új körzetek határait az MSZP húzza meg, akkor a szocialisták, ha viszont a Fidesz szólhatott volna bele a kérdésbe, akkor a jelenlegi kormánypártok nyertek volna. A manipuláció azonban csak akkor működik, ha szorosak a választási eredmények, mint például 2002-ben vagy 2006-ban - mondta a forrás. A körzethatároknak akkor nincs jelentőségük, ha egy pártnak akkora a támogatottsága, mint a Fidesznek 2010-ben.

Az új választókerületi beosztást várhatóan bírálni fogják az ellenzéki pártok. Erre utal, hogy a tavaly őszi önkormányzati választások előtt is kritizálta az ellenzék, főleg az MSZP, az új körzethatárokat. A kormánypártok ugyanis választási ígéretüknek megfelelően csökkentették az önkormányzati képviselő-testületek számát, a képviselők számának csökkentése miatt pedig át kellett rajzolni az önkormányzati választási körzetek határait. Ezt a munkát a helyi jegyzők végezték el, több MSZP-s polgármester azonban azt állította, hogy a beosztásoknál több esetben a Fidesz érdekeit vették figyelembe. Tiltakozott például Káli Sándor miskolci, Botka László szegedi, Szitka Péter kazincbarcikai polgármester. Káli például azt mondta: az új beosztásban az MSZP bázisának számító lakótelepeket olyan kert- és külvárosias szavazókörökkel egészítették ki, amelyek a korábbi önkormányzati és parlamenti választásokon inkább a Fideszre szavaztak.

Pártok adatbázisai
Korábban többször felmerült, hogy egyes pártok adatbázisokat vezetnek a saját szimpatizánsaikról. A 2010-es parlamenti választások előtt például nyilvánosságra kerültek olyan hangfelvételek, amelyen Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója, illetve Szigetvári Viktor az MSZP akkori kampányigazgatója különböző adatbázisokról beszélt. Ezek kiépítését segíthetik a választásokon összegyűjtött kopogtatócédulák, annak ellenére, hogy a cédulák adatainak tárolását tiltják az adatvédelmi szabályok. De a pártok által szervezett aláírásgyűjtések is hozzájárulhatnak az adatgyűjtéshez. A saját adatbázisok pedig megkönnyíthetik azt, hogyan készítsenek a pártok a számukra minél kedvezőbb választási térképet. Ráadásul az egyes választások után nyilvánosságra hozott adatok szavazókörökre lebontva tartalmazzák a végeredményt, ezt szintén felhasználhatják a választókerületek átrajzolásához.