Ellenjavaslattal folytatódik Lázár és az államtitkár háborúja

Saját javaslattal állt elő a közműdíjakkal adós közintézmények megmentésére Bencsik János energetikai államtitkár. Az [origo] birtokába jutott tervezet eleget tenne a kormány egy hónappal ezelőtti elvárásnak, hogy akkor se lehessen kikapcsolni az áramot vagy a gázt egyes állami és önkormányzati fenntartású intézményekben, ha azok jelentős tartozást halmoztak fel. Az államtitkár közben tovább harcol a Fidesz hasonló tervezetet benyújtó frakcióvezetőjével.

Éles hangú Facebook-bejegyzése után törvénymódosító javaslattal vágna vissza a Fidesz frakcióvezetőjének Bencsik János energiaügyi államtitkár. A politikus múlt héten, hasonlóan Lázár János egyik januári javaslatához, a közösségi oldalon jelezte, hogy rossznak tartja a frakcióvezető november közepén benyújtott javaslatát, amely gyakorlatilag minden fogyasztói körben megtiltotta volna az áramszolgáltatóknak, hogy a rendszerhasználat díjjal tartozó ügyfeleiknél kikapcsolják a szolgáltatást.

Az államtitkár bírálatára hétfőn sajtótájékoztatón vágott vissza Lázár, gyakorlatilag azzal vádolva Bencsiket, hogy a cégek oldalán áll. A kiszólásra Bencsik ismét a Facebook-on reagált, de a közigazgatási minisztériummal (KIM) közösen készített közben egy olyan módosító javaslatot is, amely szerinte átgondoltabb módon oldaná meg a Lázár javaslata által felvetett egyik legfőbb problémát: az önkormányzati intézmények közműtartozásainak gondját.

Az [origo] birtokába jutott tervezet amellett, hogy végigveszi a Lázár-féle javaslat veszélyeit (amelyekre korábban egy a kormánynak szóló szakértői anyagban is felhívta a figyelmet az államtitkárság, erről szóló cikkünket elolvashatja itt), számszerűen is meghatározza, hogy mekkora vesztesége származna a szolgáltatóknak, ha a kikapcsolási szankció híján nem fizetnének rendszerhasználat díjat az ügyfeleik: a lakosságot és a kisfogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatóknak eszerint évi 216, a villamos energiát továbbító hálózati elosztóknak, köztük az állami Mavirnak pedig 190 milliárdos mínuszt jelenthetne, ha a frakcióvezető tervét elfogadná a parlament.

Kormányterv válna valóra

Az energetikai államtitkár javaslata a Lázár által megszabottnál jóval szűkebb körnek, csupán az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi illetve szociális intézményeknek tenné lehetővé, hogy törvény védje őket a közművek kikapcsolástól. Mindez az [origo] információi szerint segíthet megvalósítani a kormány október közepi elhatározását, amely szerint a jövőben akkor sem lehetne kikapcsolni a gázt vagy áramot az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben, ha azok jelentős tartozást halmoztak fel.

Az ötletet a kormány azután vetette fel, hogy októberben Pest megyében három iskolában is szünetelt a tanítás, nyolcban pedig rövidített órákat kellett tartani, mert nem volt fűtés, miután a fenntartó megyei önkormányzat tartozása miatt a Tigáz lekapcsolta a szolgáltatást. Hamarosan azonban újabb intézményekkel folytatódhat a sor, ha nem fogadják el sürgősen a módosítást, hétfőn ugyanis a Dalkia Energia Zrt tudatta, hogy az önkormányzatok 140 napon túli tartozásai miatt csütörtöktől hat település - Nagyatád Barcs, Mátészalka, Csenger, Nagykáta és Vác oktatási és nevelési intézményeiben korlátozza, illetve leállítja szolgáltatását, de számos más település van mág országszerte hasonló késedelemben.

A gázadósokat is védnék, de csak korlátozásokkal

A Bencsik-féle javaslat - amely információnk szerint már a közigazgatási államtitkári értekezletet is megjárta - a kormányzati célnak megfelelően az áram mellett a gázszolgáltatásra is kiterjesztené a kikapcsolási moratóriumot.

A lehetőséggel a Lázár-féle javaslattal szemben ugyanakkor nem korlátlanul, hanem csak a fűtési időszakban, október 15 és április 15. között élhetnének a szorult helyzetbe került fenntartók illetve intézmények, illetve közülük is csak azok, amelyek előzőleg "a szolgáltatásból történő kikapcsolás alóli mentességről szóló megállapodást" kötöttek a velük szerződött energetikai céggel. E szerződést évről-évre meg kellene újítani a tervezet szerint, új megállapodásra pedig csak azoknak lenne lehetőségük, akik korábbi kötelezettségeiknek eleget tettek, vagyis rendezték esetleges korábbi tartozásaikat.

Az államtitkárság tervezete szerint a kikapcsolási moratórium költségeit a szolgáltatók nem háríthatnák át a rendesen fizető felhasználókra, ennek érdekében költségáthárítási tilalmat ír elő a szolgáltatóknak. Cserébe a cégeknek is biztosít egy garanciát: a kikapcsolási moratóriummal élő közintézmények fenntartóinak kezességet kell vállalniuk a kötelezettségek teljesítésére.

Rendőrőrsnek nem jár védelem

Az előterjesztés a vitás kérdések között említi, hogy a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti illetve egészségügyi intézményeken túl az oktatási intézmények is bekerülhessenek-e a legálisan tartozók körébe. Az állámtitkárság álláspontja szerint ugyanis a kikapcsolási védelemmel kapcsolatban felvethető, hogy az korlátozza a tőke szabad mozgásáról szóló uniós irányelvet. Míg azonban a gyermekvédelmi illetve egészségügyi intézmények esetében a közegészség védelmére hivatkozással igazolható a kivételezés, az oktatási intézményeknél meglátása szerint nem.

A kedvezményezett intézmények körét információink szerint a Belügyminisztérium (BM) még ennél is tágabbra szabta volna, és a polgármesteri hivatalaira, illetve a rendvédelmi szervek által fenntartott intézményekre, például rendőrőrsökre is kiterjesztette volna a kikapcsolási moratóriumot. Az államtitkárság a birtokunkba jutott tervezet szerint azzal verte vissza a BM kezdeményezését, hogy "az energetikai szektor feladatánál fogva nem tudja és nem is kezelheti a BM által javasolt felhasználói kör likviditásának esetleges teljes hiányát."

Az energetikai államtitkár és a Fidesz frakcióvezetőjének korábbi csatározásairól szóló cikkeinket itt, itt és itt olvashatja.