A kormány nem válaszol

A magyar kormány az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásának megindításáig semmit nem válaszol hivatalosan a kifogásolt jogszabályok ügyében, bár az Európai Bizottság szóvivője szerdán gyors cselekvésre szólította fel. Ehelyett a kabinet nyitottságot tükröző nyilatkozatokkal igyekezne erősíteni Brüsszel Magyarország iránti megfogyatkozott bizalmát.

A hivatalos jogi állásfoglalás megérkezéséig semmilyen lépést nem tesz a kormány az Európai Bizottság által kifogásolt törvények ügyében - mondták az [origo]-nak a magyar vezetés terveiről kormányközeli források.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán tárgyalt arról, hogy január 17-én kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben több olyan jogszabály miatt, amelyeket az elmúlt fél évben fogadtak el. A bizottság szerint a decemberben elfogadott jegybanktörvény mellett a bírák idő előtti nyugdíjazása és az adatvédelmi biztos intézményének átalakítása is ellentétes lehet az uniós joggal. A törvényekkel kapcsolatos aggályairól decemberben levelet írt Orbán Viktornak és a kormánynak José Manuel Barroso bizottsági elnök, Viviane Reding igazságügyi biztos, Neelie Kroes médiaügyi, illetve Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök.

Az Európai Bizottság január 17-én dönt arról, hogy Magyarország megsértette-e az uniós alapszerződés egyes rendelkezéseit, és indokolt lehet-e kötelezettségszegési eljárást indítani ezek miatt.

Már nem csinál presztízskérdést a változtatásból

A bizottság szerdai sajtótájékoztatóján a szóvivő utalt rá arra, hogy Brüsszelben nem azért várnak még egy hetet az eljárás megindításával, mert nincs elég érvük álláspontjuk alátámasztására. "Azt várjuk, hogy Magyarország tegyen gyors lépéseket a kialakult helyzet orvosolására. Nagyon reméljük, hogy Magyarország a megoldás útjára lép, és nem lesz szükség hosszú és nehéz eljárások kezdeményezésére" - mondta a bizottság szóvivője, utalva arra, remélik, hogy a január 17-ig hátralévő néhány napban a kormány legalább a szándékát jelzi a kifogásolt törvények megváltoztatására. "A labda most a magyar térfélen pattog" - tette hozzá a szóvivő.

Többféle értelmezés

A magyar kormányoldalon a bizottsági döntést egy forrásunk szerint sokan nem úgy értelmezik, hogy már a jövő héten kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Egy névtelenséget kérő vezető politikus úgy vélte, jövő kedden a bizottság csak arról dönt, hogy egy-egy ügyet milyen szinten kezeljen, melyik ügyben milyen súlyosnak tekintendő a probléma. Kormányzati forrásunk szerint Budapesten arra számítanak, hogy először csak be fogják osztani az ügyeket súlyosság és kommunikációs érték szempontjából, illetve meghatározzák, melyik kezelhető technikai szinten, és melyik esetben jöhet szóba egyáltalán kötelességszegési eljárás. "A labda valójában a bizottság térfelén pattog" - vélekedett forrásunk az Európai Bizottság szóvivőjével teljesen ellentétesen. Ezt azzal indokolta, hogy a brüsszeli testület fogja megmondani, a kifogásolt jogszabályok pontosan melyik részletével van problémája, a magyar kormány úgyis csak ezt követően tudja megfontolni, miképpen orvosolja a kifogásokat.

Az [origo]-nak több, egymástól függetlenül nyilatkozó kormányzati forrás is azt mondta, hogy a hivatalos jogi állásfoglalás megérkezéséig nem is keresik a kapcsolatot a brüsszeli bizottsággal. Mivel az állásfoglalást amúgy is csak a kötelezettségszegési eljárás részeként küldheti el a bizottság a magyar kormánynak, a nyilatkozó források szerint nem lehet megakadályozni a folyamat elindítását, sőt, meg kell várni bármilyen cselekvés előtt.

"Mindeddig csak általános, azon belül is főként politikai érveket hoztak ellenünk Brüsszelből azzal kapcsolatban, hogy mi a baj a kifogásolt törvényekkel, egyetlen konkrét jogszabályhelyet vagy passzust sem jelöltek meg. Ha elküldik végre a jogi szakvéleményt, akkor látjuk majd pontosan, mit tartanak problémásnak. Erre nyilván megírjuk mi is véleményünket, aztán meglátjuk" - mondta az [origo]-nak egy, a helyzetet ismerő kormányzati vezető, aki nagyjából olyan menetrendre számít, mint 2011 elején a médiatörvénnyel kapcsolatban, és várhatóan ahhoz hasonlóan lesznek hajlandók módosítani a jogszabályokon.

Technikai meghátrálás

Az Európai Bizottság médiáért is felelős biztosa 2010 decemberében, Navracsics Tibornak írt levelében fogalmazta meg először a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait. A kormány kezdetben teljes elutasítással reagált a külföldi bírálatokra, később azonban "minden érvet megfontolunk"-ra puhult az álláspont, majd 2011 márciusában - a bizottság szakértőivel folytatott egyeztetések után - a kifogásolt pontokon meg is változtatta a parlament a jogszabályt. Ezeket a módosításokat a Fideszben következetesen "technikai pontosításokként" kommunikálták, és visszautasítottak minden olyan értelmezést, amely a kormány meghátrálásaként tüntette fel a törvény korrekcióját. (A két stratégia hasonlóságáról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt.)

Legfeljebb hasonló meghátrálást tart elképzelhetőnek most is, mondta az [origo]-nak egy másik, az egyeztetések menetére rálátó kormányzati forrás, aki szerint nem elsősorban a bizottságtól érkező nyomás, mint inkább a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás kényszere vitte rá a kormányt korábbi, mereven elutasító álláspontja megváltoztatására.

Barroso az uniós jog kikényszerítéséről beszél

Az álláspont felpuhulását mutatják a miniszterelnök nyilatkozatai is. José Manuel Barroso EB-elnöknek a jegybanktörvény-végszavazás elhalasztását kérő levelére Orbán Viktor karácsony előtt még azt válaszolta, "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Aztán az MTI-nek január 8-án már azt mondta, "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandóak, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". Most csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt úgy fogalmazott, "ha az unió érvei meggyőzőek, a kormány fontolóra veszi a jogszabályok módosítását". Az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszter is megígérte több hazai és külföldi lapnak, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken.

A bizottság jövő keddi üléséig a kormány a hivatalos kapcsolatfelvétel helyett forrásaink szerint inkább a miniszterelnökéhez hasonló, nyitottságot tükröző nyilatkozatokkal igyekezne erősíteni Brüsszel Magyarország iránti, megfogyatkozott bizalmát.

Az utógondozás lehet problémás

Az Európai Bizottság által kifogásolt három törvény közül magyar forrásaink szerint kettőnek az "utógondozása lehet necces". Jogilag nehezen kezelhető helyzet alakulhat ki a kormány szerint, ha a bizottság az alaptörvény bírák idő előtti nyugdíjazásáról szóló rendelkezéseiben talál konkrét kifogásokat. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a már nyugdíjba küldött, 62 évnél idősebb bírákat vissza kell venni munkahelyükre, köztük olyan állásokba, amelyeknek betöltésére időközben pályázatot írtak ki, vagy akár be is töltötték őket.

Ennél is nagyobb kalamajkát okozna a bizottságnak az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával kapcsolatos eljárása, amelyet a testület amiatt készül indítani, hogy a posztot december 31-éig betöltő, az eljárás ellen mindvégig tiltakozó Jóri András nem tölthette ki 2014-ig tartó ombudsmani mandátumát. Az adatvédelmi biztos intézményét egy júliusban elfogadott törvénymódosítás szüntette meg, a január 1-jétől a helyére lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság élére pedig a miniszterelnök épp Jóri elődjét, Péterfalvi Attilát jelölte, akit a kétharmados kormánytöbbség megválasztott.

Az eljárást korábban levélben bíráló Viviane Reding alapjogi biztos kérdésére Navracsics Tibor közigazgatási miniszter azzal érvelt, hogy Jóri Andrásból azért sem lehetett az új hivatal vezetője, mert egy (épp az [origo]-nak adott) interjúban egyértelművé tette, azt a pozíciót nem akarja betölteni. Viviane Reding szerint viszont a miniszterelnöknek még Péterfalvi Attila jelölése előtt hivatalosan is fel kellett volna ajánlani az új pozíciót Jóri Andrásnak, és csak az után jelölhette volna saját emberét, ha az ombudsman a lehetőséget nem fogadja el. Ezen utólag nem nagyon lehet változtatni. "Mégis, mit kéne tennünk, váltsuk le Péterfalvit, és kínáljuk fel a posztot Jóri Andrásnak?" - érvelt a helyzet feloldhatatlansága mellett az [origo]-nak egy, az alapjogi biztos és a közigazgatási miniszter korábbi tárgyalásainak részleteit ismerő forrásunk, aki úgy tudja, hogy a közigazgatási tárca még tavaly év végén nem hivatalosan tanácsot kért a megoldáshoz a biztos stábjától. Pedig ekkor még csak az esélye látszott annak, hogy a bizottság elindíthatja az ügyben a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást.

Egy brüsszeli folyamatokra rálátással rendelkező, névtelenséget kérő magyar forrás az [origo]-nak azt mondta, elsősorban konzervatív európai körökben érzékelnek elmozdulást a Magyarország elleni fellépésben, az Európai Néppártban ugyanis szerinte sokan mondják, hogy elszállt, "túl lett pörgetve" a Magyarországgal szembeni eddigi kommunikáció. Ő is azt mondta, a kormány megvárja a végleges szakértői elemzést, "nem rohanunk előre". Forrásunk bizottsági körökből származó információira hivatkozva azt állította, a jegybanktörvénnyel kapcsolatban kezd a bizottság arra a megállapításra jutni, hogy ez a jogszabály talán nem is olyan problémás.

Hogyan zajlik a kötelezettségszegési eljárás?

Kötelezettségszegési eljárást akkor indít az Európai Bizottság, ha egy tagállamról úgy látja, hogy nem vagy nem megfelelően teljesítette az uniós alapszerződésből eredő valamely kötelezettségét. Ilyet kétféleképpen követhet el egy tagállam: aktív módon, illetve mulasztás formájában. Utóbbiról általában akkor van szó, ha egy ország nem ültette át saját jogrendjébe a közösségi jog valamely elemét. Kötelességszegés esetén az Európai Bizottság elsőként "jogsértési eljárást", más néven "bírósági eljárást megelőző eljárást" indíthat. Ez lehetőséget nyújt a tagállamnak arra, hogy nemzeti jogát önként az európai uniós jog követelményeihez igazítsa.

A bírósági eljárást megelőző procedúra több lépésből áll, de ezeket még egy információgyűjtési vagy vizsgálati szakasz is megelőzheti. A bírósági eljárást megelőző eljárás első lépéseként az EB figyelmeztetést küld a tagállamnak, ebben felszólítja, hogy adott határidőn belül (általában két hónap) tegye meg észrevételeit az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról. Ezt várja a bizottság a három kifogásolt magyar törvény esetében is.

Ha nem fogadja el a bizottság a tagállam válaszát, indokolással ellátott véleményt küld az érintett országnak, ebben ismerteti a jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, illetve meghatározza azt az időpontot, ameddig a tagállamnak lehetősége van önként igazodni az uniós joghoz.

Amennyiben a tagállam ennek sem tesz eleget, következik a bírósági szakasz. Ha az Európai Bíróság is megállapítja a kötelezettségszegést - ez az eljárás általában több évig tart -, a jogsértő tagállam köteles orvosolni a mulasztást, és korrigálni a kifogásolt jogszabályt. Ha a tagállam mégsem tenne eleget, a bizottság pénzbírságot szabhat ki az érintett tagállamra.

Több száz eljárást kezdeményeztek már Magyarország ellen

A külügyminisztérium honlapján található összesítés szerint Magyarország 2004-es EU-csatlakozásától 2010. április 30-áig az Európai Bizottság közösségi jogszabály átültetésének elmaradása miatt 225 eljárást indított a magyarok ellen, ezek közül akkor még 20 eljárás volt folyamatban: 19 hivatalos felszólítás és egy indokolt vélemény.

Tartalmi kötelezettségszegési eljárást a vizsgált időszakban az EB 90 esetben indított Magyarországgal szemben, ezek közül 2010. április 30-án 30 eljárás volt folyamatban: 14 hivatalos felszólítás és 14 indokolt vélemény, egy már bírósági szakaszban volt, egy ügyben a bizottság keresetlevél benyújtásáról döntött.

A Külügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozott statisztikák nem tartalmaznak adatot a 2010-es kormányváltás óta eltelt időszakról, így az sincs bennük, hogy a bizottság a távközlési cégekre kivetett különadó miatt már elmarasztalta Magyarországot, de mivel a kormány nem fogadta el a döntést, ez az ügy is bírósági szakaszba került.

Az Európai Bíróság egyébként eddig négy esetben marasztalta el kötelezettségszegési eljárásban Magyarországot, mindannyiszor a jogharmonizáció elmaradása miatt.

Az olaszokat panaszolják be a leggyakrabban

Az Európai Bizottság honlapján elérhető, az uniós jog nemzeti törvényekben való érvényesítésével kapcsolatos éves jelentésekből az is megtudható, hogy a bizottság melyik évben hány ügyben és milyen országok ellen indított bármilyen eljárást. 2010-ben például az uniós jog megsértésével kapcsolatban 987 panasz érkezett a testülethez. Az ügyek többségében a bizottság még csak felszólítást sem küldött az érintett országok kormányának, az ügyek 88 százaléka anélkül rendeződött, hogy a bizottságnak az Európai Bíróság elé kellett volna azokat vinni. A jelentés szerint 2010-ben a legtöbb panasz (176) Olaszországgal szemben érkezett, utána Belgium (159), illetve Görögország (157) következett. A legkevesebb ügye Máltának (25), Litvániának (27) és Lettországnak (32) volt. A leginkább érintett területek a környezetvédelem, a belső piac és az adózás voltak, ezek az összes ügy 52 százalékát tették ki. A legtöbbször (444 esetben) környezetvédelmi szabályokat panaszoltak be.