A magyarok trükkjeiről panaszkodtak az Európai Bizottságban

A szerdai Európai Bizottsági ülés kétharmadát vitte a magyar ügyek tárgyalása, a túlzottdeficit-eljárásról szóló vitában pedig a biztosok közül többen is Magyarország trükkjeiről beszéltek - tájékoztatta az [origo]-t Andor László magyar uniós biztos, aki szerint a bizottság tagjai amellett érveltek, hogy az eljárás következményeinek méltányosnak és arányosnak kell lenniük, nem szabad, hogy a kormányzati hibák miatt a magyar társadalom szenvedjen.

A három és fél órás bizottsági ülésből két és fél órán keresztül Magyarországról volt szó, részben a túlzottdeficit-eljárás, részben a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos vizsgálatok, valamint az ország által kért pénzügyi segítség miatt - mondta az [origo]-nak Brüsszelben egy sajtóbeszélgetésen Andor László.

A magyar uniós biztos szerint a túlzottdeficit-eljárásról szóló napirendi pontnál ugyan összesen öt ország ügyeit tárgyalták, de a többi ország megfelelő intézkedésekkel bizonyította, hogy megfelelő pályára állítja a költségvetését, Magyarország volt az egyedüli, amely "nem tudta, vagy nem akarta" teljesíteni az EU elvárásait és fenntartható módon teljesíteni a legfeljebb 3 százalékos GDP arányos költségvetési hiány követelményét. Így vita csak Magyarországról alakult ki, és Andor szerint a legfontosabb kifogás az volt, hogy a követelményt egyszeri intézkedésekkel, a különadókkal és a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításával érte el a kormány.

A biztos szerint azt már 2010-ben is lehetett tudni, hogy az utóbbi miatt "egy bizonyos ponton komoly fenntartásai lesznek az Európai Bizottságnak, és most érkezett el ez a pillanat". Míg a testület akkor csak a nemtetszését tudta kifejezni, most a túlzottdeficit-eljárás folytatásával konkrét intézkedést eredményezett. A magyar uniós biztos arról számolt be, hogy mindegyik kollégája hozzászólt a vitában, és többen is a trükk szót használták a magyar módszerek leírására.

Egyöntetű vélemény volt azonban, hogy a túlzottdeficit-eljárás ügyét továbbra is elválasztva kell kezelni a többi magyar ügytől, és azt is többen hangsúlyozták, hogy az eljárás következményeinek, az esetleges szankcióknak méltányosnak és arányosnak kell lenniük, mert nem szabad, hogy a kormányzati hibák miatt a magyar társadalom szenvedjen. Az eljárás egyik lehetséges következménye lehet ugyanis, hogy felfüggesztik a Magyarországnak járó uniós támogatások folyósítását. Magyarországnak az uniós pénzügyminiszterek következő, január 24-i ülésén van lehetősége bemutatni, hogyan kíván megfelelni az EU elvárásainak.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén szó esett még a sarkalatos törvényeket érintő jogi vizsgálatokról és a Magyarország által kért pénzügyi segítségről. Az előbbi témakört José Manuel Barroso bizottsági elnök vezette elő, aki legutóbbi sajtótájékoztatóján ismét kemény szavakat használt, arról beszélt, hogy az EB minden hatalmát fel fogja használni azért, hogy Magyarország igazodjon. Az [origo] kérdésére, hogy a bizottsági ülésen az elnök hasonlóan elszánt hangnemet ütött-e meg, mint a sajtótájékoztatóján, Andor azt válaszolta, hogy Barroso "eléggé konzisztens" ebben, főleg, miután személyesen, levélben is többször figyelmeztette Magyarországot.

"Ha egy mód van rá, nem akarjuk átpolitizálni ezeket az ügyeket" - mondta a magyar uniós biztos. A bizottság tehát arra hajlott, hogy ezeknek a kifogásoknak főleg csak a jogi aspektusait vizsgálják meg, azt, hogy "hol vannak olyan pontok, amelyek az uniós jogba ütköznek", de hozzátette azt is, hogy az EB sem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy milyen politikai vitákat okozott az alaptörvény és a sarkalatos törvények ügye.

Andor szerint erőteljes a törekvés, hogy a három magyar ügyet (a túlzottdeficit-eljárást, a sarkalatos törvényeket és a pénzügyi segítségkérést) külön kezeljék, és a saját útjukat járják, bár vannak közöttük kapcsolódási pontok. Olli Rehn költségvetési biztos például nyilvánvalóvá tette, hogy a jegybanki függetlenség garantálása, vagyis az uniós ellenkezés dacára elfogadott új törvény kijavítása előfeltétele lehet a pénzügyi segítségnyújtásról szóló további tárgyalásoknak. Arra a kérdésre viszont, hogy a későbbiekben jobban összekapcsolják-e ezeket a kérdéseket, vagyis például, hogy az igazságszolgáltatás átalakításának ugyancsak kifogásolt kérdése szintén előfeltétele lehet-e a tárgyalásoknak, Andor azt hangsúlyozta, hogy a jogi vizsgálat még folyik, az eredmény jövő hétre várható. "Nem akarok előreszaladni" - mondta a magyar uniós biztos, de nem zárta ki, hogy újabb uniós eljárások indulhatnak a gazdasági stabilitási törvény vagy a végtörlesztés ügyében.