Vége a titkosításnak, mégsem tudunk többet a Gripen-döntésről

Feloldották a titkosítását annak az emlékeztetőnek, amely a Gripen vadászgépek beszerzéséről döntő 2001-es nemzetbiztonsági kabinetülésről készült. Az [origo] betekinthetett az iratba, amelyet annak ellenére kezeltek titkosként, hogy nem szerepel benne a vadászrepülőkről szóló döntés valódi indoka. Az viszont kiderül az emlékeztetőből, hogy az első Orbán-kormány a választások utánra kívánta tolni a költségek oroszlánrészét.

Több mint tíz év után oldotta fel a Honvédelmi Minisztérium (HM) annak az emlékeztetőnek a titkosítását, amely az első Orbán-kormány idején, a svéd gyártmányú Gripen vadászgépek beszerzéséről döntő nemzetbiztonsági kabinetülésen készült. A 2001. szeptember 10-i találkozón készült dokumentumot eredetileg Kárász János, a HM akkori helyettes államtitkára minősítette 2021-ig titkosnak.

A titkosítást annak ellenére fenntartották az egymást követő kormányok, hogy a háromoldalas dokumentum nem tartalmaz semmilyen bennfentes információt arról, hogy a kabinet miért a Gripeneket választotta az ajánlatok közül. Az [origo] által megtekintett emlékeztetőben csak annyi áll: a svéd kormány ajánlata "nemzetgazdasági és biztonságpolitikai szempontokra is figyelemmel" bizonyult a legkedvezőbbnek. Az emlékeztető felsorolja ugyan, hogy kik voltak jelen az ülésen, de nem rögzíti, ki mit mondott, hogyan érvelt a Gripenek mellett vagy ellen.

Fizetési könnyítés a választásokig

A nemzetbiztonsági kabinet Szabó János honvédelmi, Matolcsy György gazdasági és Dávid Ibolya igazságügyi minisztert bízta meg, hogy tíz napon belül kezdjen tárgyalásokat a svédekkel 14 darab használt Gripen vadászgép bérléséről (Dávid az emlékeztető szerint nem volt jelen, tárcáját Hende Csaba államtitkár képviselte). A HM, az Igazságügy Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal feladatává tették, hogy készítsenek kormány- és országgyűlési határozatot a használt "nyugati típusú" harci gépek bérletéről.

A tárgyalásokhoz a kabinet csak két fontos iránymutatást adott: egyrészt törekedni kellett arra, hogy "a szállítási határidőt előre hozzuk", másrészt pedig el kellett volna érni, hogy a 2001-es és 2002-es évekre "fizetési könnyítést" tartalmazzon a megállapodás. Előbbire indok lehetett, hogy akkor kétéves, 2001-re és 2002-re is érvényes költségvetés volt érvényben és a 2002-es választások is közeledtek. Az eredetileg kisgazda Szabó János a döntés után tartott sajtótájékoztatón is azt mondta: olyan szerződést szándékoznak kötni, amely szerint az első két évben csak mérsékelt összeget kellene fizetni.

A Gripen szerződést 2001. december 20-án írták alá 14 Gripen repülőgép 12 éves bérletéről, összesen 123 milliárd forintért. Ellentételezésként a svédek a bérleti díj 110 százalékának megfelelő beruházási és exportbővítési kötelezettséget vállaltak. A szerződést 2003 februárjában a Medgyessy-kormány idején megváltoztatták: használt helyett új vadászrepülőkről szóltak, amelyek NATO-fegyverzet kompatibilisek, és alkalmasak légi utántöltésre is. A program költsége így viszont közel ötvenszázalékkal 210 milliárd forintra nőtt. Az első Gripeneket végül 2008 végén állították szolgálatba.

Nyomozások eredmény nélkül

2007 júniusában az SVT svéd televízió-csatorna bemutatott egy dokumentumfilmet, amely szerint egy osztrák gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. A film a Gripen gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. A film szerint Mensdorff-Pouilly és cége, a BAE Systems két offshore vállalatán keresztül jutott a többmilliós kenőpénzhez, és közvetlenül is kapott illetményt a gyártótól.

Az [origo]-nak 2007-ben nyilatkozó képviselők szerint a kormány döntése előtt nagyon keményen lobbiztak a vadászrepülő-gyártók képviselői. Mécs Imre akkori SZDSZ-es képviselő azt mondta, "a vak is látta, hogy Mensdorff-Pouilly lobbizik, megjelent a legkülönfélébb programokon, partikon, Szent István-napi körmeneten, illetve fogadásokra invitált". "Lehet, hogy sokan letagadják, de mindenki találkozott vele" - jelentette ki határozottan Lányi Zsolt, aki a 2001-es döntés idején a kormánykoalícióban részt vevő kisgazdák képviselőjeként a honvédelmi bizottság elnöke volt.

A Gripenek értékesítését vizsgálta a svéd főügyészség korrupcióellenes osztálya és a brit korrupcióellenes hivatalt, a Serious Fraud Office-t (SFO) is. Alf Johnasson svéd főügyész azonban az [origo] kérdéseire 2010-ben azt írta, hogy kötötte őket az elévülési szabály, így a 2004. július 1. előtti esetleges vesztegetések miatt nem indíthattak eljárást senkivel szemben. Az SFO megegyezéssel zárta a BAE elleni vizsgálatot: a brit fegyvercég a nyomozás leállításáért 30 millió fontot fizetett. A vizsgálatok esetleges magyar szálaira vonatkozó kérdéseinket az SFO nem kívánta kommentálni.

Magyarországon a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálta a Gripen-ügyet, de 2008 májusában lezárták a nyomozást, mert nem találtak bűncselekményre utaló nyomokat. A Gripen-ügyről szóló cikkeinket ezen a gyűjtőoldalon olvashatja.