Gyűlnek Orbán ellenségei

Újabb kormányértékelésre készül az első félévben Orbán Viktor miniszterelnök, ami után átalakulhat a kormány - állították az [origo]-nak kormányzati források, bár szerintük most még korai erről találgatni. A kérdés most nem aktuális, mert a kormány a gazdasági problémák megoldásával van elfoglalva. Egy diplomáciai körökben járatos forrás szerint érezhetően nő a külső nyomás is, és egyre többször van az az érzésük, hogy bírálói már Orbánt is "ki akarják csinálni".

"Jelenleg nincsen napirenden a kormány átalakítása" - ez az egyetlen dolog, amit egybehangzóan ki mertek jelenteni az [origo] által megkérdezett kormányzati szereplők arra a kérdésre, hogy várhatók-e, és ha igen, mikor lesznek személycserék a kabinetben. Arról, hogy a miniszterelnök mikorra tervezne ilyet, senkinek nem volt konkrét információja, de többen logikusnak nevezték Lázár János fideszes frakcióvezető felvetését, aki az Fn24-nek azt mondta, a kormány júliusban ér megbízása feléhez, és akkor érdemes értékelni, illetve átgondolni a személyi változásokat.

"A mandátum első felében építeni szoktak a kormányok, a másodikban pedig üzemeltetik, élhetővé varázsolják az épületet, esetünkben az új kormányzati szerkezetet. Erre a feladatra akár érkezhetnek is új emberek, és velük nyilván új stílus is" - mondta az interjúban Lázár János, aki szerint a miniszterelnök decemberben a frakciót is arról tájékoztatta, hogy januárban nem lesz személycsere, bár tavaly november óta a kormány egyre több és keményebb bírálatot kap gazdaságpolitikája és néhány kétharmados többséggel elfogadott jogszabály miatt.

Az Orbán-kormány 2010. májusi megalakulása óta számos alkalommal jelentek meg találgatások arról, hogy Orbán Viktor változtatni akar a kormány összetételén. Tavaly év elején, a médiatörvénnyel, majd az új alaptörvénnyel kavart nemzetközi bírálatok idején azt állította több újság, hogy az uniós elnökségi félév végén, júliusban alakítja majd át a stábját a kormányfő. E találgatásoknak visszatérő eleme volt, hogy Martonyi János külügyminiszter csak egy évre vállalta a megbízást, ezt azonban Martonyi többször cáfolta, és az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati források most és korábban is mindig Orbán legstabilabb, mandátumukat biztosan kitöltő emberei között említették a külügyminisztert. Nyáron - a minisztériumához tartozó államtitkárokat ért bírálatok miatt - Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter távozása vetődött fel, de ez sem bizonyult megalapozott feltételezésnek.

Nem készülnek Matolcsy gyors bukására

A várhatóan végig helyükön maradó emberek közé sorolták a források mindannyiszor Pintér Sándor belügy- és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter mellett Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert is, annak ellenére, hogy a nemzetgazdasági tárca vezetőjének meggyengüléséről és távozásáról már munkába állása után alig pár hónappal felröppentek pletykák. Orbán megvédte a korábban jobbkezének nevezett Matolcsyt akkor is, amikor tavaly novemberben a kormány önellentmondásba keveredett, mert Matolcsy még napokkal korábban is IMF-ellenes nyilatkozatokat tett, majd kénytelen volt bejelenteni, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul.

A kormányfőt ismerő, illetve a miniszterelnök "személyzeti politikájára" rálátó források az [origo]-nak akkor azt mondták: Orbán Viktor "alkatilag olyan, hogy sosem lépi azt, amit rajta kívül állók vagy külső kényszerek diktálnak", sőt, ilyenkor inkább "csak azért sem üzemmódba" vált. Vagyis hiába követelik sokan Matolcsy fejét, a miniszterelnök továbbra is ragaszkodni fog hozzá. A források szerint Orbán ráadásul saját hitelességének is sokat ártana, ha a meghirdetett gazdasági program végrehajtásának közepén küldené el a minisztert, hiszen számos korábbi nyilatkozatában azonosult Matolcsyval és "nem ortodox" módszereivel (a témáról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt).

Orbán nyilatkozata is izgalmat okozott

Az uniós elnökségi félév lejárta után többen szeptemberre vártak a kormányátalakítást, miután nyár közepén kiderült, hogy Orbán Viktor egyesével magához hívja minisztereit, hogy addigi munkájukat értékelje. Miután a kormány összetétele e találkozók után sem változott, sőt kiszivárgott, hogy a miniszterelnök teljes erőbedobást kért minden miniszterétől az év végéig hátralévő időszakra, az újabb pletykák már arról szóltak, hogy a kormányfő a konfliktusos ügyek lezárása és a 2012-es költségvetés elfogadása után, év végén, esetleg január elején cserélhet le minisztereket.

Ez utóbbi híresztelések egy a miniszterelnökhöz közel álló kormányzati tisztségviselő szerint "logikusan" terjedtek el a kormányfő egy szeptemberi kormányülésen tett kijelentése után. A kormány addigi tevékenységét értékelő Orbán Viktor ugyanis arról beszélt, hogy a 2011-es évet a jelenlegi összetételű kormánnyal viszi végig, és 2012-t is velük kezdi meg. Ebből pedig mindenki arra következetett, hogy az esetleges minisztercseréket az év elején lépi meg. Ezeket a találgatásokat oszlatta el a Fidesz frakcióvezetője a fent említett nyilatkozatával, miszerint maga Orbán mondta a frakciónak, hogy januárban nem lesz kormányátalakítás.

Decemberben egy ponton mégis változott a kormány összetétele: lemondott és az IMF tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter lett Fellegi Tamás korábbi nemzeti fejlesztési miniszter, helyére pedig a politikában addig ismeretlen Németh Lászlóné került. Ezt a cserét azonban - bár információink szerint régóta elégedetlen volt a fejlesztési miniszter munkájával - nem a miniszterelnök kezdeményezte, a távozását korábban is fontolgató Fellegi maga kérte felmentését.

Újabb értékelésre készül Orbán

Egy - a múlt heti kormányülés részleteit ismerő - forrás az [origo]-nak azt mondta, hogy az ülésen Orbán a félév politikai feladatai között említette a félidejéhez érkező kormány munkájának értékelését, ami Lázár nyári kormányátalakítást sejtető nyilatkozatát erősítheti.

Ha úgy dönt Orbán, hogy átalakítja a kormányt, akkor jó eséllyel távozik posztjáról az [origo] kormányzati forrásai szerint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, aki információink szerint már tavaly tavasszal beadta a lemondását, de azt a miniszterelnök nem fogadta el. Utódaként a kormányzati körökből származó, meg nem megerősített pletykák Lázár János frakcióvezetőt emlegették, de a közigazgatási és igazságügyi minisztérium (KIM) korábbi közigazgatási államtitkára, Gál András Levente, illetve a tárca társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, Balog Zoltán neve is felvetődött a poszt várományosaként.

Balog Zoltán információink szerint azzal a feltétellel vállalta volna el a feladatot, ha a szociális és családügyek mellett az oktatást, az egészségügyet és a kultúrát is felügyelő csúcstárca kettéválhat egy oktatási, kulturális és felzárkóztatási ügyekkel foglalkozó humán-, illetve egy önálló egészségügyi minisztériumra. Orbán Viktor azonban nem akarta - és információink szerint ezután sem hajlandó - szétbontani az intézményt. Fellegi Tamás egy hónappal ezelőtti távozásakor a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési tárca összevonásáról, illetve egy Varga Mihály - az első Orbán-kormány pénzügyminisztere - által vezetett, önálló pénzügyminisztérium felállításáról is beszéltek parlamenti és kormányzati források.

Egyre többen "ki akarják csinálni" Orbánt

A kormányra nehezedő nemzetközi nyomás miatt az utóbbi hetekben jelentek meg találgatások arról is, hogy Orbán Viktor vagy a kormány esetleges távozását akarják elérni diplomáciai úton. Az Index csütörtökön külügyi forrásokra hivatkozva reális forgatókönyvnek nevezte, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakoroljon Magyarországra annak érdekében, hogy Orbán Viktor távozzon, és szakértői kormány alakuljon az együttműködésképtelennek ítélt mostani kabinet helyett (Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet ezt pénteken tagadta). Decemberben pedig a hvg.hu írt arról, hogy az Európai Bizottság, illetve a kormánnyal vitába keveredett nemzetközi szervezetek teljesíthetetlen feltételeket támasztva akarják kierőszakolni Orbán távozását.

Egy - a diplomáciai kapcsolatokra is rálátó - kormányzati forrás ezekről a találgatásokról azt állította az [origo]-nak: hallanak olyan pletykákat, illetve egyre inkább érzik is bizonyos körökben, hogy "ki akarják csinálni" a miniszterelnököt. Ugyanakkor szerinte hiába próbálkoznak egyre többen Orbán "karaktergyilkosságával", Magyarország nem vehető egy kalap alá a politikailag is instabil Görögországgal vagy Olaszországgal, ahol a gazdasági nehézségek miatt, jelentős részben nemzetközi nyomásra távozott a miniszterelnök. Igaz, egyik államban sem állt kétharmados többség az eltávolítani kívánt kormányfő mögött.

"A kormány teszi a dolgát, és igyekszik megoldást találni a gazdasági problémákra. Most nem annak van itt az ideje, hogy magunkkal foglalkozzunk, tehát nincs programozva egyelőre semmilyen kormányátalakítás" - erősítette meg a többi nyilatkozó állítását a politikus. Arra a kérdésre, hogy az egyre súlyosbodó gazdasági válság előrehozhatja-e vagy kikényszerítheti-e mégis a változtatást, a forrás azt mondta, hogy két hete még biztosan nemet mondott volna, de mára olyan kiszámíthatatlanná váltak a folyamatok, hogy már nem venne rá mérget.

Első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor először másfél év után változtatott a kormány összetételén: 1999 végén a gazdasági és a nemzeti kulturális örökség tárcák miniszteri posztján volt váltás, Chikán Attila helyére Matolcsy György, Hámori József helyére pedig Rockenbauer Zoltán érkezett. Majd félidőben távozott a pénzügyminiszter: 2000 végén Varga Mihály váltotta Járai Zsigmondot. A legnagyobb mozgás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, a Környezetvédelmi, illetve a Közlekedési Minisztériumban volt, ahol az első Orbán-kormány idején három-három miniszter is megfordult. Félidőben távozott az egészségügyi miniszter és a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter is, az Oktatási Minisztériumban viszont csak a kormány négyéves mandátumának lejárta előtt alig egy évvel cserélt minisztert Orbán.