Csak 250 közgazdász és 100 jogász járhat ingyen egyetemre

Szinte teljesen megszünteti a kormány a közgazdász- és jogászképzés állami finanszírozását - derül ki a kormány által elfogadott felsőoktatási keretszámokból. Az állam 34 ezer hallgatót támogat száz százalékban, és további 15 ezer diák képzését fedezi felerészben, a többieknek viszont fizetniük kell az egyetemért. Hoffmann Rózsa államtitkár azt reméli, nem csökken majd a hallgatók összlétszáma.

Elfogadta a kormány a 2012. szeptember elsejétől érvényes felsőoktatási keretszámokat, erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár beszélt csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón. A döntés értelmében 34 ezer diák képzését fizeti ki teljes egészében az állam 2012. szeptember elsejétől, további 15 500 diáknak pedig részösztöndíjat biztosít, ami azt jelenti, hogy a képzési költségeik felét állja az állam. A legutolsó korábbi verzióhoz képest az államilag finanszírozott helyek számát négyezerrel megemelték - a stratégiai fontosságúnak tartott keretszámelosztásban a végső döntést Orbán Viktor kormányfő vonta magához -, de ez még így is jóval kevesebb a 2011-es 53 500 államilag finanszírozott helyhez képest.

A keretszám-kalkulációk tavaly szeptemberi verziójában az államtitkárság olyan forgatókönyvekkel is számolt, amelyekben a jelentkezési népszerűségi listákat évek óta vezető közgazdász-, turizmus-vendéglátás, jogász-, illetve bölcsészképzéseket kizárólag állami támogatás nélkül, önköltséges formában indíthatták volna el az egyetemek. A bejelentett döntés szerint mégis indulhatnak ilyen képzések is állami támogatással, de keretszámaikat az államtitkárság durván visszanyeste.

A végső döntés szerint országosan összesen 250 közgazdász és 100 jogász képzését fizeti az állam - annak ellenére, hogy az [origo] birtokába jutott keretszámtervezet szöveges indoklásában is szerepel, hogy "a felsőoktatási intézmények és a felhasználó oldal (vagyis a munkáltatók) értékelése szerint is az ebbe a típusba tartozó képzések garantálják leginkább a végzés utáni elhelyezkedés lehetőségét." A különböző gazdasági képzésekre 2011-ben például még összesen 4900 hallgatót vehettek fel államilag támogatott helyekre az egyetemek és főiskolák, vagyis a közgazdászképzés államilag finanszírozott helyeit kevesebb mint a tizedére vágták vissza. Tavaly még 800 jogászt képeztek állami pénzen, ez a szám csökken most 100-ra.

A szerdai kormányülésen az [origo] információi szerint voltak olyan felvetések, miszerint a jogász-, illetve közgazdász-férőhelyek számának radikális lecsökkentésével még az állam munkaerő-szükségleteinek fedezésére, vagyis az államigazgatásból kieső jogászok és közgazdászok pótlására sem lesz lehetőség. Erre információink szerint egy olyan megoldás körvonalazódik, amely szerint az önköltséges képzésekre felvett jogászok és közgazdászok tandíját (vagy annak fedezésére felvett diákhitelét) átvállalná az állam, amennyiben a hallgatók vállalják, hogy a későbbiekben az állami szektorban helyezkednek el.

Nagy arányban, a 2011-es 4200-ról 2700-ra csökkenti a koncepció a támogatott bölcsészettudományi képzések keretszámát is. Emellett az ez évi 2100-ról kevesebb mint felére, 1000 főre apad a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma.

Az egészségügyi (2800), a pedagógus- (1600), illetve a művészeti (740) képzésben nagyjából szinten tartja, a műszaki, informatikai és természettudományi képzésekben ugyanakkor a korábbi terveknél is jobban megemeli a támogatott helyek számát a kormány. Az informatika területén például a tavalyi 5500-ról 8200-ra (igaz, ebből 4600 részösztöndíjas lesz). Műszaki területen 8000 hallgató képzését fizeti egészében, és további 7600 diákét felerészben az állam. Természettudományi területen 4000 hallgató tanulhat ingyen, 3150 fél áron. Orvosképzésben 1800 hallgató tanulhat ingyen.

A mesterképzésre összesen 19 600 hallgató juthat be úgy, hogy a képzésért nem kell fizetnie. A közigazgatási, rendészeti és katonai képzés területén 500 hallgató tanulhat mesterképzésben állami finanszírozással. Az államilag finanszírozott doktori képzésre 1300-an juthatnak be.

A kormány döntése értelmében azt lehet felvenni egyetemre vagy főiskolára, aki legalább a 240 pontot eléri, de közülük csak a legjobbak képzését fizeti az állam, a többiek önköltséges formában tanulhatnak. Az ő számukra a kormány a diákhitel második, továbbfejlesztett változatát ajánlja.

Az állami finanszírozásból kiszorult hallgatóknak Hoffmann szerint körülbelül annyit kell majd fizetniük, amennyit eddig is elkértek az egyetemek a költségtérítéses képzésben tanulóktól. A kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek ezen határokon belül fixálhatják a saját intézményük vonatkozásában a képzések költségeit. A 2012. szeptember 1-jétől induló szakok képzési költségei körülbelül két héten belül dőlnek el, erről a felvételi tájékoztató internetes változatában tájékozódhatnak az érintettek - mondta. Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak, a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat - tette hozzá.

A keretszámok 2012. szeptember 1-jétől érvényesek, 2013-tól viszont - mondta a tájékoztatón Hoffmann Rózsa - új finanszírozási rendszert vezetnek be. Ennek részleteiről nem beszélt. Hoffmann azt mondta, reméli, hogy az idén nem fog csökkenni a felvett hallgatók összlétszáma.

A 2012-től induló képzések keretszámait és várható költségeit a kormány oldalán tették közzé, az ehhez az oldalhoz csatolt dokumentumok között nézheti meg őket.