A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

Szigort és új büntetéseket ígér a Btk. tervezete

szigorodik a Büntető Törvénykönyv, BTK, Vádlott ül megbilincselt kézzel a tárgyalóteremben, miután megkezdődött a közösség elleni erőszakkal vádolt sajóbábonyi romák ügyének tárgyalása a Miskolci Városi Bíróságon 2011. január 5-én
Vágólapra másolva!
Rengeteg szigorítást tartalmaz a készülő büntető törvénykönyv szerdán nyilvánosságra hozott tervezete. A gyerekeket a zülléstől és a szexuális zaklatástól is kemény szabályokkal védené, az ittas vezetést, a korrupciót és a drogfogyasztást pedig keményebben büntetné a kormány. Erősebb lehet az önvédelemhez való jog, és iskolai munkával is ki lehetne váltani a börtönt.
Vágólapra másolva!

Lesznek új bűncselekmény-típusok a most készülő büntető törvénykönyvben, amelynek tervezetét szerdán hozta nyilvánosságra a kormány. A kormány az új kódexbe az elmúlt másfél év szigorításait is beépítené, az új Btk. az 1978-ban elfogadott törvénykönyvet váltja majd le. Összegyűjtöttük a fontosabb változtatásokat.

Zülött és dolgoztatott gyerekek

A kormány azt tervezi, hogy önálló tényállásként kerül be a büntető törvénykönyvbe a gyerekmunka, ezt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni. Bűncselekmény lesz a kiskorúak érzelmi fejlődésének károsítása is, amelyet az valósít meg, aki "züllött életmód folytatására" bír rá vagy próbál meg rábeszélni gyerekeket: erre példaként a rendszeres csavargást, a koldulást, az italozó életmódot és a prostitúciót említi a koncepció.

Emberölésnek minősül majd, ha valaki 14 évnél fiatalabb gyereket öngyilkosságra vesz rá, vagy segítséget nyújt neki ebben. Ugyancsak emberölésnek minősül majd, ha valaki akaratnyilvánításra képtelen embert bír rá arra, hogy vessen véget életének, vagy ebben segít neki, ez a szabály valószínűleg alkalmazható lesz az eutanáziára.

Erősebb védelem a fiatalkorúak sérelmére elkövetett erőszak ellen

A szexuális bűncselekmények büntetése is megváltozna, míg most az elkövetésnél csak a 12 évnél fiatalabbak sérelmére elkövetett erőszak minősített eset, a jövőben minden 18 év alatti fiatal elleni erőszakot szigorúbban büntetnének. Megrontást az követne el, aki 14 évnél fiatalabbakkal közösül. Szigorúbban büntetnék a megrontást akkor, ha az elkövető a gyerek rokona vagy nevelője, ebben az esetben akár nyolc év szabadságvesztést is kiszabhatnak.

Átvenné az új kódex azt az európai szabályozást is, hogy azokat, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális jellegű bűncselekményeket, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. Külön bűncselekmény lesz a gyermekprostitúció is, aki erre kényszerít, nyolc évig terjedő börtönre számíthat, aki pedig gyerekprostituáltnak fizet, az három év börtönt kaphat.

Szigorúbban büntetnék az emberrablást és az emberkereskedelmet is akkor, ha gyerek az áldozat, és ugyanígy szigorúbb büntetésre számíthat az is, aki gyereket foszt meg a személyes szabadságától.

Iskolai munkával kiváltható börtön

A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama az eddigi két hónapról három hónapra emelkedhet, leghosszabb időtartama pedig húsz év lehet. Ha viszont valaki bűnszervezetben vagy többszörös visszaesőként követ el bűncselekményt, arra a bíró huszonöt évet is kiszabhat. Életfogytig tartó szabadságvesztést az kaphat, aki a bűncselekmény elkövetésekor már betöltötte a huszadik életévét. Az életfogytiglanra ítélteket 25 börtönben töltött év után lehetne feltételesen szabadlábra helyezni, ez a határ most még 20 év.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az előterjesztés új intézkedésként bevezeti az úgynevezett jóvátételi munkát, amellyel ki lehetne váltani például a szabadságvesztést. A tervezet szerint vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető bűncselekmény elkövetése esetén egy évvel el lehet halasztani a büntetést, és jóvátételi munkát is előírhat a bíróság. Ezt állami vagy önkormányzati intézményben (például iskolában, kórházban) kellene végezni, és legalább ötven, legfeljebb 250 óráig (nagyjából másfél hónapon keresztül) tarthat. Ha az elkövető az intézmény vezetőjének aláírásával igazolja, hogy elvégezte a munkát, büntethetősége megszűnik a tervezet szerint.

Néhány napos elzárás és kitiltás meccsekről

Két új büntetési nemet is bevezet az előterjesztés: az elzárást és a sportrendezvények látogatásától való eltiltást. A hatályos Btk. szerint bűncselekménynél az egyetlen szabadságelvonással járó büntetés a szabadságvesztés, amely határozott ideig vagy életfogytig tarthat. A tervezet emellé vezeti be az elzárást, amely öt naptól három hónapig, fiatalkorúak esetében pedig három naptól egy hónapig tarthat. Az indoklás szerint ez az újítás "főként a fiatalkorú, illetve az első bűntettes elkövetőknél hatékonyan szolgálhatja" a megelőzést.

"A sportrendezvényeken, illetve azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottsága" miatt vezetné be a sportrendezvények látogatásától való eltiltást a kormány. Legkevesebb egy évig, legfeljebb öt évig lehet majd eltiltani bármilyen sporteseménytől azt, aki bűncselekményt követ el egy sportrendezvényen, de akkor is ki lehet tiltani valakit egy stadionból, ha odautazáskor vagy onnan távozáskor bűncselekményt követ el.

Ittas sofőrtől kötelező elvenni a jogosítványt

Újdonság az is, hogy a tervezet szerint a jövőben kötelező lesz eltiltani a járművezetéstől az ittas sofőröket, ráadásul már a 0,5 ezrelék feletti véralkoholszint is ittas vezetésnek minősülne. Jelenleg 0,5 és 0,8 ezrelék közötti véralkoholszint esetén szakértői mérlegelés tárgya, hogy alkoholos befolyásoltság alatt áll-e az elkövető. A jelenlegi szabályok alapján a bíró mérlegelhetett, bevonja-e a jogosítványát annak, aki ittasan vagy bódult állapotban vezetett, az új szabályozás szerint ilyenkor a bírónak kötelező lenne elvenni a jogosítványt legalább egy hónapra, legfeljebb tíz évre.

Szintén újdonság, hogy az eddig is létező kitiltás önállóan is alkalmazható büntetés lenne. A jelenlegi szabályok szerint ezt a büntetést csak szabadságvesztés mellett lehet kiszabni. A kitiltás az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését szolgálja úgy, hogy a kitiltott személy nem tartózkodhat a bíróság által meghatározott településen vagy az ország egy meghatározott részén, mert az ott tartózkodása veszélyezteti a közérdeket. Legkevesebb egy évre, legfeljebb öt évre tilthat ki a bíróság valakit egy helységből. Az előterjesztés szerint ezt a büntetést már orvvadászat vagy tiltott állatviadal szervezése esetén is alkalmazhatja a bíróság.

Ismét büntetik a drogbirtoklást

Több szigorítást is tartalmaz az új Btk. koncepciója a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények körében. A legfontosabb változás, hogy ismét bűncselekmény lenne a kábítószer birtoklása és fogyasztása: két évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani azt, aki "kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez, vagy tart". A jelenlegi szabályok szerint az ilyen fogyasztók nem büntethetők.

A koncepció szerint a fogyasztó akkor kerülheti el a büntetést, ha még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt igazolni tudja, hogy legalább hat hónapig részt vett elvonókúrán vagy más, a kábítószer-használatot kezelő ellátásban. Egyáltalán nem bújhat ki a felelősségre vonás alól viszont az, aki két éven belül már büntetve volt drog miatt, vagy már egyszer élt az elvonó lehetőségével.

A kotyvalékkal kereskedésért is börtön jár

"Kóros szenvedélykeltés" néven önálló bűncselekmény lesz, ha egy felnőtt rábír vagy megpróbál rábírni egy gyereket vagy fiatalkorút kábítószer vagy drognak nem minősülő, de kábító hatású anyag fogyasztására. Ezt a javaslat szerint két év szabadságvesztéssel lehetne sújtani.

Az úgynevezett dizájnerdrogok terjedése miatt külön bűncselekmény lehet az "új pszichoaktív anyaggal visszaélés". Legfeljebb három év börtönt kaphat, aki ilyen, hivatalosan még kábítószernek sem minősülő anyagot előállít vagy azzal kereskedik. Szintén hároméves büntetést lehetne a tervezet szerint kiszabni arra, aki gyógyszert hamisít, vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert az országba behoz, vagy azzal kereskedik.

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

A jelenleg is hatályos Btk. előírásaival megegyező, nyolcéves börtönbüntetéssel fenyegeti a koncepció a kábítószer-kereskedőket. Ennél is súlyosabb, tízéves büntetést lehet majd kiszabni, ha a drogot bűnszövetségben árulják, ha hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy a díler, vagy ha a honvédség, a rendőrség vagy az adóhivatal épületeiben kereskednek kábítószerrel. Hasonló büntetés fenyegeti azt is, aki 18 évnél fiatalabbaknak ad el vagy iskolák környékén árul drogot.

Továbbra is húszéves, de akár életfogytiglani szabadságvesztést lehet majd kiszabni, ha jelentős mennyiségű kábítószert forgalmaz valaki. Jelentős mennyiségnek a koncepció szerint az úgynevezett csekély mennyiség kétszázszorosa számít, például 400 gramm kokain, 120 gramm heroin, 100 gramm amfetamin, 1200 gramm tiszta THC vagy ezer tő kannabisz növény.

Erősebb önvédelem

A koncepció kiszélesíti a jogos védelem jelenlegi lehetőségeit, és erőszakos támadással szembeni önvédelem címén erőteljesebb fellépést tesz lehetővé azokban az esetekben, amikor a megtámadott feltételezheti, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat. Ilyen eset lehet, ha például éjjel fegyveresen vagy csoportosan - legalább hárman - betörnek valakinek a házába.

Az illetőnek ezekben az esetekben nem kell mérlegelnie, hogy csak a vagyontárgyai vagy az élete is veszélybe került-e, hanem az utóbbit feltételezve úgy léphet fel a támadó ellen, hogy figyelmen kívül hagyhatja a támadás elhárításának következményeit. A vagyoni javakat érő támadással szembeni önvédelemnek eddig arányossági korlátja volt, vagyis a támadás elháríthatása nem járhatott például a támadó életének kioltásával. A megtámadottnak erre ezután nem kell figyelemmel lennie, a jogos védelem magában foglalhatja például a fegyverhasználatot is.

A lebuktatónak nem jár automatikus mentesség

Több újítást tartalmaz az új Btk.-koncepció a korrupciós bűncselekmények büntetésében is. A tervezet szerint mostantól nem kap automatikusan mentességet a büntetés alól az, aki a hatóságok tudomására hozza a korrupciós ügyet, amelyben ő is érintett volt. Az új tervezet lehetőségként azt határozza meg, hogy korlátlanul enyhíthetik vagy mellőzhetik annak a büntetését, aki a hatóságokkal érdemben együttműködik egy korrupciós ügy felgöngyölítésében. A tervezet szerint csak akkor járhat büntetlenség, ha a vesztegető vagy a megvesztegetett még a lebukás előtt bejelenti a bűntényt a hatóságoknak, a kapott vesztegetési pénzt a hatóságoknak átadja, és az ügyet feltárja.

A tervezet szigorúbban büntetné, ha a vesztegetés különböző formáit valaki bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, ilyen súlyosbító körülmény eddig nem szerepelt a Btk.-ban. Lazítják viszont a szabályokat abban az esetben, ha egy harmadik személy "egyetért" két ember között lezajló vesztegetési üggyel. Az eddigi törvény ugyanis azt is börtönnel büntette, aki "a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért", az új javaslat szerint ez nem felelt meg az ésszerűségnek és a gyakorlatnak sem. Az új szabályozás csak akkor szab ki büntetést, ha az előnyt a megvesztegetett személy erre a harmadik, a korrupcióval egyetértő emberre "tekintettel" kapta. "Valaki azért nem büntethető a gazdasági szférában, mert egyetért azzal, hogy a kollégája korrupt" - indokolja a javaslat a törvény lazítását.

A jövő év lenne közepétől hatályos

Az új büntető törvénykönyv szakmai tervezete március végén kerülhet a kormány elé, és március 9-ig tart a társadalmi egyeztetés. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a parlament legkorábban áprilisban kezdi tárgyalni a kódexet, és a képviselők várhatóan még a tavaszi ülésszak alatt el is fogadják az új jogszabályt, amely 2013. július 1-jén léphet hatályba.

Az igazságügyi államtitkár az újdonságok közül a hivatalos, valamint a közfeladatot ellátó személyek - így a pedagógusok és a mentősök - elleni erőszak megítélésének szigorítását emelte ki, és azt, hogy súlyosabb büntetés várhat a visszaesőkre, a súlyos erőszakos és a személy elleni bűncselekmények elkövetőire is. Ennek alapján a többszörös visszaesőként való elkövetés, illetve a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartamát húszról huszonöt évre emelnék.

Répássy Róbert szerint az egyik legfontosabb új szempont, hogy az új Btk. a tettarányos szemléleten alapul, és a társadalom igazságérzetének megfelelőbb büntetéseket alkalmaz. Az államtitkár közölte, az új kódex tartalmazni fogja az eddigi legfontosabb kormányzati döntéseket, így a "három csapás" intézményét, az uzsorások elleni szigorúbb fellépést, a hajléktalanok büntetőjogi védelmét, a nemzetiszocialista vagy kommunista bűnök tagadásának bűncselekményét és az úgynevezett egyenruhás bűnözésre vonatkozó szabályokat is.

A most nyilvánosságra hozott, és a kormányzati honlapon is olvasható, több mint ötszáz paragrafusból álló tervezet az igazságügyi államtitkár szerint még változhat, az ugyanis nem tükrözi a kormány hivatalos álláspontját.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!