A szülőszobát már nem vállalják be a fáradt orvosok

A soproni kórház kimerült szülészei úgy döntöttek, többé nem rohannak bármikor a kórházba, ha megindul egy szülés, a vajúdó nőket az ügyeletes orvosra bízzák. A szombathelyi kórházban már kipróbálták a módszert, és bevált, jelentősen visszaszorult a szülésprovokálás.

A kollektíva döntött így - mondta az [origo]-nak Szilveszter Péter, a soproni kórház szülészorvosa arról, hogy március 15-étől a szülészeten csak az ügyeletes orvosnál lehet majd szülni. A doktorok ezentúl nem vállalják, hogy a várandós nők kérésére munkaidejükön kívül is besietnek az osztályra, levezetni egy szülést. Így a kismamák csak akkor szülhetnek majd a fogadott orvosuk segítségével, ha az éppen rendel vagy ügyeletben van. Csak szülésznőt fogadhatnak fel továbbra is szabadon a kismamák.

Eddig a soproniban is, mint a legtöbb magyar kórházban, úgy működött a rendszer, hogy a várandósok előre megkérték az őket kezelő orvost, hogy ha elérkezik a szülés ideje - a nap bármely szakában is legyen az -, rendelkezésre fog állni, és az éppen ügyeletben levő szülész helyett ő vezeti le a szülést. A rendszer nem hivatalos oldala, hogy a szülészek jelentős része kisebb-nagyobb összegért vállalja csak, hogy bármikor bemegy a kórházba szülést levezetni.

A soproni szülészet orvosai főként azért döntöttek a változtatás mellett, mert nagyon fáradtak. "Nem normális dolog az, hogy egy orvos huszonnégy órákat dolgozik. A kórházi munka, az ezzel együtt járó ügyelet, a gyakori mozgósítás miatt bizony gyakran előfordul, hogy huszonnégy órát dolgozunk. (...) Az ügyelet után kötelező a pihenőidő, akkor is, ha a kismama, akinek a felkérését az orvos elfogadta, éppen a kritikus órái elé néz. Ez sok konfliktus forrása volt eddig is" - nyilatkozta a Nyugatmagyar.hu-nak Tiboldi Zoltán osztályvezető főorvos, aki szerint az majd a gyakorlatban dől el, hogy mennyire működik jól az új rendszer, és pihentebbek lesznek-e ettől az orvosok.

Szombathelyen először utálták, de bevált

A szombathelyi kórházban a sopronihoz hasonló rendszer körülbelül négy éve működik, legalábbis egy helyi védőnő szerint. A szombathelyi védőnő az [origo]-nak azt mondta, túlterheltségi problémák miatt döntöttek így a kórházban, de abban nem volt biztos, hogy ezt a vezetőség döntötte el, vagy maguk az orvosok is támogatták-e. Mindenesetre a rendszer azóta működik, az orvosok nem mehetnek be dolgozni a pihenőnapjukon. A védőnő szerint ilyesmit a kórházi beléptetőkapuk miatt sem lehet csinálni.

A vasi megyeszékhelyen a várandósok kezdetben hevesen tiltakoztak az új rendszer ellen, volt olyan anya is, aki panaszt tett. A főigazgató ennek ellenére nagyon keményen ragaszkodott az új szabályhoz, így bárki szül is, az ügyeleteshez kerül. Mostanra az anyák és az orvosok is elfogadták a helyzetet, és emiatt nem választják a szombathelyi helyett például a közeli Körmend kórházát - mondta a védőnő. Az anyák tudják, mit várhatnak, felkészülnek rá, ezért szerinte mostanra már nem rossz a megítélése a rendszernek.

"Én mindenkinek azt szoktam mondani, hogy az ügyeletes orvosnak is ugyanúgy száz százalékot kell nyújtania, mint a fogadottnak" - fogalmazott. Szerinte a szülő nők biztonságérzetét növeli, hogy a szülésznőt továbbra is maguk választhatják, ők amúgy is könnyebben tudják egymás között cserélgetni az ügyeleteket. Egyre többen szoktak dúlát is hívni a szülőszobába, így a családtagok mellett általában van ismerős arc a közelben - magyarázta. A megkérdezett védőnő szerint egyértelműen pozitív hatása is van a szombathelyi szabályoknak: visszaszorult a "szülésprovokálás". Azaz nincsenek előre hozott szülések csak azért, hogy azok a fogadott orvos esetleges elfoglaltsága miatt hamarabb véget érjenek.

Az [origo] megkereste a szombathelyi kórházat is, ott a részletekről telefonon nem akartak felvilágosítást adni, egy orvos annyit mondott, félreértjük a helyzetet, és náluk nincs olyan rendszer, amelyben nem lehet orvost fogadni a szüléshez. Ennél többet azonban egyetlen kérdésünkre sem volt hajlandó mondani.

Homokba dugott fejjel dolgoznak

A túlterheltség a szülészeteken nagyon is valós probléma, emiatt a veszprémi kórházban néhány éve tragédia is történt. Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség vezetője elmondta, a kórház egyik fiatal szülészorvosa Balaton-átúszás közben meghalt, előző héten ügyeletes orvos volt, de több szülést is bement levezetni pihenőidejében. A szíve nem bírta - mondta Rácz, aki szerint ez után az osztályon a szülészek úgy döntöttek, nem vállalják a külön felkéréseket többé.

A rendszer nem volt hosszú életű, a kismamák ugyanis ragaszkodtak hozzá, hogy saját orvosuknál szülhessenek. Azóta egy háromoldalú szerződésben rögzítik, hogy ki mit vállal: a kórház, a szülészorvos és a várandós nő. A szerződés korábban azt is rögzítette, hogy az anya nem fizet az extra szolgáltatásért a kórháznak, az orvosnak viszont igen. Vagyis hivatalosan is beárazták a rendelkezésre állást, Rácz Jenő szerint azonban az egészségbiztosítási pénztár emiatt vizsgálatot indított, és megállapította, hogy az orvos nem fogadhat el külön juttatást.

"Ezzel megint a homokba dugtuk a fejünket, és visszatértünk a szürke zónába" - fogalmazott az igazgató, hozzátéve, azt nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy a szülészorvosok csupán szívességből fogadnak el felkéréseket és mennek be dolgozni akár a karácsonyi asztaltól is felállva. "Ezek a pénzek legális jövedelmek, a legjobb az lenne, ha szabályoznák a kérdést, és az adózott kategóriába kerülnének" - mondta.

Ma a választott szülésvezetés általános gyakorlat, de jogilag egyáltalán nem tisztázott - mondta Rácz Jenő. Például az, hogy az orvosnak joga van-e ezért pénzt elfogadni. Vagy ha az ügyelete másnapján a kötelező pihenőidejét tölti, bemehet-e a kórházba szülést levezetni. Vagy ha éjjel éppen egy szülő nő körül foglalatoskodott, másnap reggel be kell-e mennie dolgozni vagy pihenhet. Ha pedig a munkaidején kívül vezet le szülést a kórházban, akkor alárendeltje-e az ügyeletes orvosnak, avagy önállóan meghozhat minden szükséges döntést, sőt, behívottként adhat-e egyáltalán utasítást a kórházi alkalmazottaknak.

A családközpontú ellátás része, hogy ott van az orvos

Rácz Jenő szerint amíg a soproni új rendszerhez hasonló működött Veszprémben, többen tartottak attól, hogy csökkenni fog a születések száma, és a kismamák majd másik kórházat választanak, olyat, ahol nincs ilyen korlátozás. Ez a félelem azonban nem igazolódott be, mondta. Szerinte azt a felfogást kellene megerősíteni, hogy a kismamák valójában nem orvost, hanem egy 10-12 fős csapatot választanak, és, a szülészorvos mellett legalább olyan fontos a kórház is, amely a biztonságos szüléshez az igazi hátteret nyújtja.

Ez a felfogás ugyanakkor Magyarországon még nem elterjedt. Ezért az orvosválasztás körüli túlterheltség-problémákkal és a létszámhiánnyal újra és újra szembesülnek a kórházak szülészetei. Rácz Jenő szerint időnként megpróbálják kikötni, hogy csak az ügyeletes orvosoknál lehet szülni, de előbb-utóbb a legtöbb helyen visszatérnek a megszokott gyakorlathoz, a "bizonytalan viszonyokhoz". "Azért, mert a legtöbb másik kórház is így csinálja. Vagy mert akár a szülő nők, akár az orvosok részéről kikényszerítődik" - válaszolta az okokra vonatkozó kérdésre.

Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium vezetője tud olyan kórházról, amelyben korábban a vezetés megtiltotta, hogy az orvosok munkaidőn kívül járjanak be szüléseket levezetni. A tapasztalat az volt, hogy a várandósok ezután elmentek máshova szülni, majd távoztak szülésznők és orvosok is - mondta, de azt nem árulta el, hogy ez melyik kórházban történt.

Tóth Zoltán szerint egyértelműen van társadalmi igény arra, hogy a saját orvosuk a kismamák rendelkezésére álljon a szülésnél, és erre - a szabad orvosválasztás biztosításával - a törvény jogot is ad. Akkor is, ha a kórházvezetőknek egyre nehezebb az ügyeletes orvosbeosztást is összeállítani, ráadásul az orvosok nem kötelezhetők arra, hogy munkaidejükön kívül is dolgozzanak. "A családközpontú ellátásnak ez is a része, ebben fontos a személyes kötődés az anyák biztonságérzetéhez" - fogalmazott.

A Debrecenben szülészorvosként dolgozó kollégiumvezető szerint a szakma régóta próbálja elérni, hogy szabályozzák a kérdést, ugyanis ez minden érintett érdeke.