Magyar ügyekről szavaz csütörtökön az Európai Parlament

Csütörtökön újra a magyar kormány intézkedéseiről lesz szó az Európai Parlamentben. A baloldali képviselők néhány új törvényre hívnák fel a bizottság figyelmét, a néppártiak elítélnék a kormányt érő támadásokat, a konzervatívok pedig felszólítanák a magyar kormányt, hogy ha az Európai Bizottság szerint szükséges, változtassanak a törvényeken. A szocialista Tabajdi Csaba szerint ez utóbbinak van a legnagyobb esélye arra, hogy megkapja a többség támogatását. 

A magyarországi politikai fejleményekkel kapcsolatos határozati javaslatokról szavaz az Európai Parlament (EP) plénuma csütörtökön Strasbourgban, a konkrét javaslatokat szerda kora délutánig kellett benyújtani, határidőre összesen három tervezetet terjesztettek be. A mostani ülésre halasztott szavazást még januárban előzte meg plenáris vita. Akkor a magyar kormánypártokat is tagjai között tudó Európai Néppárt, illetve a legnagyobb baloldali frakciók képviselői között volt vita arról, hogy a tavaly elfogadott magyar jogszabályok mennyire illeszkednek az uniós jogrendszerbe. Korábban az EP szocialista frakciója a néppárti képviselőcsoporthoz hasonlóan még azt javasolta, hogy a magyar helyzetről márciusban szavazzanak, de ezen az álláspontján a múlt héten változtatott és végül - a liberális, a zöld és a kommunista frakció mellett - már a februári szavazást támogatta.

A voksolásra beterjesztett határozati javaslatok közül az egyiket a szocialista, a liberális, a zöld és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő - több mint háromszáz képviselőt tömörítő - frakciók közösen nyújtották be, a másikat néppárti képviselők jegyzik (271 képviselő), a harmadikat pedig az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja (53 képviselő). A strasbourgi parlamentnek összesen egyébként 736 tagja van.

Legfeljebb ajánlásokat tesznek

A baloldali frakciók tervezete egyebek között "súlyos aggodalmat" fejez ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". A tervezet felszólítaná a kormányt arra, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. Az Európai Bizottságot a tervezet számos magyar jogszabállyal újbóli átfogó tanulmányozására szólítja fel. Így vizsgáltatnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, a jegybanki törvényt, az Alkotmánybíróság jogkörét, az adatvédelmi ombudsmani poszt megszüntetését, a választási törvényt, a politikai ellenzék jogainak gyakorlását, a sajtószabadságot és az egyházi törvényt.

A tervezet az igazságügyi és szabadságjogi EP-bizottságot (LIBE) bízná meg azzal, hogy - az Európai Bizottsággal és az Európa Tanáccsal együttműködve - figyelje az ajánlások átültetését, és készítsen róla jelentést. Azt pedig az EP "házbizottságára", az elnökök konferenciájára bízná, hogy a készülő LIBE-jelentés alapján adott esetben "aktiválja a szükséges intézkedéseket", és kezdeményezzen akár eljárást az EU alapszerződésének (az európai alapértékek sérelmének veszélye esetén érvényesíthető) 7. cikkelye alapján.

A tervezet benyújtói között a magyar kormányt korábban már hevesen kritizáló Daniel Cohn-Bendit mellett ott van Göncz Kinga és Tabajdi Csaba, az MSZP két EP-képviselője is. A tervezet miatt a Fidesz EP-frakciója szerdán arra kérte Mesterházy Attilát, hogy szóljon a párt képviselőinek: ne támogassanak olyan határozatot, amely súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve. A Fidesz-frakció szerint a határozattervezet többek között "kilátásba helyezi a lisszaboni szerződés hetedik cikkelyének alkalmazását is", és ez esetben "Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezer milliárd forint uniós támogatás is".

Tabajdi Csaba szerint a Fidesz-frakció szándékosan félremagyarázta a határozattervezetet, amelyben szó sincs még arról sem, hogy elítélnék a kormányt vagy Magyarországot. "A legkeményebb pontja az, hogy az EP aggodalmát fejezi ki" - mondta Tabajdi Csaba az [origo]-nak. A lisszaboni szerződés hetedik cikkelyének három pontja van, ezek közül csak a harmadik jár szavazatvesztéssel, de forrásmegvonással még az sem, a mostani négypárti határozattervezet pedig nem erre, hanem az első pontra tesz utalást - mondta a szocialista EP-képviselő.

Az első pont szerint a tanács - tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésével - megállapíthatja, hogy fennáll a veszélye annak, hogy egy ország megsérti az EU alapelveit. De még mielőtt ezt kimondja, meg kell hallgatni az érintett ország vezetőjét, és ajánlásokat is tehetnek neki. "Mi, szocialista képviselők megmondtuk, hogy nem fogunk semmi olyasmit megszavazni, ami pénzt vesz el az emberektől. Itt erről szó sincs, de még csak a kormányt sem ítéli el az állásfoglalás-tervezet" - mondta Tabajdi.

Kevés az esélye a baloldali javaslatnak

A csütörtökön napirendre kerülő másik két határozati tervezet közül a néppárti egyebek között azt emeli ki, hogy az új magyar alkotmány a kommunista időkből származó alaptörvényt váltotta fel, és teljes egészében magában foglalja az alapvető jogok uniós chartáját, emellett tisztességesebb választási rendszert létesít, amely a kisebbségeknek is parlamenti képviseletet biztosít. Ez a javaslat elveti azokat a "megalapozatlan támadásokat, amelyek a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét vonják kétségbe".

A néppárti tervezet az Európai Bizottság "semleges és tényeken alapuló" elemzésének szükségességére is felhívja a figyelmet. Megjegyzi azt is, hogy minden tagállamnak szuverén illetékessége a nemzeti alkotmány létrehozása, és minden EU-tagországnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az uniós szabályozást a törvényhozatalban és a gyakorlatban is.

Ez a szöveg is felszólítja a kormányt, hogy szorosan működjön együtt az Európai Bizottsággal a magyar jogszabályok uniókonformitásának biztosítása érdekében, és szükség esetén végezzen módosításokat.

A konzervatív frakció rövid tervezete arra emlékeztet, hogy a kormány már jelezte készségét az Európai Bizottsággal való együttműködésre, és felszólítja a kabinetet, hogy tegyen meg mindent a helyzet megoldására, illetve szükség esetén módosítson az érintett törvényeken. Ez a szöveg is kiemeli azt, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament bármely értékelésének és elemzésének a tényekre alapulónak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A tervezet szól arról is, hogy támogatják az Európai Bizottságot, beleértve annak magyarországi helyzetértékelését is.

Az EP csütörtökön dél és fél egy között fog szavazni a javaslatokról, elfogadásukhoz elég a jelenlévők egyszerű többségének támogatása. Tabajdi Csaba szerint nagyon kétséges a négypárti javaslat sorsa, mert ha a néppártiak beállnak a konzervatívok javaslata mögé, akkor az többséget kap, és a négypárti javaslatról már nem is fognak szavazni.