Jólesett a motozás? - Amikor a rendőrnél elszakad a cérna

Három év alatt 263 esetben követtek el jogsértést intézkedés közben a rendőrök - derül ki a Független Rendészeti Panasztestület jelentéséből. A beérkezett panaszok hétköznapi helyzetekről szólnak, amelyeket a rendőrök fölényükkel visszaélve túlreagálnak: például fegyvert szegeznek egy letérdeltetett családra, veszélyes tárgynak néznek egy jelvényt, egy karcolás miatt előállítanak egy iskolás fiút, vagy éppen pucérra vetkőztetnek egy szabálysértőt.

"A durva motozás közben folyamatosan megalázta, és trágár jelzőkkel illette: 'Maga ennyire hülye? Ilyen alacsony intelligenciával rendelkezik? Mi a ... képzelsz magadról?' (...) A panaszos a kezeit a motorháztetőre tette vissza, ekkor a rendőr szétrúgta a lábait, miközben mondta, hogy 'nagyobb terpesz'. (...) A földre teperte, és ott is tartotta, miközben üvöltözött, hogy ne rángatózzon, és ne álljon ellen. Mikor felemelte a földről, megkérdezte, hogy ez most jólesett-e. A motozás befejezése után a rendőrök hangoztatták, hogy a panaszos és társa most szidják a rendőröket, de majd ha a cigányokkal lesz bajuk, milyen jól jönne a rendőrség segítsége. (...) Amikor kiderült, hogy [a panaszos] társa a jogi egyetem hallgatója, további sértő jelzőkkel illették: 'Te is csak a cigányok védője leszel, és belőlük fogsz megélni!'"

Így hangzik az egyik tipikus panasz azok közül, amelyeket az elmúlt években vizsgált ki a Független Rendészeti Panasztestület. A testület 2008-2010 közötti munkájáról készült jelentését hétfőn fogadta el az Országgyűlés. A felszólalások alapján a 2007 óta létező szervezet működése tetszik a parlamenti pártoknak, amelyek azt is szeretnék, ha tovább bővülne a jelenleg elég szűken és zavarosan meghatározott hatásköre.

A panasztestület - hasonlóan egy ombudsmanhoz - olyanok panaszát várja, akik úgy érzik, a rendőrségrészéről jogsértés érte őket. A testület a panaszok kivizsgálása után annyit tehet, hogy ha súlyos jogsérelmet állapít meg, az országos rendőrfőkapitányhoz továbbítja az ügyet. Három év alatt csaknem ezerkétszáz panasz érkezett, ezeknek 29 százalékát elutasították, 23 százalék - összesen 263 panasz - esetében viszont súlyos jogsértést állapítottak meg, ezek az ügyek kerültek az országos rendőrfőkapitány elé. A három év alatt azonban az országos rendőrfőkapitánynak megküldött panaszok jelentős részét elutasították.

Védik a mundér becsületét

Bár a parlamentnek benyújtott jelentésben nem szerepel, a panasztestület az [origo] kérdésére összesítette, hogy milyen arányban adott helyt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a panaszoknak. Az ORFK a 2010 végéig megvizsgált 252 állásfoglalásból 147 esetben (59 százalék) utasította el a panaszt, és csak 23 esetben (9,1 százalék) adott teljesen helyt annak. 82 esetben (32 százalék) részben megalapozottnak találták a panaszokat.

Kaltenbach Jenő fővárosi LMP-s képviselő, aki a panasztestületet a kormányváltásig vezette, az [origo]-nak azt mondta, tapasztalatai szerint a panaszok döntő többségét az ORFK-n csípőből elutasították. A törvény által előírt indoklási kötelezettségnek ugyan eleget tettek, néha kifejezetten hosszú indoklásokat írtak, de ezek Kaltenbach szerint igen gyakran "könnyen cáfolható mellébeszélések" voltak. A korábbi elnök szerint az volt a baj, hogy a rendőrök nem segítőként tekintettek a panasztestületre, hanem a mundér becsületét védték.

A parlamenti jelentésben ezzel kapcsolatban azt írják, hogy a rendőrség a testület felállásakor valóban kevéssé volt együttműködő, de a viszony azóta valamelyest javult. Ugyanakkor még mindig "nem egységes" a testület elfogadottsága és megítélése az egyes megyei kapitányságokon. Bár a 2011-es adatokat még nem véglegesítették, a panasztestület az [origo] érdeklődésére közölte: az előzetes mutatók "az ORFK helyt adó, illetve részben helyt adó határozatai tekintetében kedvező változásokat tartalmaznak."

Az [origo] megkereste az ORFK-t is, hogy megtudjuk, miből fakad a panaszok elutasításának magas aránya, de későbbre ígértek választ. A törvény szerint a panasztestület nem tud mit tenni, ha az országos főkapitány elutasítja a panaszt, a döntése ellen nincs fellebbezési lehetőség. Ebben az esetben a panaszos maga fordulhat bírósághoz, és a perben a testület állásfoglalását is felhasználhatja az igaza bizonyítására.

Pucér motozás, bosszúból igazoltatás

Míg 2008-ban a személyi szabadság, addig 2009-ben és 2010-ben a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme volt a leggyakoribb. Megjegyzi a jelentés, hogy a testi kényszert és a bilincselést sokszor rutinszerűen alkalmazzák, pedig csak akkor kellene, ha mindenképpen szükség van rá.

Sokan panaszkodtak a rendőrök stílusára és a megalázó bánásmódra. 2010-ben például egy panaszost, miután előállították, levitték a kapitányság garázsába, pucérra vetkőztették, és hideg vízzel, slaggal locsolták. Az egyik rendőr le is fényképezte a mobiljával. 2008-ban egy éhségsztrájkolót aláztak meg alaposan azzal, hogy a földön végigvonszolva cipelték el orvosi vizsgálatra.

2009. március 15-én a testület szerint egyértelműen sérültek a BRFK Gyorskocsi utcai fogdájába bevitt tüntetők jogai. Ott ugyanis "minden oda előállított személyt a további eljárási cselekmények és az előállító helyiségbe történő elhelyezés előtt meztelenre vetkőztettek, majd egy rendőr különböző pózokban hosszasan szemrevételezte egyes testrészeiket". Az egyik panaszos mindössze azért esett át ezen a megalázó procedúrán, mert a tüntetésen sálat viselt az arca előtt, ezért előállították. Az ügyben a rendőrség maga is vizsgálódott, és végül fegyelmi eljárást indított a fogdaőrrel és a fogdaparancsnokkal szemben.

A tömegoszlatások után nagyon sok panasz keletkezik
(képünk illusztráció, az egyik 2006-os tüntetésen készült)

Egy 2009-es ügyben az utóbb panaszt tevő két férfi egy áruház előtt tilosban parkoló rendőrautót vett észre. Mobiltelefonnal lefényképezték, de épp kijöttek a szatyrokat cipelő rendőrök az áruházból, és meglátták őket. Összevesztek a két férfival azon, tilos-e a rendőrautónak ott parkolni. A konfliktus vége az lett, hogy a rendőrök az egyik férfit terpeszállásban az autó motorháztetejére fektették és megmotozták, a másikat pedig megbilincselték, az autóba ültették és előállították - egyikük a városban ismert tanár, a másikuk egy nagyvállalat vezetője, ezért a panasz szerint különösen rosszul érintette őket, hogy miközben nem tettek semmit, és nem is tanúsítottak ellenállást, mégis "bűnözőként bántak velük". A testület "megállapította a panaszosok emberi méltósághoz és tisztességes eljáráshoz való alapvető jogainak súlyos sérelmét", az országos rendőrfőkapitány azonban elutasította a panaszt.

Egy 2010-es ügyben egy nőt valószínűleg azért állítottak elő a rendőrök, mert beavatkozott egy hajléktalan igazoltatásába. A nő meg akarta védeni a hajléktalant, mert szerinte nagyon megalázó stílusban beszéltek vele a járőrök. Úgyhogy megállt, és megkérte őket, tisztelettel bánjanak a hajléktalannal, mert a tisztelet mindenkinek kijár. A rendőrök nagyon zokon vették a közbeszólást. Mivel szerintük a nő akadályozta a munkájukat, és ellenszegült a jogszerű intézkedésnek, előállították - a testület szerint jogtalanul.

Célpont az iskolás fiú és a sálas tüntető

Sokszor aránytalanul keménykedtek a rendőrök, derül ki a jelentésben ismertetett ügyekből. Az egyik esetben például egy iskolából hazafelé tartó fiút állítottak elő, mondván, korábban biztosan ő karcolt meg egy a kapitányság előtt parkoló kocsit, az egyik rendőr autóját. Bevitték a fiút, átnézték a táskáját, és próbálták meggyőzni arról, ismerje be a tettét, a szüleit viszont csak később értesítették. A testület szerint az előállítás felesleges volt, mert a fiút a szüleivel együtt később is beidézhették volna, egyébként pedig "előfordulhat, hogy a rendőr nem döntött volna a gyermek előállítása mellett, ha a karcolás nem saját gépkocsiját érintette volna". Az országos rendőrkapitány ebben az esetben helyt adott a panasznak.

A testület szerint túlreagálta a helyzetet az a csapat rendőr is, amelynek tagjai egy rajtaütés során letérdepeltették a panaszost és családját saját házában, és közben folyamatosan rájuk szegezték a fegyverüket. A testület szerint indokolatlanul félelemkeltően viselkedtek.

A testi kényszer jogossága nagy kérdés (képünk illusztráció)

Az sem volt indokolt, amikor egy ötágú vörös csillagot ábrázoló jelvényt koboztak el, mert az szerintük támadásra vagy önveszély okozására alkalmas tárgynak minősül. Egy másik esetben ugyanerre hivatkozva vettek el egy mobiltelefont. A testület szerint ez túlzás, egy telefon nem veszélyesebb mondjuk egy cipőnél - az országos rendőrfőkapitány viszont ezzel nem értett egyet: "Bár a mobiltelefon a Panasztestület véleménye szerint elméletileg nem alkalmasabb támadás elkövetésére egy cipőnél, de a gyakorlatban szolgálatot teljesítő rendőrök álláspontja szerint igen. Kézben tartva egyrészt fizikailag növelheti az ütés vagy dobás erejét, másrészt napjainkban a mobiltelefonhoz megtévesztően hasonló külsejű elektromos sokkolók is az állampolgárok birtokába kerülhetnek."

Egy ijesztő autós üldözés

A panasztestület olyan ügyben is eljárt, amelyben egy autóvezetőre hozták a frászt a rendőrök. A panaszos Paksról tartott Szeged felé éjszaka, amikor két, megkülönböztető jelzés nélküli kocsi követni kezdte, és többször rávillogott. Az autóvezető kicsit félrehúzódott, mert azt hitte, meg akarják előzni. Erre az egyik kocsi meg is előzte, de a másik szorosan mögötte maradt, így közrefogták. A panaszos azt hitte, hogy rablók támadtak rá.

Amikor egy körforgalomnál meg kellett állni, az első kocsiból fekete ruhás férfiak ugráltak ki. A halálra rémült autós menekülni kezdett, és autós üldözés kezdődött. Amikor végül elkapták, "a kommandósok elfogadhatatlan hangnemben beszéltek a panaszossal, szondát fújattak vele - negatív eredménnyel -, majd az ok közlése nélkül előállították a rendőrkapitányságra, ahol 7 órát töltött, mire kiderült, hogy nem őt keresték" - olvasható a jelentésben. A testület szerint a hibát azzal követték el a rendőrök, hogy az akció során semmilyen formában nem jelezték, kik is ők.

Ha nem csinál semmit a rendőr

Jogsérelmet okozhat az is a testület szerint, ha egy rendőr semmit nem csinál, vagyis nem intézkedik. Ez történt egy 2010-es ügyben is, amelyben a panaszos állította: többször is bejelentette a rendőrségen, hogy abban a házban, ahol lakik, "feltételezhetően éppen egy betöréssorozat zajlik, aminek ő a szemtanúja", nem törődtek vele. A betörők a panaszos szeme láttára nyitogattak be a lépcsőházban a lakások ajtaján, majd gond nélkül távoztak. A rendőrség azzal védekezett, hogy az ügyeletes hiányosan továbbította az információkat a rendőröknek, akiket a helyszínre küldtek, így fordulhatott elő, hogy miközben a rendőrök már a helyszínen voltak, a betörőknek mégis sikerült meglépniük. A panasztestület megállapította a "személyi biztonsághoz és magánlakás sérthetetlenségéhez való alapvető jog sérelmét".

A rendőrök elmulasztották a cselekvést a testület szerint akkor is, amikor egy hét hónapos terhes nőt előállítottak, és ő a kapitányságon rosszul lett. Kétszer is szólt, hogy keményedik és görcsöl a hasa, de orvosi ellátást nem kapott. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg aláírt egy papírt arról, hogy nincs folyamatos orvosi ellátást igénylő betegsége.