Így került újabb sokmilliárdos munka közelébe a Közgép

Súlyos szabálytalanságokat állapított meg egy 12 milliárdosra becsült útépítésre kiírt pályázatban a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely többek között a túl szigorú alkalmassági feltételeket kifogásolta. A kiírásban szerepelt egy olyan elvárás, amely leszűkítette a jelentkezők körét, és így kedvezett annak a konzorciumnak, amely a kormányzati kötődéseiről ismert Közgép részvételével állt fel.

Lelkes közleményt tett közzé február elején a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). A nagy állami beruházásokért felelős cég egy felmérés eredményéről számolt be, amely szerint a Vásárosnamény és Nyíregyháza térségében élők közel 70 százaléka tervezi használni a városok közé tervezett autópálya-szakaszt. "A keleti határig meghosszabbított autópálya nemcsak az ingázó munkavállalókat, a diákokat segíti majd, de fellendítheti a térség kereskedelmét és a turizmusát is" - áll az optimista hangvételű közleményben, amely utalt arra is, hogy már elkezdődött a kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárás.

Úgy tűnik azonban, hogy a térség lakóinak egy darabig még várniuk kell az autópálya megépülésére. Az M3-asnak erre a szakaszára 2009 óta már többször is kiírtak pályázatot, ezek azonban sorban elbuktak a Közbeszerzési Döntőbizottság által talált szabálytalanságok miatt, és hasonló várható most is. A legújabb pályázati eljárást ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság egy április 16-án közzétett határozatában több ponton is szabálytalannak minősítette, és a NIF több döntését is megsemmisítette, ami várhatóan a pályázat eredménytelenségét vonja maga után.

Egy telep a közelben

A közbeszerzést még tavaly december 28-án indította el a NIF, a pályázati dokumentációt pedig öt cég vásárolta meg. Ezeknek a vállalatoknak az egyike, az osztrák tulajdonú Porr Építési Kft. kezdeményezte a döntőbizottsági eljárást egy szerinte jogsértő követelmény miatt. A pályázati feltételek között szerepelt ugyanis az, hogy az induló cégeknek vagy az alvállalkozóiknak rendelkezniük kell legalább egy, "az építési helyszíntől közúton mért maximum 50 km távolságra lévő", minimum 180 tonna/óra kapacitású aszfaltkeverő teleppel. A Porrnak nem volt ilyen telepe, és a döntőbizottsági eljárás során több érvet is felhozott a követelménnyel szemben. A cég azt állította, hogy ez a feltétel egyrészt azért jelent túlzó elvárást, mert technikailag más módon is megoldható a megfelelő hőmérsékletű és állagú aszfalt leszállítása, másrészt közölte azt is, hogy egy ilyen telepet néhány hónap alatt fel lehet húzni, és így lenne rá idő a munka elnyerése után is, a beruházás ütemezése miatt ugyanis csak 2013-ban lenne rá szükség.

Elhangzott ugyanakkor a Porr részéről még egy érv. A cég azt állította, hogy az aszfaltkeverő telepre vonatkozó feltétel "indokolatlanul szűkíti a potenciális ajánlattevők körét, illetve kedvez szűk körű gazdasági szereplőnek". A Porr ezzel arra utalt, hogy szerinte a meghatározott területen mindössze három cégnek van keverőtelepe, köztük egy a pályázaton induló vállalatnak. Ez a Magyar Aszfalt Kft. nevű cég volt, amely - mint a döntőbizottsági határozatból kiderül - nem egyedül, hanem egy konzorcium tagjaként pályázott a munkára. Ennek a konzorciumnak rajta kívül részese még a francia tulajdonú Colas-Hungária Zrt. és a szoros kormányzati kapcsolatai, valamint látványos megerősödése miatt ismertté vált Közgép Zrt. (Az öt indulóról részletek keretes írásunkban.)

A hallgatag ötödik

Öt cég vásárolta meg a pályázaton való részvételhez első körben szükséges ajánlati dokumentációt. Ezek közül három alakította meg az M3 Kraszna 2012 nevű konzorciumot: a magyarországi politikai kapcsolatai miatt korábban szintén a figyelem középpontjába került osztrák Strabag tulajdonában álló Magyar Aszfalt Kft., a francia tulajdonú Colas-Hungária Zrt. és a Közgép Zrt.. A közbeszerzési döntőbizottsági eljárást elindító Porr Építő Kft. mellett az ötödik pályázó a közvetetten magyar magánszemélyek tulajdonában álló A-Híd Építő Zrt. volt. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nem utal arra, hogy az A-Hídnek lett volna bármilyen észrevétele az eljárással kapcsolatban. Az [origo] megkereste a céget, de közölték, hogy nem kívánnak nyilatkozni.

A Közgép rejtélyei és kapcsolatai

A tavalyi évben több mint 56 milliárdos bevételt termelő Közgép vezetése ugyan évek óta titkolózik a tulajdonosi hátteréről, de egy, a Népszabadság által április közepén idézett céges nyilatkozat szerint a részvényesek között van a Fidesz meghatározó gazdasági háttérembereként számon tartott Simicska Lajos. A Közgép erre az állításra nem reagált, de az üzletembernek a céghez fűződő kapcsolatára utaló információkat talált korábban az [origo] is. Szintén a Közgép politikai kötődésére utal, hogy a vállalat elnöke a Simicskával üzleti viszonyban álló Nyerges Zsolt, akinek testvére politikai főtanácsadóként dolgozik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban.

Sok munkán dolgozik párhuzamosan a Közgép

A Közgép jelenleg is több mint egy tucat nagy értékű beruházáson dolgozik, és a két partnerével alkotott konzorcium tagjaként közel került ennek a NIF által 12 milliárdosra becsült megbízásnak az elnyeréséhez is. Miután a kiírásban szereplő aszfaltkeverővel a lehetséges pályázók közül csak a Közgéppel együtt induló Magyar Aszfalt rendelkezett, így jó esélyei lehettek volna a pályázaton, a Közbeszerzési Döntőbizottság azonban végül jogosnak ítélte meg a Porr által a feltétel ellen emelt kifogásokat. A NIF ugyan az eljárás során azzal érvelt az aszfaltkeverő előzetes feltételként való megléte mellett, hogy máskülönben nem biztosítható, hogy idejében elkezdődnek a korábbi késlekedések miatt egyébként is sürgető munkálatok, a döntőbizottság nem fogadta el ezeket az érveket.

A döntőbizottsági határozat szerint a Porr kifogásai megalapozottak voltak, és a NIF megsértette a közbeszerzési törvénynek azt a szakaszát, amely kimondja, hogy az alkalmassági feltételeket "legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni". Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a döntőbizottság úgy ítélte meg, túlzott elvárásokat támasztott a NIF a pályázaton induló cégekkel szemben.

Az elveszett levél

Volt ugyanakkor a pályázati eljárásnak egy másik vitatott pontja, amelyre szintén kiterjedt a döntőbizottsági vizsgálat. Az ajánlatok leadásának határideje egy februári döntés nyomán március 8-ra lett kitűzve, a NIF azonban március elsején elindította egy úgynevezett korrigendum (ez az eredeti felhívás módosítása) közzétételét. A változtatás lényegi része abból állt, hogy kettébontották a munkálatokat, és így külön lehetett pályázni két különböző útszakasznak a kivitelezésére. A módosítás egyúttal szólt arról is, hogy a március 8-i határidőt kitolják március 29-ére.

Szükség is lett volna a többhetes hosszabbításra, a munkálatok kettébontása ugyanis jelentős változást jelentett az eredeti kiíráshoz képest, a döntőbizottság határozatából azonban az derül ki, hogy a korrigendumban foglaltak nem váltak hivatalossá. Ehhez ugyanis az kellett volna, hogy a hirdetmény megjelenjen az Európai Unió Hivatalos Lapjában, ami egy magyar szerven, a Közbeszerzési Hatóság hirdetmény-ellenőrzési főosztályán keresztül történik, de erre végül nem került sor. A NIF az [origo]-val azt közölte, hogy mivel a közzététel nem történt meg, kénytelenek voltak tartani magukat az eredeti, március 8-i határidőhöz.

Új pályázat lesz

Erre az időpontra egyedül a Közgép részvételével felálló konzorcium ajánlata érkezett meg, a Porr azonban azt állította, hogy ők azért nem adták be a saját pályázati anyagukat, mert a NIF előző nap tájékoztatta őket arról, hogy folyamatban van a korrigendum feladása, amely már egy későbbi, március 29-i határidőről szól. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a NIF ugyan valóban nem tehetett mást, mint hogy az érvényben lévő kiírásban szereplő március 8-i határidőt tekinti irányadónak, viszont azzal, hogy előző nap még a hosszabbításról tájékoztatta az ajánlattevőket, másnap pedig mégis felbontotta a beérkezett ajánlatot, megsértette a közbeszerzésről szóló törvény első szakaszát. A jogszabálynak ez a pontja mondja ki a közbeszerzésekre vonatkozó egyik legfontosabb alapelvet: "az ajánlatkérő köteles biztosítani (...) a verseny tisztaságát és nyilvánosságát". (Mivel a közbeszerzési eljárás még tavaly indult, ezért az akkor hatályos jogszabály vonatkozik rá, azóta egy új közbeszerzési törvény lépett hatályba.)

Bár a döntőbizottság súlyos megállapításokat tett, ez nem jelenti automatikusan a közbeszerzési eljárás végét. Az ajánlatkérő - vagyis ebben az esetben a NIF - ilyen esetben eldöntheti, hogy eredménytelennek nyilvánítja-e a közbeszerzést vagy pedig folytatja a döntőbizottsági megállapítások figyelembevételével. A NIF az [origo]-nak jelezte, hogy az előbbi forgatókönyv fog megvalósulni, miután szerintük már akkor bizonyossá vált, hogy a pályázatot eredménytelenné kell nyilvánítani, amikor nem jelent meg a saját pályázati módosítása, és így március 8-án ajánlatbontást kellett tartani. Így új pályázatot fognak kiírni, amelyen újra próbálkozhatnak a cégek, köztük a kifogásokat emelő Porr, illetve a szóban forgó autópálya egy már készülő szakaszán jelenleg dolgozó Közgép is.