Húsz százalékkal kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba

Száztízezren jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra. Az Oktatási Hivatal a többi között a magasabb elvárásokkal magyarázza, hogy idén húsz százalékkal kevesebb a jelentkező.

Csaknem 110 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, ami 78 százaléka az elmúlt évi számnak - közölte az adatok teljes feldolgozottsága alapján az Oktatási Hivatal. Ez az adat alacsonyabb az elmúlt három év jelentkezői számánál, viszont magasabb a 2007-es és 2008-as adatoknál - olvasható a közleményben, amely kitér arra, hogy a jelentkezői összlétszámhullámzás okai összetettek.

A hivatal szerint abban jellemzően szerepet játszik a finanszírozás átalakítása, az új rendszerrel kapcsolatos kivárás és az is, hogy az idén magasabbak az elvárások a jelentkezőkkel szemben.

A képzési szinteket nézve a jelentkezők 66 százaléka első helyen alapképzésre, 8 százaléka egységes, osztatlan képzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 6 százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Az alap-, egységes osztatlan és felsőfokú szakképzésre jelentkezők 52 százaléka érettségizik idén, tavaly ez a szám 46 százalék volt.

A felsőoktatási keretszámok miatt februárban demonstrált a Hallgatói Hálózat. A felsőoktatási törvény visszavonását és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát, az egyetemek függetlenségét, a keretszámok újragondolását és a szociális ösztöndíjrendszer kialakítását követelték a tüntetők.

Szabó Máté ombudsman pedig úgy foglalt állást, hogy a felsőoktatási felvételi módosított eljárási szabályai sértik a továbbtanulni akarók jogbiztonságból fakadó jogait. A tavaly decemberben elfogadott új felsőoktatási törvény hatására ugyanis az oktatási intézményeknek át kellett alakítaniuk a képzési rendszerüket, a jövőbeni hallgatóknak pedig mindössze két hetük maradt rá, hogy átgondolhassák, merre tovább.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár február közepén kijelentette, hogy leghamarabb nyáron, a felvételi eredmények kiértékelése után változhatnak meg a felsőoktatási keretszámok, és hozzátette, olyan szakokra kell koncentrálni az adófizetők pénzét, amelyek hozzájárulnak az ország, a gazdaság fejlődéséhez.

A keretszámokról a kormánypártok között sem volt teljes az egyetértés. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban kijelentette, nem biztos, hogy a kormány jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámoknál.