A strasbourgi emberi jogi bíróság döntése ellenére is kitart a kormány a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett. A kabinet nem ért egyet a jogerős ítélet végrehajtásával, amely arra kötelezi a magyar államot, hogy június 8-ig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének - derül ki abból a jelentésből és határozati javaslatból, amelyet pénteken nyújtott be a parlamentnek Navracsics Tibor.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal összefüggésben terjesztette a Ház elé a két dokumentumot, hogy márciusban jogerőre emelkedett az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete Fratanolo János ügyében. A történet előzménye, hogy Fratanolo János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, ezzel pedig a vörös csillagot a nézők is láthatták.
Emiatt Fratanolo János ellen 2007-ben büntetőeljárás indult, és megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely jogsértőnek minősítette az elítélését. A testület álláspontja szerint Magyarország megsértette a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
Navracsics Tibor az üggyel kapcsolatos jelentésében emlékeztet: a büntető törvénykönyv (Btk.) hatályos szövege szerint aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ vagy közszemlére tesz - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg -, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
A miniszter arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar szabályozás nem kivételes Európában, több más állam is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát. Példaként említi, hogy Litvániában is kifejezetten nevesítik a kommunista múlt szimbólumait a tiltott jelképek között.
Összesen 6500 eurót kellene fizetni az EU-nak
A miniszterelnök-helyettes kifejti: a strasbourgi bíróság az idén március 8-án véglegessé vált ítéletében a pervesztes magyar államot négyezer euró kártérítés és kétezer-négyszáz euró perköltség megfizetésére kötelezte június 8-ig. Késedelem esetén a teljesítés időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni.
A bíróság ítéletének - folytatta Navracsics Tibor - két belső jogi következménye is van: a strasbourgi ítélet alapjául szolgáló hazai büntetőügyben felülvizsgálatnak van helye, amelyet a legfőbb ügyész hivatalból köteles kezdeményezni, továbbá az említett miniszteri bizottság számon kérheti az ismételt elmarasztalások alapját képező jogszabály módosítását.