Csendben morognak zsidózó társukra a jobbikos képviselők

Nem zsidózásnak, hanem egy "mindennapi probléma felvetésének tartja" a Jobbik alelnöke, hogy egyik képviselőtársa a tiszaeszlári perről szóló beszédet mondott a parlamentben. Habár a kormány és az ellenzék is elítélte Baráth Zsolt keddi napirend utáni felszólalását, a képviselő azt mondta az [origo]-nak, nem mond le mandátumáról. Több jobbikos képviselő sem örült a "zsidózásgyanús beszédnek", mert szerintük erősíti azt a képet, hogy a Jobbik nem szalonképes.

"Csúnyán káromkodtam, amikor először meghallottam, mi hangzott el a parlamentben" - árulta el egy jobbikos képviselő az [origo]-nak, mit tett, amikor értesült arról, hogy egyik képviselőtársa a tiszaeszlári perről emlékezett meg a parlamentben kedden. Hozzá hasonlóan egy másik ismert jobbikos politikus is azt mondta, nem örült, hogy Baráth Zsolt a parlamentben "zsidózásgyanús beszédet" tartott, mert ez szerintük jelenleg rosszat tesz a pártnak.

Baráth Zsolt keddi napirend utáni felszólalásában a tiszaeszlári Solymosi Eszterről emlékezett meg, aki 130 évvel ezelőtt, 1882 áprilisában tűnt el. A képviselő beszédében felidézte a korabeli vádakat, hogy a lányt a helyi zsinagógában látták utoljára, és az ottani zsidóság gyanúsítható a meggyilkolásával. A képviselő beszélt arról, hogy az igazságszolgáltatás ezt igyekezett elkendőzni, az eljáró bíró "a hazánk gazdaságát akkor is kézben tartó körök" nyomására kénytelen volt felmentő ítéletet hozni.

A parlamentben a beszéd után Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azonnal elítélte a beszédet. Azt mondta: a Jobbik ezzel "oda sorolta magát, ahova sokan gondolják", hogy tartozik. Az államtitkár úgy fogalmazott: "a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel", és a képviselőnek, továbbá mindazoknak, akik megtapsolták, számolniuk kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

Szerdán a kormány nevében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben azt írják, teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja a kormány a jobbikos képviselő kijelentését, az ugyanis "ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint". Az LMP és az MSZP is elítélte Baráthot. A két ellenzéki párt lemondásra, képviselői mandátumának visszaadására szólította fel a képviselőt.

Nem burkolt zsidózás, hanem "problémafelvetés"

"Tárgyszerű beszéd volt, és felkészülten mondta el" - mondta az [origo]-nak Novák Előd, a Jobbik alelnöke, aki szerint "sem bocsánatkérés, sem lemondás nem lesz". Kerestük Baráth Zsoltot is, aki azt mondta, telefonon nem ad interjút, így írásban kérdeztük meg, miért emlékezett meg a parlamentben a perről, amely 130 évvel ezelőtt hozzájárult az antiszemitizmus erősödéséhez (a per hatására alapították meg például 1883-ban az Országos Antiszemita Pártot). A képviselő kérdéseinkre csak annyit válaszolt: "nincs szándékomban lemondani mandátumomról".

Kerestük Vona Gábor pártelnököt is, hogy megtudjuk, egyetért-e a felszólalással, nem sikerült elérnünk. Novák Előd szerint a Jobbik vezetése tudott arról, hogy erről beszél napirend után Baráth Zsolt. "Ismert volt a felszólalás címe és témája" - mondta az alelnök, aki szerint Baráth érdeme, hogy "nem söpört a szőnyeg alá egy ilyen történelmi jelentőségű esetet".

Baráth Zsolt a felszólalásában mérföldkőnek nevezte a tiszaeszlári pert, mert "a mai napig is tart az a jelenség, hogy nem lehet megnevezni az elkövető származását, vallási hovatartozását", illetve "ekkortól figyelhetjük meg az új világrend hatalmának fokozódó érvényesülését hazánkban". A Jobbik alelnöke szerint "ezek nem burkolt zsidózások, hanem egy mindennapi probléma felvetései".

"Azt kérdezik tőlem, antiszemita vagyok-e"

Egy másik jobbikos képviselő, Volner János frakcióvezető-helyettes azt mondta az [origo]-nak: "magam nem láttam szükségszerűnek, hogy erről legyen szó a parlamentben, nem látom központi kérdésnek, mi történt Tiszaeszláron 130 éve". A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja, hogy "ne legyenek tabukérdések, mindenről lehessen őszintén beszélni akár a parlamentben is". Szerinte nincs joga az ellenzéknek Baráth Zsolt lemondását követelni.

Két névtelenséget kérő jobbikos politikus nem volt ennyire megértő. "Eltereli a figyelmet a fontosabb kérdésekről, a gazdaság helyzetéről, és erősíti a Jobbik szalonképtelenségéről szóló benyomásokat" - mondta a párt egyik képviselője. A másik képviselő hozzátette, "most majd megint hónapokig azt kérdezik tőlem az újságírók, antiszemita vagyok-e". A képviselők azt mondták, a pártvezetés fontosnak tartja, hogy egy-egy képviselő időnként megemlékezzen olyan eseményről, amelyek "tabukat döntögetnek a zsidósággal vagy a cigánysággal kapcsolatban".

A Jobbik honlapján nem található hír arról, hogy az elmúlt években megemlékezett volna a párt Solymosi Eszter halálának évfordulójáról. A Jobbikhoz közel álló Magyar Gárda viszont korábban megkoszorúzta a Solymosi Eszter emlékére állított sírt. Emellett korábban a MIÉP és a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű, magát hungarista mozgalomnak tekintő szervezet is többször megemlékezett a tiszaeszlári perről.

Mi a jelentősége tiszaeszlári pernek?

A vérvád az 1880-as évek legelején Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lezajlott per és az azzal foglalkozó közéleti viták neve. A vérvád a zsidók ellen emelt vád, amely szerint keresztény gyermekeket gyilkolnak meg, tetemüket pedig rituális célokra használják. Tiszaeszláron egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsították meg a helyi zsidó közösséget. Az eljárás a koncepciós perek számos jegyét magán viselte, de végül felmentették az Eötvös Károly és társai által védett zsidókat. Ennek ellenére a zsidók által megölt keresztény lány legendája máig él.

(Forrás: Wikipedia)