A magyarok nem szeretik a pártokat

A Fidesz kis kunkoráról és a pártprefernciák trendjeiről is szó volt azon a konferencián, ahol négy közvélemény-kutató cég munkatársa beszélt a parlamenti pártok népszerűségéről, és arról, hogy vajon mi lesz 2014-ben. A rejtőzkődő szavazók akár Bajnaiékat is segíthetik, és az is kiderült, hogy a magyarok nem szeretik a pártokat.

"Nincs tuti" - mondta a magyar politikai helyzetre az egyik közvélemény-kutató cég képviselője közvetlenül azelőtt a konferencia előtt, amelyet a Rebublikon Intézet szervezett Pártok félidőben címmel csütörtökön délelőtt. A konferencia első felében négy közvélemény-kutató intézet, a Tárki, a Medián, a Szonda-Ipsos és a Nézőpont képviselői beszélgettek pártpreferencia trendekről, bizonytalan szavazókról, és arról, hogy mi lesz a Fidesszel 2014-ben.

A Fidesz kis kunkora

"Összességében nem szeretik ma a választópolgárok a pártokat" - mondta Závecz Tibor, az Ipsos képviselője. Az Ipsos kutatása szerint a Fideszt tartják a legszerethetőbb pártnak, de ők is csak 2,6 pontot kapnak egy ötös skálán. Sík Endre a Tárki kutatója szerint pártpreferencia-trendek jórészt ismertek: a Fidesz támogatottságának csökkenését mutatják, miközben az ellenzéki pártoké érdemben nem nő. Felhívta azonban a figyelmet "egy kis kunkorra", amit a grafikon mutat, és azt jelzi, hogy a Fidesz támogatottsága az utóbbi hónapokban ismét emelkedésnek indult. Ezt a jelenségre Závecz Tibor, a Ipsos képviselője is megemlítette, végül azonban a jelenség elemzését annyival zárták, hogy ha a kormánypárt népszerűsége a következő hónapokban is nőni fog, az trendfordító lehet, de korai még erről beszélni.

Mindannyian felhívták a figyelmet azokra az emberekre, akik a közvélemény-kutatások során bizonytalannak mondják magukat, ők a Nézőpont Intézet felmérése szerint jelenleg a teljes lakosság 41 százalékát teszik ki. Molnár Csaba, az intézet képviselője szerint köztük vannak azok, akik nem tudják melyik pártra szavaznának, akik nem akarják elárulni, hogy kire szavaznának, akik egyáltalán nem mennének el szavazni, és akik a parlamenten kívüli pártokra szavaznának.

Hann Endre, a Medián kutatója szerint a bizonytalan szavazók aránya utoljára a 90-es években volt ilyen magas. Meglepetésekre azonban 2014-ben sem kell számítani, ugyanis szerinte a rejtett pártpreferencia a mostani arányokhoz hasonlóan fog eloszlani a pártok között 2014-ben. Hozzátette azt is, hogy ebből a rétegből például a Szolidaritási Mozgalom és Bajnai Gordon alapítványa is számíthat támogatásra.

Nincs párt, amely a Fidesz helyébe állna

Arra a moderátori kérdésre, hogy ha most lennének a választások, hányan szavaznának a Fideszre Hann Endre azt mondta, hogy a kormánypárt most is megszerezné a parlamenti helyek többségét. Závecz Tibor a Fidesz 2,7 milliós szavazótábora 2010 óta megfeleződött, de egy kampány következtében növekedne a választói aktivitás. Molnár Csaba szerint figyelembe kell venni az ellenzéki pártok támogatottságát is, a Fidesz ugyanis 2010-ben protest-szavazatokkal győzött, ilyenekre pedig 2014-ben nem számíthat. A kormánypárt ugyanakkor még így is az aktív szavazók több mint felének szavazatára számíthatna egy most vasárnapi választáson.

A négy közvélemény-kutatónak többször is válaszolni kellett arra a kérdésre, miért van az, hogy négyen négyféle pártszimpátia eredményt mérnek. Például a Fidesz támogatottságát a teljes népesség körében az Ipsos 19, a Medián 26, a Tárki 28, a Nézőpont intézet pedig 31 százalékra mérte. Mindenki más technikákkal próbálja kiszedni az emberekből a tudást - hangzott a válasz, így a különbségek szerintük elsősorban a kérdezési technikáktól, és más eltérő közvélemény-kutatási módszerekből adódnak. Ami fontos azonban, azok a trendek, ezek pedig egyformák, azaz a Fidesz támogatottságának csökkenését jelzik. Hann szerint a kormánypárt támogatottságának csökkenése nem feltűnő, az viszont igen, hogy nincs olyan párt, amely helyére állna.