Szűk keretek között ugyan, de a 12 éves gyerekek is büntethetővé válnának az új büntető törvénykönyv tervezete szerint. 1961 óta hagyomány a magyar jogban, hogy a 14 év alattiak nem büntethetők - azóta folyik a vita arról, hogy ezen változtatni kell-e. A kormány, amely hivatalba lépése óta számos szabályt és szankciót szigorított a rend és a közbiztonság érdekére hivatkozva, régebb óta gondolkodik már a büntethetőségi korhatár leszállításán: tavaly márciusban például Orbán Viktor kormányfő is felvetette a témát a Facebook-oldalán. Ezzel együtt - mint Lázár János Fidesz-frakcióvezető a múlt héten nyilatkozta - a nagyobbik kormánypárti képviselőcsoporton belül is többen vitatkoztak a tervvel.
Az új Btk. tervezete szerint egyes súlyos, életellenes bűncselekmények esetében - emberölés, erős felindulásból elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - már 12 éves kortól büntethetővé válnának a gyerekek, feltéve, hogy "rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással". Vagyis ha a bíróság előtt bebizonyosodik, hogy fel tudták mérni annak a súlyát, amit elkövettek, akkor javítóintézetbe kerülhetnek. Ez jelentős változás lenne, most ugyanis lényegében nem vizsgálják a bíróságokon a gyerekek érettségét: ha 14 évesnél idősebbek, úgy kezelik őket, mint tettük tudatában levő embereket, ha viszont fiatalabbak, szóba sem jön a büntetőjog eszközeivel való büntetésük. Jogi szakkifejezéssel egy 13 és fél éves gyerek nem lehet vétőképes, a 14 éves már igen.
Bilincsben visznek egy lányt fogorvoshoz a rákospalotai javítóból
A tervezet indoklása szerint a korhatár leszállítására azért van szükség, mert a 12-14 év közötti "gyerekek körében is egyre nagyobb mértékben elterjedt az erőszakos érdekérvényesítés". A súlyos bűncselekményeket elkövető gyerekek magatartásából "arra lehet következtetni, hogy megfelelő segítség hiányában nem lesz képes a későbbiekben a társadalomba való beilleszkedésre és a törvénytisztelő életmódra", ezért a "speciális prevencióhoz" szükség van büntetőjogi eszközökre.
12 éves, aki nem láthatja a családját
Ma Magyarországon nem adottak a feltételek ehhez, a büntetés-végrehajtás egyszerűen nincs birtokában annak a szaktudásnak, hogy tudja, hogyan kell egy 12 éves gyerekkel bánni - mondta az [origo]-nak Párkányi Eszter, az ELTE kriminológiai tanszékének doktorandusza. A 14 évesnél alacsonyabb büntethetőségi korhatárral működő jogrendszerek máshogy működnek, mint a magyar - magyarázta. Hollandiában, Franciaországban 12 év, Angliában 10, Skóciában 8, Írországban pedig 7 év a korhatár, de ezek a rendszerek sokkal rugalmasabbak. A gyerekek esetében sokszor nincs is klasszikus tárgyalás, nem a vádlottak padján ücsörgő gyerek néz szembe a bíróval: egy olyan összetett, és szakmák közötti együttműködésen alapuló rendszer foglalkozik vele, amelyben részt vesz a bíró, az ügyész mellett még sok más szereplő: a pártfogó, a pedagógus, a szociális munkás és a szülő. A mintának tekinthető rendszer Párkányi szerint a skóciai gyerekmeghallgatás (children's hearing) - ilyet azonban a magyar rendszer jelenleg nem tud produkálni.
Az ELTE doktorandusza szerint jelen állás szerint ha egy fiatalkorú - vagy a jövőben akár 12 éves - súlyos bűncselekményt, például emberölést követ el, akkor az ügyében született ítéletig - akár több évig is - javítóintézetbe kerül. Ha egy 12 évest ítélet nélkül bezárnának a javítóba, akkor ő lenne ott a legkisebb, ráadásul a nyomozás érdekeire tekintettel szigorúbb körülmények vonatkoznának rá, így például a kapcsolattartás tekintetében a családjukkal való találkozások is korlátozhatóak - mondta a kriminológus. "Ez óriási hiba lenne egy 12 évesnél" - tette hozzá.
Az eljárás lassúsága azért is rossz, mert a bíróság előtt így feltehetően sokszor több éve történt eseményeket kell vizsgálni. Kérdés, hogy hány pszichológus szakértő tudja ennyi idő távlatából felmérni - a bíróság kérésére -, hogy a gyerek a tette súlyának tudatában cselekedett-e, vagy nem volt képes belátni a következményeket. "Ez nagyon nagy rizikó" - fogalmazott Párkányi. Ugyanerre figyelmeztetett egy 2008-as tanulmány is - amelyet Gyurkó Szilvia, az Országos Kriminológiai Intézet korábbi kutatója írt -, amely szerint többek között a szakértőhiány és a bírák felkészületlensége miatt nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy egy-egy gyerek belátási képessége mennyire fejlett. (Éppen 2008-ban az előző kormány is gondolkodott a korhatár leszállításán, tervük részben ugyanazt tartalmazta, mint a jelenlegi Btk.-tervezet.)
Évente egy-két eset
Az UNICEF magyar bizottsága szerint évente mintegy 410 ezer bűncselekményt követnek el felnőttek, körülbelül 14 ezret a fiatalkorúak, a gyerekkorúak viszont mindössze 3200-at. A Párkányi Eszter által idézett adatok szerint ennek a számnak a 70-80 százaléka vagyon elleni bűncselekmény, viszont olyan súlyos bűncselekményt csak évente egy-két esetben követnek el gyerekek, amely miatt a tervezet alapján büntethetővé válnának. Ez a szám annyira alacsony, hogy tízéves viszonylatban sem lehet növekedést vagy változást kimutatni benne. Vagyis a statisztikák alapján nem indokolt a törvényi változtatás - mondta.
A sajtóban is ismertté vált hasonló eseteknek is zömében 14 év feletti gyerekek voltak a főszereplői. A legismertebb történet talán Simek Kittié, aki a nevelőapját gyilkolta meg, miután az hosszú időn át terrorizálta és szexuálisan zaklatta őt. A lány - aki a gyilkosság idején már elmúlt 14 éves - végül a köztársasági elnöktől kapott kegyelmet. A másik ismert eset a taxisgyilkos lányoké, akik szintén elmúltak 14 évesek a brutális gyilkosság idején, és végül 8 év 6 hónap illetve 9 év börtönt kaptak. Azóta szabadultak, egyikük ellen kerítés miatt vádat emeltek azóta. A legutóbbi esetek közül az egyiket a bócsai gyermekotthon két lakója követte el, akik leütötték és megrugdosták a nevelőjüket, majd elraboltak egy kocsit (az egyik elkövető csak 13 éves volt, és ezért nem büntethető), a másik pedig Nádudvaron történt: két 13 éves gyerek brutálisan megvert egy 81 éves asszonyt, hogy aztán elvegye a telefonját. Ők sem büntethetők.
Az UNICEF szóvivője, Romet-Balla Ágnes szerint az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye két fontos szabályt rögzít a büntetőjogi felelősségre vonással kapcsolatban. Az egyik, hogy minden 18 évesnél fiatalabb személy speciális elbánásban kell, hogy részesüljön - mert gyermeknek számít. A másik pedig, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás célja a segítés, a nevelés, a társadalomba való beilleszkedés támogatása, és ezért nem a szabadságkorlátozással járó büntetések elsődlegesek - sőt azokat csak végső esetben és a lehető legrövidebb ideig lehet alkalmazni - hanem az elterelő, a közösség előtt felelősségvállalást jelentő, helyreállító szemléletű szankciók.
Az alapvető jogok biztosa a múlt héten kiadott közleményében szintén a nemzetközi ajánlásokra hívta fel a figyelmet, és ellenezte a büntethetőségi korhatár leszállítását. "A szabadság elvonása csupán végső eszközként, és a lehető legrövidebb ideig tartó módon alkalmazható" - írta, hozzátéve, hogy a deviáns gyerekek problémáját nem elsődlegesen büntetőjogi szankciókkal, hanem megelőzést és a gyermekek jogait előtérbe állítva szükséges kezelni.
A gyerekek mostanában nem tudják nagyon jól kezelni a feszültségeiket, az indulataikat - mondta egy névtelenséget kérő gyerekpszichológus az [origo]-nak -, de hogy a büntetéssel való fenyegetettség erre hatással lehet-e, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy a megelőzés százszor többet ér, mint a büntetés. "Ez minden problémára igaz a gyerekekkel kapcsolatban. Ha a környezet átadja az alapelveket, amelyek mentén gondolkodni kell, figyel a gyerekre és meghallgatja. Ha már kisiklott az élete, onnan sokkal nehezebb visszahozni" - fogalmazott.
Nem visszatartó erő
Kerezsi Klára, az OKRI kutatója korábban az [origo]-nak nyilatkozva úgy vélte, hogy az elzárás lehetőségének nemigen van visszatartó ereje a fiatalkorúakra. "Minden bűnelkövető úgy indul neki, hogy meg fogja úszni. Ebben az életkorban a rizikóvállalás jellemző. Sokszor nem az a baj, hogy a gyerek nem tudja, hogy nem szabad lopni, hanem olyan helyzetekbe keveredik, hogy nem tudja kiszámítani a következményeket" - fogalmazott, hozzátéve, hogy mindig inkább a nagyon valószínű lebukás a visszatartó erő. Szerinte a problémás gyerekekkel mindenütt baj van, nemcsak a bíróságok előtt, hanem például az iskolákban is, a szüleik pedig gyakran nem gondozzák őket, vagy nem figyelnek rájuk eléggé. Ezeket a bajokat az elzárás vagy az igazságszolgáltatás nem orvosolja.
Az UNICEF szóvivője szerint "a bűnelkövető gyerekekkel történő interjúk során szinte mindig kiderül, hogy a családban valami nem stimmel, hogy megoldatlan problémákat jeleznek a gyerekek a bűnelkövetéssel, a büntetés pedig épp ezért nem is érheti el a célját, hiszen nem az alapproblémára keresi a választ. A gyerek-bűnelkövetés ugyanolyan probléma, válasz, mint a deviancia, az alkohol vagy a drog" - mondta a szóvivő.
Az ilyen korú gyerekekre még csak nagyon kis százalékban jellemző, hogy a tettük következményeit előre átgondolják - mondta az [origo]-nak egy, a neve elhallgatását kérő gyerekpszichológus, aki sokáig dolgozott gyerekotthonban, jelenleg pedig iskolákban nyújt pszichológiai segítséget. A következmények felmérésére legfeljebb olyan gyerek lehet képes, akivel már nem először adódott probléma, volt dolga gyermekvédelmi szakemberekkel, követett már el kisebb bűncselekményeket, és így "kiképződött" a rendszerben. A 12 évesek agyában a legtöbbször még az élet és a halál fogalma sem kristályosodott ki teljesen, sokan még 30 évesen sem képesek felfogni például egy gyilkosság óriási súlyát - mondta a pszichológus.
A kisebbet elronthatja a nagyobb
A pszichológus szerint a gyerekeknek a szeparálás jelenti az igazán nagy büntetést. Néha ez jót is tesz, például más értékrendet tanulnak az olyan gyerekek, akiknek a családjában már több bűnelkövető, vagy börtönben ülő ember is van. De gyakoribb, hogy a javítóintézetben már súlyosan kriminalizálódott, idősebb gyerekektől tanulnak. Részben azért is, mert ezekben az intézetekben előfordul, hogy a kisebbeket bántják, akik így korán megtanulják a fizikai erő fontosságát, a másokon való uralkodás értelmét. Az itt tanultakat pedig nagy eséllyel kint is alkalmazni fogják, kivéve, ha nagyon támogató közegbe kerülnek - mondta.