Kibírható szigor várja a diákokat az egyházakhoz került iskolákban

Dicsértessék a Jézus Krisztus vagy Áldás, békesség - szeptember óta így köszönnek a diákok a tanároknak azokban az iskolákban, amelyek a tanév elején egyházi fenntartásba kerültek. A korábbi önkormányzati iskolákban egyenruhát ugyan nem hordanak a gyerekek, de a Bibliát tanulmányozzák, hajat festeni, körmöt lakkozni és sminkelni pedig tilos. A nem vallásos szülők azonban azt is mondják, nem igazolódtak be a félelmeik.

"Nem vagyok felkészülve arra, hogy hazajön a gyerek, és Istenről meg a teremtésről kérdezget" - mondta korábban egy magát ateistának valló hajdúsámsoni anyuka az [origo]-nak. A többi szülővel együtt ő is tiltakozott, amikor kiderült, hogy Hajdúsámsonon a Hit Gyülekezete veheti át szeptembertől az iskola fenntartását az önkormányzattól.

Hajdúsámson esete nem kivételes, az elmúlt hetekben sorra jelentették be országszerte több településen, hogy a korábban önkormányzati iskolák szeptembertől valamelyik egyház fenntartásába kerülnek. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó egyházi és önkormányzati vezetők szerint nem az egyházak jelentkeznek az iskolákért, hanem a települések vezetői keresik fel őket, és nem vallásos meggyőződésből, hanem azért, hogy így ússzák meg az iskolájuk jövő évi állami átvételét (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat).

Több tucat korábban önkormányzathoz tartozó iskola már szeptember óta egyházi fenntartásban működik: a katolikus egyház például az idei tanévben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adatai szerint 41 intézményt vett át a települési önkormányzatoktól, így már összesen 224 iskolájuk van országszerte. A reformátusok 2011 nyarán 12 intézményt vettek át, így 129 intézményük működik az országban. Szúrópróbaszerűen megkérdeztünk néhány szülőt, hogyan élték meg, hogy a gyerekük egyik napról a másikra világi iskola helyett egyházi iskolába kezdett járni.

Dicsértessék a Jézus Krisztus, Áldás, békesség

"Az újtól mindenki fél, mi is aggódtunk, de kibírhatatlan változás nincs" - mondta kérdésünkre egy keceli anyuka. A Bács-Kiskun megyei település egyetlen iskoláját tavaly szeptemberben vette át a katolikus egyház az önkormányzattól, akkor több szülő itt is felháborodott a váltás miatt. A szeptember óta II. János Pál Katolikus Általános Iskola néven működő intézményben azonban a megkérdezett szülő szerint csak néhány változás tapasztalható.

"Az én alsós gyerekeim például erkölcstanórára járnak. Lehetett választani, nem volt kötelező hittanra járatni őket. Úgy látom, a gyerekek között nincs feszültség amiatt, hogy ki jár hittanra, ki erkölcstanra, nekik ez olyan, mint ha egyikük németre, másikuk meg angolra járna" - mondta. Szerinte az egyetlen jelentős változás, hogy komolyabban veszik a hiányzást: aki például nem mondja le időben az ebédet, annak ki kell fizetnie.

Az iskola honlapján található házirend szerint minden reggel és az utolsó óra végén imát mondanak a gyerekek, évente öt szentmisén kötelező részt venniük, ezeket évnyitókor, karácsonykor, húsvétkor, II. János Pál napján és évzárókor tartják a helyi sportcsarnokban. A tanárok és a diákok közötti köszönési forma a "Dicsértessék a Jézus Krisztus".

Szeptember óta "Áldás, békesség" a köszönési szokás a Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskolában is. A halmozottan problémás gyerekeket oktató iskola egyik volt tanára az [origo]-nak azt mondta, az iskola hasonlóan működik, mint az eleve egyházi alapítású intézmények: a gyerekeknek reggeli áhítat, a tanároknak lelki gyakorlat van, és kötelező az egyházi nyakkendő.

"Nem az a gond, hogy a természettudományos órákon beszélnek teremtésről is és evolúcióról is. Itt inkább azért aggódtak a szülők, mert a fejlesztő osztályokat megszüntették" - mondta a pedagógus. Megjegyezte azt is, hogy a nem vallásos tanároknak az átvételkor erősen ajánlották, hogy megkeresztelkedjenek, de a tanár szerint nem kényszerítettek senkit. "Tudja, nem olyan nagy áldozat ez, mint ha az ember elveszítené a munkáját" - mondta a tanár.

Egyenruha helyett nyakkendő

"Azért az én gyerekeim nem bánják, hogy nem kell mindennap templomba járni. Az igaz, hogy egy kicsit nagyobb a szigor, mint korábban volt, de szerintem ez inkább az igazgatótól függ" - mondta a keceli anyuka.

A miskolci Vörösmarty Általános Iskolát is tavaly vette át a katolikus egyház, de egy, az [origo]-nak nyilatkozó anyuka szerint nem sokban változott ettől az ott tanuló gyereke élete. "Az én kisfiamat ugyanaz a tanítónő tanítja, következetes az oktatás, és nem érzékeltem, hogy fontosabb lenne a vallás a gyerek életében, mint eddig volt, nem kérdez többet a vallásról" - mesélte az anyuka, aki csak pozitívat tudott mondani az iskoláról és az oktatás színvonaláról.

"Egyenruha nincs, van egy szép kis bordó nyakkendőjük, azt kell felvenniük ünnepekkor a gyerekeknek. Semmi más kötelezettségük nincs. Nem kell imádkozni az órák előtt, évközben pedig sok versenyt szerveznek a gyerekeknek" - mesélte a miskolci anyuka.

Szeretet, odafigyelés, törődés

"Kifejezetten örültem, amikor itt a baptisták átvették az iskolát, talán kicsit nyugodtabbak a kedélyek" - mondta egy niklai anya, akinek a hétéves gyereke tanul az iskolában. A Somogy megyei település iskoláját tavaly a bezárás fenyegette, majd a fenntartói jogokat a Bodrogi Baptista Gyülekezet vette át az önkormányzattól. A váltásról nyilatkozó szülő tapasztalata szerint szeretetre, odafigyelésre, törődésre nevelik a gyerekeket.

"Nem érzékelem, hogy térítenének a baptisták, heti egy bibliaóra van, amin minden vallást érintenek. Viszont több a szakkör, több a közösségi foglalkozás, kirándulni viszik a gyerekeket" - számolt be az asszony, aki szerint az iskolába főként hátrányos helyzetű, általában roma családok gyerekei járnak, és korábban nagyon sok volt az agresszió. "Tény, hogy most nagyobb a fegyelem" - mondta az anyuka.

A frizura sarkalatos pont

A szülők beszámolóiból az derül ki, hogy kisebb a szigor azokban az iskolákban, amelyeket az egyházak átvettek az önkormányzatoktól, mint az eleve egyházi alapítású iskolákban. "Ránk akarták hívni a gyámügyet, mert a lányomnak tépett frizurája volt, ami itt-ott belelógott a szemébe. Az igazgató akkor azt mondta, rossz irányba megy a gyerek" - mesélte egy anyuka, akinek nyolc éven át az eredetileg is katolikus, péceli Szent Erzsébet Általános Iskolába járt a lánya. "Minden vasárnap templomba kellett járni. Aki ott volt, annak matricát kellett ragasztania a hittannaplóba, így ellenőrizték, hogy ki jelent meg. Aki nem járt misére, annak nem lehetett ötös a magatartása" - mondta.

Az anyuka szerint a hajviselet volt az egyik kardinális kérdés az egyházi iskolában, a hajfestést például minden eszközzel tiltották. "Volt olyan kislány, akit nem engedtek elballagni nyolcadikból, mert a szülei engedélyével befestette a haját" - emlékezett vissza.

A testékszert, a kihívó öltözetet, a haj- és körömfestést és sminkelést az önkormányzatiból egyházivá lett keceli iskola házirendje is tiltja. A II. János Pál Katolikus Általános Iskolába a szabályok szerint mobiltelefont is csak tanári engedéllyel vihetnek be a gyerekek, és a házirend alapján minden gyereknek be kell tartania a szabályokat, mert a tanuláshoz csend, rend és fegyelem kell.