Készül a nagy halálvitára a Fidesz

Agyon lehet-e lőni egy jámbor uborkatolvajt? Lehessen-e büntetni 12 éves gyerekeket? Milyen megtorlás járjon a családtagjaikat terrorizálóknak és az autók kilométeróráját visszapörgető szerelőknek? Szerdán kezdik a képviselők az új büntető törvénykönyv vitáját, de még a kormánypártokban sincs egyetértés az új szabályokról. A Fidesz már jó előre készül arra is, hogy mit lépjen, ha a Jobbik hangosan követelni kezdi majd a halálbüntetés visszaállítását.

Bár a parlamentben csak szerdán kezdődik meg az új büntető törvénykönyv (Btk.) vitája, a Fidesz frakcióülésén már hétfőn délelőtt foglalkoztak az új szabályokkal. A hosszú előkészületek után benyújtott javaslat több pontjáról még mindig vita van a kormánypártokban is. Az [origo] információi szerint a hétfői frakcióülésen még csak felmerültek a vitás pontok, részleteikben nem tárgyalták meg azokat, de a frakció a jövő héten külön ülést szentel a Btk.-nak, amelyre Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívták.

A kormányváltás előtt a Fidesz egyik hangsúlyos kampányüzenete volt a közbiztonság megerősítése, ennek megfelelően rögtön az első törvények között, 2010 nyarán megkezdték a jelenlegi Btk. módosítását, és bevezették többek között a többszörös visszaesőket sújtó három csapást. Az 1978-ban elfogadott Btk.-t leváltó új büntető kódexet hosszú előkészítés után az idén februárban hozták nyilvánosságra, majd a társadalmi vita után több ponton is módosították, mielőtt a kormány jóváhagyása után benyújtották a parlamentnek.

Elkapják az erőszakos 12 éveseket

A Btk. vitáját még nem zárta le a képviselőcsoport, a kódex szigorításában azonban mindenki egyetértett - mondta Lázár János a hétfői frakcióülés után újságíróknak. A vitás pontok közül kettőt nevezett meg: a jogos önvédelem szabályozását és a büntethetőségi korhatárt, mivel több frakciótag is kritizálta, hogy a tervezet 12 éves korra szállítaná le a büntethetőség alsó határát.

Ez a februárban bemutatott tervezetben még nem szerepelt, de a kormány által benyújtott szöveg már szakít azzal a hagyománnyal, amely szerint a 14 év alatti gyerekeket nem lehet büntetőjogi értelemben felelősségre vonni. A törvényjavaslat vitatott szakasza szerint egyes súlyos, életellenes bűncselekmények esetében - emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - már 12 éves kortól büntethetővé válnának a gyerekek, feltéve, hogy "rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással".

A tervezet indoklása szerint azért szükséges leszállítani a korhatárt, mert a 12-14 év közötti "gyerekek körében is egyre nagyobb mértékben elterjedt az erőszakos érdekérvényesítés". A súlyos bűncselekményeket elkövető gyerekek magatartásából a minisztérium szerint "arra lehet következtetni, hogy megfelelő segítség hiányában nem lesz képes a későbbiekben a társadalomba való beilleszkedésre és a törvénytisztelő életmódra" ezért a "speciális prevencióhoz" szükség van büntetőjogi eszközökre.

Meddig jogos a védelem?

A másik vita az úgynevezett jogos védelem részletes szabályairól folyik, vagyis arról, hogy meddig mehet el a polgár a bűnözőkkel szemben. Lázár János az ülés után azt mondta, a jogos önvédelem alkalmazhatósága a jelenlegi szabályokhoz képest biztosan szélesedni fog, de a határáról még vitatkoznak. A kormánypártok már a tavaly áprilisban elfogadott alaptörvényben rögzítették, hogy "mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához", de ennek részletes szabályait a Btk.-ban kell kibontani.

A februárban nyilvánosságra hozott tervezetben még igen szélesre szabták a jogos védelem szabályait. Ez alapján megeshetett volna például, hogy valaki egy szó nélkül lelövi a kertjébe beugró uborkatolvajokat. Fontos különbség, hogy a parlamentnek benyújtott javaslatba bekerült az a kikötés, amely szerint a testi épséget és az anyagi javakat fenyegető, jogtalan támadás elhárításának arányosnak kell lennie magával a támadással. Igaz, továbbra sem kellene túl sokat töprengeni, hiszen a törvényjavaslat szerint sem büntethető, aki ijedtében vagy mérgében túllépi az elhárításhoz szükséges mértéket.

A parlamentnek benyújtott javaslat a februárban bemutatott előterjesztéshez képest pontosítja azt is, hogy mikor tekintheti valaki az életét fenyegetőnek a támadást, vagyis mikor nem sérti az arányosság elvét, ha megöli a támadót. Az első, februári szövegváltozat szerint ilyen esetnek kellett tekinteni azt is, ha valaki felfegyverkezve (például egy bottal a kezében) bemászik a kertbe. A parlament elé kerülő javaslatban viszont már csak akkor lehet lelőni a kertbe behatolót, ha annál is lőfegyver van, "és személy elleni támadás veszélye is fennáll".

A korábbi tervezet szerint életveszélyes fenyegetésnek lehetett volna tekinteni minden olyan, személy elleni támadást, amit "éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan" követnek el, vagyis például le lehetett volna lőni a részegen verekedőket. A benyújtott törvényjavaslat ezt annyiban pontosította, hogy csak akkor tekinthető életet veszélyeztetőnek a támadás, ha azt "nem nyilvános helyen vagy nyilvános rendezvényen" követik el, tehát a nyílt utcán nem lehet majd ilyet csinálni. Megőrizte azonban a beterjesztett törvényjavaslat azt a rendelkezést, hogy életet fenyegető támadásnak lehet tekinteni, ha például éjjel kapja valaki rajta a betörőt a lakásban.

Felvetődött a halálbüntetés is

A hétfői frakcióülésen több résztvevő szerint a Btk. vitatott pontjai mellett felvetődött a halálbüntetés visszaállításának kérdése is - igaz, nem konkrét szándékként, csak azzal összefüggésben, hogy a Jobbik egyik legfontosabb vesszőparipája várhatóan ez a kérdés lesz majd a törvényjavaslat szerdán kezdődő általános vitájában. A Jobbik már tavaly, az alaptörvény vitájában azt javasolta, hogy kerüljön bele a szövegbe egy olyan kitétel, amely bizonyos esetekben - a szándékos emberölés súlyosabb formáinál - lehetővé tette volna a halálbüntetés kiszabását, de a kormánypártok akkor ezt nem támogatták.

Lázár János frakcióvezető az ülésen részt vevő képviselők szerint Orbán Viktorra hivatkozva azzal érvelt, hogy a szerdán kezdődő vitában két választ lehet adni a Jobbik várható felvetésére. A kézenfekvő válasz a frakcióvezető szerint az lenne, ha a hatályos törvényekre és uniós szabályozásra hivatkozva (amely valamennyi tagállamban, sőt még a társult államokban is tiltja a halálbüntetést) egyértelmű nemet kellene mondani a legszigorúbb büntetés visszaállítására. Ez azonban - érvelt Lázár - kommunikációs szempontból vállalhatatlan a kormánypártoknak, ugyanis a választók - és az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők - többsége örülne a magyar jogrendből 1990-ben törölt szankció visszaállításának.

Eszük ágában sincs belemenni a vitába

Vagyis, ha a Fidesz ebben egyértelműen elutasító álláspontra helyezkedne, azzal nemcsak széles választói réteg szimpátiáját veszítené el, de akár kifejezetten a Jobbik felé is tolhatja az emiatt csalódottakat. A dilemmát, az [origo]-t tájékoztató kormánypárti képviselők szerint úgy lehet, illetve fogják feloldani, hogy a vitában azt fogja majd a Fidesz kommunikálni, hogy bár a kormány nyitott a halálbüntetés visszaállítására, nem rajta, hanem az Európai Unión múlik, hogy nem teheti meg ezt.

Magyarország ugyanis több nemzetközi szerződésben is vállalta, hogy nem vezeti be újra a legsúlyosabb büntetést. Az első ilyen az emberi jogok európai egyezménye, amelyet itthon 1992 óta kell alkalmazni. Az Országgyűlés 2004-ben ratifikálta az egyezmény 2002-ben aláírt úgynevezett 13. jegyzőkönyvét, amely végleg - a háborús időket is beleértve - betiltotta a halálbüntetés alkalmazását. Az Európai Unió Alapjogi Chartája - amelyet 2007-ben írtak alá, és amelyet a lisszaboni szerződés tett kötelező érvényűvé - ennek megfelelően már szó szerint kimondja, hogy "minden embernek joga van az élethez", illetve hogy "senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni".

A halálbüntetés tilalmát Magyarországon még 1990-ben megalapozta egy alkotmánybírósági határozat. A mára híressé vált határozatában az Alkotmánybíróság eltörölte a halálbüntetést, mert úgy találta, hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalmát korlátozza, sőt annak teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését eredményezi, ezért alkotmányellenes. Egy, a kérdésre, illetve az új Btk. előkészítésére rálátó forrás az [origo]-nak az ügyről azt mondta, hogy Magyarország azon szerencsés országok közé tartozik, ahol az Alkotmánybíróság meghozta ezt a kényes döntést a politika helyett, és "ez így van jól, vagyis a kormánynak esze ágában sincs beleállni egy ekkora társadalmi konfliktussal járó vitába".

A büntető törvénykönyv előkészítése, illetve kormány előtti vitája során az [origo] információi szerint egyetlen alkalommal, még érintőlegesen sem merült fel a halálbüntetés visszaállítása, ami szintén arra utal, hogy a kormány komolyan nem gondolkodik a szigorításon. A halálbüntetés visszaállítását ugyanakkor tavaly tavasszal a nyilvánosság előtt maga a miniszterelnök is szóba hozta egy alkalommal.

Az új alkotmányról szóló 2011-es nemzeti konzultációban egyebek mellett a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabásáról is kérdezte a választókat, majd az eredményére hivatkozva Orbán Viktor azt mondta, hogy a halálbüntetés azért nem szerepelt a kérdések között, "mert az Európai Unióhoz való csatlakozással mi lemondtunk a halálbüntetés bevezetésének lehetőségéről". "Egyébként ez a kérdés élő kérdés, és izgatja a magyar közvéleményt" - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy attól függetlenül, hogy a halálbüntetésről nem kérték ki az emberek véleményét, sokan kézzel írták rá az ívekre kérésüket, hogy a készülő új alkotmányba a kormány e szankciót is vegye bele.

Büntetnék a lelki bántalmazást is

A februárban nyilvánosságra hozott tervezethez képest több bűncselekménnyel bővült a parlamentnek benyújtott Btk.-javaslat. Az egyik újdonság a "szexuális kényszerítés" bűncselekménye. A törvényjavaslat értelmében egytől öt évig terjedő börtönt lehetne kiszabni arra, aki nem erőszakkal, de más módon "mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít". Akár nyolc év is lehet a büntetés, ha valaki hozzátartozója ellen követi el a bűncselekményt, esetleg közte és a sértett között fennálló "egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve" kényszerít szexre.

Az indoklás szerint családon belüli erőszak megelőzését szolgálja az "együtt élők közötti lelki bántalmazás" néven bevezetendő új vétség. Ezt a javaslat szerint az követi el, aki "rendszeresen vagy tartósan olyan erőszakos magatartást tanúsít", amellyel lelki szenvedést okoz a vele egy lakásban élő rokonának, vagy volt élettársának. A törvényalkotó ezzel igyekszik még az előtt megfékezni a folyamatokat, hogy tettlegességig fajulna a helyzet, igaz, ez a vétség csak magánindítványra büntethető, vagyis a sértettek feljelentése nélkül nem indul eljárás.

A februári tervezethez képest két új bűncselekmény jelent meg az úgynevezett közbizalom elleni bűncselekmények közt: az első az úgynevezett zsebszerződésekre vonatkozik. A Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár által már korábban beharangozott szakasz szerint egytől öt évig terjedő börtönnel lehetne büntetni azt, aki a törvényi tilalom vagy korlátozás ellenére szerzi meg termőföld tulajdoni vagy használati jogát. Ugyanennyit kaphat az ügyvéd vagy közjegyző is, aki az ilyen szerződésnél közreműködik.

Legfeljebb egy év szabadságvesztéssel fenyegetett vétség lesz az autók kilométer-számlálójának visszapörgetése vagy kiakasztása. Ezzel a törvényalkotó azt az elterjedt csalási módszert igyekszik büntetni, amivel az eladásra kínált használt autókat a valódi állapotuknál megkíméltebbnek tüntetik fel, megkárosítva a vevőket.