Nem a száraz technológia, hanem a tározók fedetlensége okozza a legnagyobb gondot Kolontár külterületén, ahol a napokban a viharos erejű szél miatt újból extrém magas szállópor-koncentrációt mutatott ki a zöldhatóság február vége óta üzemelő mérőállomása - mondta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi laboratóriumának vezetője pénteken.
Nagy Attila hozzátette: a timföldgyár a hatósági előírásoknak megfelelően benyújtotta a IX-es vörösiszap-tározóra vonatkozó rekultivációs tervét, e szerint ezt a kazettát augusztus végéig lefedik. A cég az átszakadt X-es kazettára vonatkozóan nem nyújtott be intézkedési tervet, a felügyelőség ezért újból kötelezte a lefedés pontos határidejének megjelölésére, ennek kidolgozása folyamatban van.
Elmondta, hogy csütörtökön a viharos erejű szél miatt átlagosan légköbméterenként 560 mikrogrammos 24 órás átlagértékeket mértek a tározóktól délre elhelyezett mérőállomáson. Az egészségügyi határérték 50 mikrogramm légköbméterenként egy napra vonatkoztatva. Hangsúlyozta, hogy a fő probléma a napközben előforduló csúcskoncentrációkkal van, ami több ezer mikrogramm is lehet légköbméterenként. Ez olyan mértékű koncentrációnövekedés, aminek rövid idejű hatása is jelentős egészségügyi kockázatot jelent.
Szólt arról is, hogy a mérési eredmények interneten is terjedő térképes megjelenítése nem szerencsés, mert a hatásterület erősen túlzó. A tározókból származó légszennyezés a tározóktól dél-délkeleti irányban elhelyezkedő Ajka-Padragkút, Szőc, Halimba, Kolontár-Lőrintepuszta és Csótapuszta településeket érintheti a mért koncentrációban. A kiporzás a tározóktól északra fekvő településeket nem érinti, mivel nincsenek szélirányban. Hangsúlyozta azt is, hogy a porszennyezés a forrástól távolodva csökken, ezért mérési eredmények nélkül nem lehet kijelenteni, hogy az észak-balatoni településeken a porkoncentráció megnövekedett.
A csütörtökön megjelent kép mutatja a kolontári állapotokat