Kik szaglásznak a kormányközeli óriáscég körül?

Cigarettacsempészés, ruhaimport, cukorexport, erőműfelújítás - szinte bármilyen ügyet megvizsgál az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF. A hivatal most egy olyan beruházás nyomába eredt, amelyben érdekelt az elmúlt években látványosan megerősödő, szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Közgép is. Az OLAF-ot egy maffiaügyekben is edzett olasz jogász vezeti, maga is indíthat vizsgálatot, de bejelentésre is elindulnak, ha elég megalapozottnak találják a gyanút.

Ellenőrzést tartott a kormányzati kötődéséről is ismert Közgép Zrt.-nél a múlt héten az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) munkatársai. A hivatal hétfőn azt írta az [origo]-nak, hogy az EU egyik legnagyobb pénzügyi alapját, a Strukturális Alapot érintő vizsgálat keretében keresték fel a Közgépet több más cég mellett. Az OLAF saját elhatározásból és uniós tagállam kérésére is indíthat vizsgálatot, amennyiben "fennáll a gyanú szükséges szintje" - írta az [origo] megkeresésére a hivatal, de egyéb részletet nem közöltek, így nem derült ki, hogy azért vizsgálódnak-e a Közgépnél mert ott találtak valami gyanúsat, vagy azért, mert a Strukturális Alap felhasználása során merült fel a visszaélés gyanúja, és minden céget ellenőriznek, amely részt vesz a kérdéses projektben.

A Közgép szerint az OLAF egy európai uniós társfinanszírozású projekt ellenőrzése miatt kereste meg a beruházás valamennyi résztvevőjét, és a helyszíni ellenőrzést előre egyeztették. Ezt az [origo]-hoz eljuttatott közleményében megerősítette a Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt. is, ahol szintén jártak az ellenőrök. Azt írták, az OLAF munkatársai előre egyeztetett időpontban, május 11-én tőlük is adatokat és tájékoztatást kértek, amelyet meg is kaptak.

Az 1999-ben létrejött szervezet az európai intézményeknél vagy az uniós pénzekből finanszírozott szerveknél felmerülő csalásos vagy korrupciós eseteket szokta vizsgálni, de a tagállamoknál is nyomozhatnak, ha uniós pénzek forognak kockán. Adott esetben egy tagállam hatóságaival együttműködésben helyszíni vizsgálatokat is lefolytatnak. Rendszeres felülvizsgálattal, rutinellenőrzéssel nem foglalkoznak, csak konkrét gyanú esetén indítanak vizsgálatot.

A vizsgálatokat honlapjuk szerint az uniós pénzeket kezelő uniós vagy tagállami szervezetek által végzett ellenőrzések nyomán hozzájuk eljuttatott konkrét gyanúra vonatkozó bejelentések alapján indítják, amennyiben az ő hatáskörükhöz tartozik, és fennállnak a vizsgálat megindításához szükséges feltételek, tehát ha eléggé megalapozottnak találják a gyanút. Egy vizsgálat azonban ezzel együtt sem jelenti azt, hogy az ellenőrzött beruházásnál visszaélés történt.

Maffiaellenes gyakorlat

Egy vizsgálat előtt öt fő szempontot mérlegelnek. Az első az arányosság, azaz, hogy a vizsgálatba fektetett erőforrásoknak megfelelő eredményt érjenek el, vagyis legyen rá esély, hogy megtérül a kár, felelősségre vonják az elkövetőket, vagy nagy legyen az adott ügy elrettentő ereje. Szempont, hogy hatékonyan használják fel a nyomozati forrásokat, azaz hogy legyen megfelelő kapacitása a szervezetnek kezelni az ügyet, illetve az is, hogy a közbelépésükkel egyértelműen hatékonyabbá váljon a vizsgálat. Szempont még a vizsgálat megindításánál az, hogy milyen aktuális célkitűzései vannak az intézetnek - 2012-ben ezek: külső segélyek kettős finanszírozása, cigarettacsempészés, kohéziós alapok, korrupciógyanú, maffiakapcsolat. Ezenkívül mérlegelik a pénzügyi hatást is, vagyis hogy mekkorára becsülik az adott ügyben keletkezett kárt.

A szervezet vezetőjét, Giovanni Kessler jogászt, volt olasz parlamenti képviselőt 2010 decemberében nevezte ki a posztra az Európai Bizottság. A bolognai egyetemen jogot végzett Kessler kiterjedt igazságügyi és korrupcióellenes gyakorlattal rendelkezik. Az 1980-as években az olaszországi Trentóban, majd Szicílián a maffiaellenes hivatalban volt ügyész, az 1990-es években pedig a koszovói Ebesz-misszió rendőrségi és igazságügyi igazgatóságának helyettes vezetőjeként szolgált. 2006-tól két évig kalózkodás- és hamisításellenes főbiztosként dolgozott, előtte olasz parlamenti képviselő volt. Ebbéli minőségében részt vett több korrupcióellenes, nemzetközi igazságszolgáltatással kapcsolatos jogszabály kidolgozásában.

Csernobili korrupciótól a nem létező narancsdzsúzig

A szervezet kiterjedt témakörökben folytat vizsgálatokat, 2011-ben például az EU ukrajnai delegációjának helyi illetőségű tagját leplezték le, aki kenőpénzt kért Csernobilhoz kapcsolódó uniós projektekre jelentkező cégektől. Az illetőt nem jogerősen 5000 eurós pénzbüntetésre és másfél év felfüggesztett börtönre ítélték, ami ellen fellebbezett. Az ügyet az egyik elutasított pályázó jelentette az OLAF-nak.

Két éve egy brit cég vezetőjét buktatták le a szervezet segítségével. Az igazgató egy természetes egészségmegőrző zselétermékekre kiírt pályázaton 174 500 eurót sikkasztott el. Ekkor az ügyben már vizsgálódó brit hatóságok keresték meg az uniós szervet. Az igazgató ezért a sikkasztásért másfél év, más csalásokért további 2 és fél év börtönt kapott.

Korábban nyomoztak már uniós pénzekből felújított szerbiai erőműnél is, ahol 300 ezer eurós kárt okozott a túlszámlázó fővállalkozó, vagy cukorexport-támogatással való visszaélés ügyében, amikor egy kalinyingrádi cég Oroszországon keresztül Horvátországba szállított uniós cukorra igényelt jogtalanul 2,7 millió eurónyi exporttámogatást. Előbbire az uniós pályázatot felügyelő helyi társaság, utóbbira a belga vámhatóság hívta fel az OLAF figyelmét.

Olasz hatóságok arra figyelmeztették a szervezetet 2004-ben, hogy olasz gyártók csak papíron létező narancslé forgalmazása után vettek fel uniós támogatást. Az 50 millió eurós kárral járó visszaélést az olasz rendőrökkel együtt vizsgálta ki az OLAF. Foglalkoztak egy kínai texilimportüggyel is, amikor a korlátozás alá eső kínai árut bangladesiként próbálták kereskedők az EU-ba eladni -, illetve cigarettacsempészéssel is, amikor egy nemzetközi bűnbanda leleplezésében működött közre az uniós szerv. A volt szovjet köztársaságokból és Kínából származó cigarettát érintő csempészési ügyben összesen hatvan embert tartóztattak le.

Vizsgálták már az EP-képviselők munkatársainak javadalmazását is, és nem először vizsgálódnak Magyarországon sem. 2008-ban 508,8 millió forint értékben találtak olyan már kifizetett uniós pályázatokat, amelyek esetében felmerült a szabálytalanság gyanúja.