Három évet is kaphat, aki akadályozza a számvevőt

Annak az állami szervnek a vezetője vagy munkatársa, amelyik nem működik együtt az intézményt ellenőrző Állami Számvevőszékkel, két vagy három évi börtönt is kaphat.

A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegéséről szóló szabályozással egészítené ki a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körét az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, amely hétfőn bizottsági módosító javaslatot nyújtott be a büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló törvényjavaslathoz.

A testület kormánypárti többsége támogatta a bizottsági módosító indítvány benyújtását, amely szerint két, illetve három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata során megszegi közreműködési kötelezettségét, és ezzel az ellenőrzést akadályozza, illetve meghiúsítja.

Az indítvány szerint ugyancsak maximum kétéves szabadságvesztés járna az ellenőrzött szervezet vezetőjének, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az ÁSZ részére.

A bizottság az új Btk.-hoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok közül támogatta a fideszes Vas Imre több javaslatát is, többek között azt, amely tovább bővítené a jogos védelem határait. Az eredeti változat szerint a lakáshoz tartozó bekerített helyre behatoló támadását csak akkor lehetne élet elleninek tekinteni, ha azt fegyveresen követik el, és a személy elleni támadás veszélye is fennáll. Ezzel szemben Vas Imre ez utóbbi megkötést törölné, mondván, hogy egy fegyveres tolvaj észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy további elemzést végezzen arról, a behatoló milyen célból tart magánál fegyvert, minden esetben vélelmezheti a személye elleni támadás veszélyét.