Még örülnek is a fideszesek Áder pofonjainak

Nem bánják a Fideszben, hogy Áder János államfő sorra küldi vissza a törvényeket a parlamentnek, több fideszes képviselő is számított arra, hogy "Áder nem lesz Schmitt Pál", és alaposabban átnézi az aláírására váró jogszabályokat. Az [origo]-nak több kormánypárti képviselő azt mondta, Áder János vétói véget vethetnek a parlamenti szabálytalanságoknak, de szerintük a következő két évben már nem is lesz szükségük arra, hogy "nem elegáns" megoldásokkal nyomják át a törvényeket.

"Számítottunk arra, hogy Áder János nem lesz Schmitt Pál, és rajta nem fognak keresztülfolyni a törvények" - mondta az [origo]-nak egy fideszes képviselő, akit több megkérdezett képviselőtársához hasonlóan nem lepett meg, hogy az egy hónapja hivatalban lévő Áder János államfő máris három törvényt visszaküldött a parlamentnek megfontolásra. "Áder János erélyesebb, alaposabb, hozzáértőbb mint Schmitt Pál, és jogtudósként a Fideszt segíti, ha felhívja a figyelmet a hibákra" - tette hozzá a képviselő, aki azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét.

Áder János hivatala kedden közölte, hogy a köztársasági elnök két jogszabályt nem ír alá. Az államfőnek nem tartalmi, hanem - miután a múlt héten eljárási hibára hivatkozva küldte vissza a médiatörvényt - ismét formai kifogásai voltak. Áder szerint a kisajátításról szóló törvény módosítását a parlament a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon fogadta el, a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabályban pedig koherenciazavar van.

Navracsics Tibor szerdán az MR1-Kossuth Rádiónak erre úgy reagált, hogy mint igazságügyi miniszter örül annak, "ha jogszabályok betartatásáról van szó, és hogyha olyan lépések történnek, amelyek erősítik a jogbiztonságot Magyarországon". Az általunk megkérdezett kormánypárti képviselők szintén azt mondták, nem bánják Áder János döntését, habár a visszaküldött törvényeket az ő támogató szavazataikkal fogadta el az Országgyűlés. "Jobb, ha az elnökünk, a mi emberünk szól, mint ha később az Alkotmánybíróság vagy más szervezet hívná fel a figyelmet egy hibára, és aztán jobban égünk" - fogalmazott egy képviselő.

Elnézték

"Figyelmetlenek voltunk, de örülök, hogy Áder János észrevette a törvényben a hibát" - mondta az [origo]-nak Babák Mihály fideszes képviselő, aki a sportcélú ingatlanokról szóló törvény egyik előterjesztője volt. A törvénnyel Ádernek az volt a problémája, hogy a jogszabály a többitől eltérő hatályba léptetési rendelkezést alkalmazott volna az ötödik paragrafus ötödik bekezdésére, de az említett paragrafusnak egyáltalán nem volt ötödik bekezdése. Az előterjesztést három fideszes képviselő nyújtotta be (Babák Mihály mellett a fideszes Bánki Erik és Hadházy Sándor), de információnk szerint nem a képviselők, hanem a közigazgatási minisztérium munkatársai szövegezték, és ők követték el a hibát. Babák Mihály erre annyit mondott: "elnéztük a dolgot, jobb előbb, mint utóbb kijavítani a hibát, az elnök úr jól tette, hogy jelezte".

A másik visszaküldött jogszabálynál, a kisajátítási törvénynél viszont nem figyelmetlenségről volt szó: több képviselő is azt mondta, hogy az alkotmányügyi bizottságban már észlelték, hogy házszabályellenes a zárószavazás előtti módosító indítvány. "Az égnek állt a hajam, amikor megláttam, hogy a kisajátítási törvénybe az utolsó pillanatban az állattenyésztési szabályok módosításai kerültek" - mondta az [origo]-nak Rubovszky György, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s tagja.

Áder János azért küldte vissza a kisajátítási törvényt, mert a házszabály alapján nem lehet zárószavazás előtt olyan módosítást elfogadni, amelyet nem érint az eredeti javaslat. Márpedig az állattenyésztési szabályokat a zárószavazás előtt csatolta javaslatához az indítványt benyújtó Tarnai Richárd. Kerestük a képviselőt, hogy megtudjuk, miért kerültek állattenyésztési szabályok a javaslatába, és mit szól az elnöki vétóhoz, ő azonban nem kívánt nyilatkozni.

Rubovszky György elmondása szerint ő még a zárószavazás előtt tisztázta az indítványt benyújtó Tarnai Richárddal, hogy nem tévedésről van szó, és jelezte az alkotmányügyi bizottság elnökének a problémát. A módosító indítványt ennek ellenére elfogadta a bizottság, és a zárószavazáson a kormánypárti képviselők, köztük Rubovszky György is igennel szavazott. Rubovszky ezt azzal indokolta: "akkor a kisebbik rosszat választottam, égető problémát érint a kisajátítási törvény, azt fontos volt megszavazni".

Nem lesz szükség a "nem elegáns megoldásokra"

A zárószavazások előtti módosító indítványok a Fidesz kedvelt és gyakran használt eszközei voltak az elmúlt két évben, ezek segítségével több esetben is teljesen átírtak törvényeket az utolsó pillanatban. Előfordult, hogy teljesen más jellegű jogszabályokhoz ragasztottak hozzá fontos törvénymódosításokat: a leglátványosabb ilyen húzás az volt, amikor tavaly nyáron a képviselők fizetéséről szóló törvény módosításához (amelyre egyébként Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő dupla fizetése miatt volt szükség) az utolsó pillanatban hozzácsapták a villamosenergia- és a földgáztörvény tizenkét oldalnyi módosítását.

Tavaly novemberben pedig több mint száz módosítót nyújtottak be néhány órával a zárószavazás előtt az adótörvényekhez. Az emiatt tiltakozó ellenzéknek Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke - ma már a Fidesz frakcióvezetője - azt mondta: "Dolgozni kéne, képviselőtársaim, és nem panaszkodni!". Rogán a héten - Áder első vétójának ismeretében - viszont már azt mondta: figyelni fognak az államfő kifogásaira, és ügyelnek arra, hogy többet ne kövessenek el ilyen hibát.

Több fideszes szerint - bár Rogán Antal erre nem tért ki a hétfői frakcióülésen - Áder János döntései világossá tették: a kormánypártoknak le kell mondaniuk arról, hogy utolsó pillanatban változtassanak egy tervezet szövegén. Az alkotmányügyi bizottság egyik fideszes tagja úgy látja, "erre nem is lesz égető szükség a következő időszakban". Szerinte az elmúlt két évben azért nyúlt a Fidesz ehhez a "nem elegáns megoldáshoz", mert több esetben az alaptörvény életbe lépése miatt "igyekezni kellett a szabályok elfogadásával, nem volt szabad csúszni semmivel".

Precíz ember precíz munkatársakkal

Egy fideszes képviselő azért sem tartja meglepőnek, hogy Áder János Schmitt Pálnál kritikusabban viszonyul a törvényekhez, mert szerinte Áder "precíz ember precíz munkatársakkal körülvéve". Áder a hivatalba lépése után felmentette a korábban Schmitt Pál által kinevezett hivatalvezetőket, és teljesen átalakította a szervezet felépítését. Az államfő hivatalvezetője Haszonicsné Ádám Mária lett, és a jogi és alkotmányossági igazgatóság vezetőjeként ő foglalkozik az aláírásra váró törvények vizsgálatával is. Haszonicsné korábban a fővárosi kormányhivatal vezetője, 2010 előtt pedig a főváros aljegyzője volt.

Tavaly a fővárosi kormányhivatal vezetőjeként ő írta a CET-beruházás ügyében azt az állásfoglalást, amelyből kellemetlensége származott a fővárosi fideszes vezetésnek. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes tavaly ugyanis lehívta a CET-beruházást kivitelező cég bankgaranciáját, mire Haszoncsiné figyelmeztette a fővárost, hogy ehhez nem volt joga. A hivatalvezető jelezte, hogy a főpolgármester-helyettes nem dönthet kiemelt vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról. Bagdy Gábornak így végül a közgyűlés elé kellett vinnie a kérdést.