Az AB-elnök szavazatával bukott el bírák idő előtti nyugdíjazása

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat az Alkotmánybíróság. A döntés példátlanul szoros szavazatarányokkal született: a megsemmisítést támogató hét alkotmánybíró mellett ugyancsak hét ellenezte azt, így a testület végül Paczolay Péter elnöki voksával minősítette alaptörvény-ellenesnek a jogszabályt. A testület történetében arra sem volt még példa, hogy ilyen nagy számú - hét - különvéleményt csatoltak volna egy határozathoz. A kormány információink szerint szerdai ülésén foglalkozik az AB döntésével, de a tartalmi szabályozáson, úgy tudjuk, nem kívánnak változtatni.

Ahogy arról az [origo] már pénteken beszámolt, alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentéséről szóló rendelkezéseket.

Magyarországon 1869-től egészen tavaly év végéig 70 év volt a bírók nyugdíjkorhatára, a nyugdíjkorhatárt elérő bírók pedig szabadon dönthettek, hogy élnek-e a nyugdíjba vonulás lehetőségével. A kormánypártok azonban 2011-ben, az új alaptörvény vitája során úgy döntöttek, hogy csak az általános nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 éves korig - maradhatnak hivatalban.

Lázár János nem sokkal a zárószavazás előtt beadott módosító indítványával - ahogy arról korábban beszámoltunk - eredetileg a KDNP sem értett egyet, végül azonban minden kormánypárti képviselő megszavazta a javaslatot. A Fidesz azzal magyarázta a döntést, hogy egységes nyugdíjkorhatárt akar, amelytől senki nem térhet el, majd a korhatárcsökkentést a 2011 novemberében elfogadott új bírósági törvényben is rögzítették.

Az AB hétfő délutáni közleménye szerint a bírák jogállásáról szóló törvény vonatkozó passzusait a testület visszaható hatállyal, hatálybalépésük napjától, azaz 2012. január 1-jével semmisítette meg, miután az új szabályozás álláspontja szerint formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.

A testület a formai okok között említette például, hogy a bírói hivatás gyakorlásának időtartamát (azt a felső korhatárt, amelynek az eléréséig a bírák elmozdíthatatlanok) nem sarkalatos törvény - vagyis nem az idő előtti nyugdíjazást elsőként előíró, tavaly elfogadott alaptörvény és a később rá épülő sarkalatos bírósági törvény, hanem az alacsonyabb rangú, egyszerű többséget igénylő nyugdíjtörvény határozza meg.

A bírák kifogásolták azt is, hogy az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései, valamint a bírák jogállásáról szóló törvény eltérő szóhasználatban alkalmazza a bírákra vonatkozó általános öregségi nyugdíjkorhatár fogalmát, illetve, hogy azt az irányadó nyugdíjtörvény sem konkrét életkorban, hanem születési évtől függő, mozgó korhatárban határozza meg.

Az AB legfontosabb tartalmi kifogása a jogszabállyal kapcsolatban az volt, hogy az alaptörvény és a felmentések ütemezését rögzítő átmeneti rendelkezései az érintett bírákat rövid időn belül, adott esetben három hónap alatt elmozdítják hivatalukból. A felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt az AB szerint azonban csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. A testület érvelése szerint a bírói függetlenség sérül az által, hogy az elmozdított bírák ügye más bírákhoz kerül, a bírákat az ügyekről leválasztani súlyos ok nélkül szerinte ugyanis nem lehet.

Minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye - áll az AB határozatában.

Sosem volt ennyi különvélemény

A döntés példátlanul szoros szavazatarányokkal született: a megsemmisítést támogató hét alkotmánybíró mellett ugyancsak hét ellenezte azt, így a testület végül Paczolay Péter elnöki voksával minősítette alaptörvény-ellenesnek a jogszabályt. Az ügynek egyébként Paczolay volt az előadó bírája is, miután Holló András, akire elsőként szignálták az ügyet, visszaadta a megbízást.

Az AB történetében arra sem volt még példa, hogy ilyen nagy számú - hét - különvéleményt csatoltak volna egy határozathoz. A döntéshez a Fidesz által legutóbb, tavaly nyáron a testületbe delegált öt új tag mindegyike: Balsai István, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária, valamint a KDNP által delegált Dienes-Oehm Egon is különvéleményt csatolt. A régi tagok közül Lenkovics Barnabás helyezkedett részben szembe a többségi döntéssel.

A kormány csak formailag korrigál

A kormány információink szerint várhatóan szerdai ülésén foglalkozik az AB döntésével, de a tartalmi szabályozáson, úgy tudjuk, nem kívánnak változtatni. Erre utalt hétfő délutáni rövid reagálásában a miniszterelnök is. Az AB döntését firtató újságírói kérdésre Orbán Viktor azt mondta, hogy mivel a testület úgy ítélte meg, hogy a három jogszabály - az alaptörvény, a bírósági törvény és a nyugdíjtörvény - nincs összhangban, a kormány meg fogja azt teremteni. "A rendszer azonban marad" - mondta a kormányfő.

Köszler Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság tanácselnöke ítéletet hirdet

Az [origo] információi szerint a kormány az AB kifogását úgy próbálja majd "hatástalanítani", hogy a bírák jogállásáról szóló törvénybe is beemeli majd a nyugdíjtörvény általános öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseit.

Nem veszik vissza automatikusan az elküldötteket

A törvény alapján eddig felmentett bírák szolgálati jogviszonya - ahogyan arra az AB határozata is utal - nem áll helyre az alkotmánybírósági döntéssel.

Erre utalt csütörtöki, az InfoRádiónak adott nyilatkozatában az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke is, előrevetítve, hogy ha az AB meg is semmisíti a nyugdíjkorhatár csökkentését, az idő előtt nyugdíjazott bírók nem kapják vissza automatikusan az állásukat, hanem a munkaügyi bírósághoz kell fordulniuk.

"Amennyiben az AB ezt megteszi, akkor lehet dolgunk, de nem közvetlenül, hiszen az érintett bírók már kézhez vették a felmentési okiratokat, és a hivatalnak a szolgálati jogviszonyukkal kapcsolatban most további teendője nincs" - fogalmazott Handó Tünde.

Az alaptörvény tavaly év végén elfogadott átmeneti rendelkezései szerint azoknak, aki már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, június 30-án szűnt meg a jogviszonya, azoké pedig, aki év közben érik el azt, december 31-én. Ez alapján júniusig közel 230 bíró veszítette el státusát, és további negyvené szűnik meg az év végéig.

Az emberi jogi és az uniós bíróság is vizsgálódik

A bírósági törvénnyel egyébként nemcsak az AB foglalkozott, hanem a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.

A strasbourgi bírósághoz 105 érintett bíró képviseletében a Magyar Helsinki Bizottság, további 43 képviseletében pedig a Cech ügyvédi iroda nyújtott be keresetet, mivel megítélésük szerint a nyugdíjazás kikényszerítése a diszkrimináció tilalmát és a tulajdonhoz való jogot is sérti, mivel a bírák alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat, és addig jár törvényben meghatározott javadalmazásuk is.

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarország ellen januárban indított kötelezettségszegési eljárása részeként foglalkozik a kérdéssel, miután a magyar kormány a procedúra több hivatalos lépcsőjében sem volt hajlandó elállni a bírói korhatár leszállításától. A bizottság az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütközőnek tartja az intézkedést, és úgy látja, hogy a kormány semmilyen objektív magyarázatot nem adott arra, hogy miért kényszeríti a bírákra a kötelező nyugdíjba vonulást, amikor egyébként a nyugdíjkorhatár emelését tervezi.

A kötelezettségszegési eljárás különböző egyeztetési fázisaiban a kormány épp ezért azt igyekezett bizonyítani, hogy az intézkedés nem csak a bírákra vonatkozik. A bizottságnak küldött februári, még informális válaszában a kormány ezt azzal is próbálta alátámasztani, hogy ígéretet tett rá, hogy a nyugdíjba küldött bírókat kérésükre - más munkakörben - tovább foglalkoztathatják a bíróságokon, majd a végleges válaszban már azt is hozzátette, hogy a lépés a közszféra dolgozóira is vonatkozik. Az [origo] kormányzati forrásból származó információi szerint ugyanakkor a kormánynak a válasz megírásakor még nem is volt elképzelése, hogy pontosan milyen körre vonatkozna az intézkedés.

A májusban újabb szakaszába lépett kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság gyorsított ítélkezésre kérte az Európai Bíróságot, amely éppen pénteken jelentette be, hogy már szeptemberben tárgyalást tarthat az idő előtti nyugdíjazások ügyében.