Újabb ügyben gyanúsítják az olajügyek főszereplőjét

Nemcsak az 1998-as Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban, hanem Prisztás József meggyilkolása ügyében is felbujtóként gyanúsítják a szombaton elfogott Portik Tamást - közölte vasárnap a Hír TV. Portik ügyvédjének közlése szerint védence tagadja a vádakat.

A csatorna honlapján olvasható cikk szerint a rendszerváltozás utáni "olajmaffia-botrány egyik kulcsszereplőjét" felbujtóként gyanúsítják a budapesti éjszakai élet egy másik ismert alakja, Prisztás József meggyilkolása ügyében is. A Hír TV emlékeztet arra, hogy Prisztás Józsefet 1996-ban az autójában lőtték le fényes nappal Óbudán. A rendőrség szerint a háttérben olajügyek álltak - tették hozzá.

Portik Tamás ügyvédje, Bánáti Kristóf a Hír TV-nek elmondta: védence tagadja a vádakat. Az ügyvéd kifejtette: az őrizetbe vétel megtörtént, két gyanúsítást közöltek Portikkal. Felbujtóként gyanúsították meg az Aranykéz utcában megölt - Boros Tamás néven ismert - Boros József Károly meggyilkolásával kapcsolatban, és ugyanígy felbujtóként gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolása ügyében is. Hozzátette: ügyfele abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és ennek megfelelően meg is tagadta a vallomást.

"Semmilyen magyarázatot nem kaptunk erre, de mi is nagyon csodálkoztunk, hogy 14, illetve 16 év után két olyan ügyben gyanúsították meg, amiben mindenki tudja, hogy évek óta tartanak a nyomozások, számára is teljes talány, hogy miért éppen most történt ez a gyanúsítás" - idézte a Hír TV Bánáti Kristófot.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) felkérésére a Terrorelhárítási Központ (TEK) szombaton öt embert fogott el, egyikük Portik Tamás. A Police.hu oldalon közzétett közlemény szerint a TEK több budapesti és vidéki helyszínen, összehangolt akció keretén belül intézkedett.

Portik Tamás egy időben a körözött magyarok listáján a legkeresettebbnek számított. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója. A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben (...) minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". A neki tulajdonított bűncselekmények ugyanis elévültek, miután a rendőrség azóta, hogy elfogatóparancsot adott ki ellene, nem tudta elfogni és meggyanúsítani Portikot.

Az úgynevezett olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális üzletága volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO ára közötti különbség teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.