Megbukott Semjén Zsolt vadászlobbis próbálkozása

Vadászható lesz a jövőben a nyári lúd, több faj, köztük a kercerésze és a menyét viszont védelmet kap. Bár tavaly Semjén Zsolt egy vadásztársaság nevében több faj vadászhatóvá tételét is kérte a vidékfejlesztési minisztériumtól, a most megjelent jogszabálytervezet szerint a minisztérium a kérések többségét elvetette.

Vadászható lesz a jövőben a nyári lúd, több faj, köztük a kercerésze és a menyét viszont védelmet kap. Bár tavaly Semjén Zsolt egy vadásztársaság nevében több faj vadászhatóvá tételét is kérte a vidékfejlesztési minisztériumtól, a most megjelent jogszabálytervezet szerint a többségét elvetette.

Továbbra is védett faj marad azoknak a madaraknak a többsége, amelyek vadászhatóvá tételét kérte tavaly Semjén Zsolt a vidékfejlesztési minisztériumtól (VM). A VM kedden hozta nyilvánosságra a kormány honlapján a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok jegyzékét felsoroló rendelet tervezetét, amely egy sor új fajnak is védettséget ad.

Semjén Zsolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet nevében levélben azt kérte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy állítsák vissza az erdei szalonka vadászatát, és fontolják meg a nyári lúd, a kanadai lúd, a barátréce, a menyét, a nyuszt, a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj vadászhatóvá tételét is. (Ezekről a fajokról ebben a korábbi cikkünkben olvashat bővebben.)

Az új rendelet szerint ezek közül a fajok közül egyedül a nyári lúd lesz korlátozottan vadászható, mivel annyira megnőtt a hazai nyári lúd-állomány, ami időnként már komoly gondot jelent a szárazföldi növénytermesztésben.

Továbbra is védett marad viszont faj marad az egerészölyv, a barna rétihéja, a héja, a holló és a nyuszt, valamint fürj, a vadgerle és a fenyőrigó is. Néhány új faj is védelem alá kerül: a menyét, amely az indoklás szerint azzal érdemelte ki a védetté nyilvánítást, hogy a mezőgazdaság szempontjából is fontos pocok- és egérpusztító; továbbá a hazánkon átvonuló csörgő és kerceréce, mert jelentősen lecsökkent az állományuk.

A rendeletmódosítás bizonyos esetekben egyszerűbbé teszi a trófeák behozatalát. A könnyítés kizárólag olyan fajokra vonatkozik, amelyek Magyarországon nem honosak vagy már gyakorlatilag eltűntek, más európai országokban viszont nagy állományban élnek, így például a hazánkban kóborlóként előforduló, és védett barnamedve külföldön jogszerűen elejtett példány trófeáját be lehet hozni az országba.

A minisztérium szerint a rendelettervezetet arra a megállapodásra alapozták, amelyet a természetvédelemmel és vadgazdálkodással foglalkozó civil szervezetekkel írtak alá februárban. A megállapodást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar Vadászkamara, a WWF Magyarország, valamint az érintett fajok kutatásával foglalkozó egyetemek mellett aláírta a z Országos Magyar Vadászati Védegylet is.