Martonyi: Nem szabad megvárni a külföldi kifogásokat

A külügyminiszter szerint az elmúlt két év magyarországi változásai hihetetlen nagy mértékűek és gyorsak voltak, ezért lehetetlen lett volna azt kívánni, hogy a nagykövetek előre megmagyarázzanak olyan törvényeket, amelyek tartalmát és célját nem is ismerhették teljesen. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Martonyi János elmondta azt is, alapkérdés, hogy Magyarországnak szüksége van az IMF/EU-megállapodásra.

A külügyminiszter szerint sok problémát meg lehet előzni azzal, ha a külföldön dolgozó magyar nagykövetek pontosan felkészülnek és odafigyelnek arra, hogy várhatóan milyen lesz egy még készülőben lévő magyarországi törvény nemzetközi hatása. "Mikor a terméket formázzuk itthon, akkor már arra is oda kell figyelni, hogy ezt a terméket a fogyasztó, a világ hogyan fogja befogadni", vagyis nem azt kell megvárni, hogy melyek lesznek az esetleges kifogások a már elfogadott jogszabállyal kapcsolatban - nyilatkozta Martonyi János a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának.

A külügyminiszter szerint egy jó diplomatának feladata, hogy már a törvények előkészítő szakaszában erőteljesebben részt vegyen, és jobban odafigyeljen a nemzetközi jogi összefüggésekre, így ugyanis a következőkben "sok gondot meg tudunk takarítani". Rámutatott azonban, hogy az elmúlt két év magyarországi változásai hihetetlen nagy mértékűek és gyorsak voltak, ezért lehetetlen lett volna azt kívánni, hogy előre megmagyarázzanak olyan törvényeket, amelyek tartalmát és célját nem is ismerhették teljesen, hiszen sokszor még az utolsó pillanatok módosításai is formálták a jogszabályok szövegét.

Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy ha szükséges, a nagyköveteknek a harcokat is meg kell vívniuk, ám úgy véli, csak a második jó megoldás az, ha a bírálatokra a külképviselet-vezető személyesen válaszol. Az első jó megoldás, ha ezt egy helyben elfogadott, ismert értelmiségi teszi meg, ezért a nagyköveteknek a fogadó országukban ki kell alakítaniuk egy olyan szellemi kört, amely a Magyarországot érő támadásokkal szemben sikeresen fel tud lépni az adott állam közvéleménye előtt - magyarázta Martonyi János.

Arra a felvetésre, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkerete létfeltétel-e Magyarországnak, vagy lehetnek esetleg alternatívák, így például törökországi vagy azerbajdzsáni államkötvény-kibocsátások, a külügyminiszter azt válaszolta: "nem, ezek nem alternatívák, az egy alapkérdés, hogy nekünk szükségünk van az IMF/EU-megállapodásra". A tárgyalások sikeresen el is indultak, a cél, hogy a felek hozzávetőlegesen megegyezésre jussanak a kiigazítás mértékét illetően, lényegében megvalósult - fejtette ki, hozzátéve: ennek mikéntje a majdani, szerinte kemény tárgyalásokon fog eldőlni, de ő derűlátó, az alapvetően elővigyázatossági megállapodást Magyarország meg fogja kötni. Megjegyezte, hogy az egyéb finanszírozási lehetőségek - legyenek azok akár keleten, akár nyugaton - természetesen továbbra is élnek.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten a nagyköveti értekezleten arról beszélt a misszióvezetők előtt, hogy nem akkor lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez a kormányfő szerint az eddiginél sokkal kreatívabb munkát igényel a magyar külügyi állománytól. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy tehermegosztás politikája nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről beszélnek külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet.