Aki berezel, azt nem viszik fel a gátra

A házasság, a szülés, a befizetett nyaralás vagy egy egyetemi vizsga is kibúvót jelent a kötelező katasztrófavédelmi szolgálat alól. Egy tavalyi törvénymódosítás után több önkormányzat most kezdi kiküldeni azokat a kérdőíveket, amelyekkel felméri: hány és milyen képesítésű ember él a területén, akit árvíz, tűzvész, földrengés vagy egyéb vészhelyzet esetén munkára lehet kötelezni. Aki fél, azt nem kényszeríthetik, aki viszont nem tart semmitől, mégsem siet segíteni, azt megbüntetik.

Rendkívüli családi eseményen kívül vizsga vagy külföldi oktatás, de befizetett nyaralás is mentesítheti azt, akit kötelező védelmi szolgálatra hívnak be - derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) [origo]-nak küldött válaszaiból. A Népszava pénteken írta meg, hogy Budapest XI. kerületében elkezdték kiküldeni a behívókat azoknak, akik koruk és családi állapotuk alapján védelmi munkára (például árvíz elleni védekezésre) kötelezhetők.

A katasztrófavédelemről szóló törvény tavalyi módosítása szerint mindenki behívható évi legfeljebb 40 óra kiképzésre és 72 óra gyakorlatra. A kiskorúak, a nyugdíjasok, a sokgyermekes vagy egyedülálló szülők, a rokkantak, a várandósok és néhány foglalkozás űzői mentességet élveznek polgári védelmi szolgálatra.

Először mindenki kap egy levelet a polgármesterétől, hogy adja meg szakképzettségét, foglalkozását, munkahelyét, hogy ezeknek megfelelően osszák be polgári védelmi szolgálatra (több olvasónk jelezte, hogy a leveleket például az V. kerületben már augusztus elején kiküldték). A katasztrófavédelem szerint erre azért van szükség, mert feltételezik, hogy ha valakinek például földmunkák végzésében van nagy tapasztalata, akkor ő valószínűleg hatékonyabban fog részt venni a védekezésiben.

A képzettség, foglalkozás, munkahely leadása után pedig már bármikor behívhatják katasztrófavédelmi oktatásra vagy gyakorlatra, hogy ha szükséges, segítse a települését bármilyen ipari vagy természeti katasztrófa esetén.

Ha nem akar menni, házasodjon, szüljön vagy vizsgázzon!

Az OKF szerint például árvízhelyzetben fordulhat elő, hogy nagy tömegben, kötelezően behívják az embereket védelmi szolgálatra. Ez alól egyéni élethelyzetre hivatkozva lehet felmentést kérni. Az OKF szerint ilyen kifogás lehet például a szülés, házasságkötés, halálozás, vizsga vagy befizetett nyaralás. Ezekre hivatkozva ki lehet bújni a szolgálat alól, de ezt kérni kell az önkormányzatnál.

A védelmi szolgálatra kötelezetteket el kell látni egyenruhával, védő- és egyéb felszereléssel, munkaeszközökkel. Fényképes igazolványt is kapnak. Jár nekik távolléti díj, amelynek alapja a személyi alapbérük, költségtérítés, és mentesülhetnek a helyi adó alól. A gyakorlaton és a kiképzésen kötelező megjelenni, de lehet halasztást vagy felmentést kérni alóla. Esküt is tenni kell, amelyet "egyéni meggyőződése szerint" mindenki "Isten engem úgy segéljen!" kiáltással zárhat.

El lehet kerülni a kötelező védelmi szolgálatot akkor is, ha valaki annyira veszélyben érzi magát a katasztrófahelyzetben, hogy nem bírja elviselni. Ebben az esetben más helyszínre irányíthatják át. Ilyen lehet egy átázott, mozgó gáttól vagy egy földrengés utórengéseitől való félelem, akárcsak az extrém időjárási körülmények - olvasható a katasztrófavédelem válaszában.

Már küldik a behívókat

A behívottaknak az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálatokban kötelezően részt kell venniük, és katasztrófa megelőzése érdekében ideiglenes szolgálatra oszthatják be őket. Ez egyhuzamban legfeljebb 15 napig tarthat. Korlátozatlan időtartamra is berendelhetik őket, de csakis rendkívüli vagy szükségállapot idején. A berendeltek felmentést kapnak a munkahelyükön esedékes munkavégzés alól, az adott időszakra munkajogi védelmet élveznek, és távolléti díjat kapnak. Költségeiket az állam állja.

Az OKF szerint a kiképzések már elkezdődtek, már vannak olyanok, akik részt vettek rajta. A felhívásokat is elkezdték kiküldeni, de azt egyelőre nem közölték, hogy hány polgári védelmi szolgálatost írtak össze.