Zsibvásárt csinál a választásból a Fidesz

Szinte bárki elindulhatna a választáson, ha a Fidesz egyik legújabb ötlete szerint eltörölnék a jelöltállításhoz eddig szükséges ajánlószelvények összegyűjtését. A kopogtatócédulák nélkül a kis pártoknak jóval könnyebb lenne elindulniuk, de az ötletnek a fideszesek is örülnek, mert a sok ellenzéki jelölt egymást gyengítheti. A jelölteket ráadásul az államtól kapott milliós támogatás is csábíthatja a kampányolásra.

Szeptember elején új javaslatot vetettek fel a választások megreformálásán dolgozó kormánypártok: a múlt héten Sárváron tartott frakcióülésükön bejelentették, hogy az előzetes regisztráció mellett megfontolják a képviselőjelöltté váláshoz szükséges ajánlószelvények eltörlését. Az eddigi parlamenti választásokon a szabályok szerint egyéniben csak az a jelölt indulhatott, aki összegyűjtött 750 ajánlást a jellemzően 40-50 ezres választókerületben. A Fidesz tavaly ugyan szigorította a jelölést, a jelölteknek kétszer ennyi, 1500 ajánlást kellett volna összegyűjteniük az időközben átrajzolt és nagyobbá vált körzetekben, most viszont egyértelműen a könnyítés a cél.

A kopogtatócédulák eltörlésének ötlete annyira új, hogy azzal még a nyár végére elkészült új választási eljárási törvény sem számolt, sőt, abban - az [origo] birtokába jutott tervezet szerint - még külön paragrafust szenteltek a kopogtatócédula-gyűjtési határidőknek. A Fidesz elnöksége is csak a múlt hétfői - a sárvári ülésszakindító frakcióülést megelőző - elnökségi ülésen foglalkozott az ajánlószelvények sorsával. Információink szerint akkor még nem az eltörlésük merült fel, hanem azt az ötletet tárgyalták meg, hogy ne fix darabszámban, hanem a szavazásra jogosultak bizonyos százalékában szabják meg az induláshoz szükséges ajánlószelvények számát.

A cédulák eltörlése a háromnapos sárvári frakcióülésen is csak az elnökség ezen javaslata alapján vetődött fel. A vita néhány hozzászólója felvetette, hogy akkor már ne legyen érvényben százalékos korlát sem, vagy ha mégis, akkor az alól legalább az előző választáson a parlamentbe bejutott pártok mentesüljenek. Az ajánlás teljes eltörlése mellett néhányan azzal érveltek, hogy ha már a regisztráció "macerát jelent" és pluszenergiát követel a választóktól, akkor gesztus lehetne feléjük, hogy az ajánlási procedúrától viszont megszabadulnak. Döntés az ülésen végül nem született a kérdésről, a felvetésekkel kapcsolatban maga Orbán Viktor sem foglalt állást, de megfontolandónak nevezte őket.

Kósa Lajos 2006-ban a Debrecenben összegyűjtött 28 ezer ajánlószelvénnyel

Az ajánlás eltörléséről hétfőn az [origo] megkeresésére a Fidesz több elnökségi tagja és jogi-választási ügyekben jártas képviselője is azt mondta, hogy az új irány annyira friss, hogy még nem tud állást foglalni arról, hogy az szerinte jó lenne-e, vagy sem.

Megkönnyebbülhetnek a kispártok

Az ajánlások eltörlésével több megkérdezett kormánypárti szerint a Fidesz járhat jól. "Virágozzék minden virág" - mondta például egy ismert, a döntések hátterét ismerő képviselő, arcán kaján mosollyal. Szerinte elsősorban a Fidesznek kedvez, ha több jelölt indulhat egy-egy körzetben, mert a kormánnyal elégedetlenek szavazatai így szétaprózódnak, és fontos voksokat vihetnek el az esélyesebb - akár egymással összefogó - ellenzéki pártoktól. Ráadásul második forduló sem lesz, amelyben a kevesebb szavazatot kapott jelöltek visszaléphetnek egymás javára. Egy másik képviselő ugyanakkor ezt az érvelést butaságnak nevezte, az ajánlás megszüntetése szerinte kétélű fegyver is lehet, mert a sok induló szerinte ugyanúgy a Fidesztől is elvihet szavazatokat.

Még nem dőlt el, pontosan milyen feltételekkel indulhatnak el a jelöltek a 2014-es választásokon, de a héten kormánypárti politikusok azt ígérték, hogy a tervezet még ebben a hónapban a parlament elé kerül. Lázár János hétfőn újságíróknak azt mondta, szóba jöhet az is, hogy elég száz aláírást összeszednie egy jelöltnek, de elképzelhető, hogy még erre sem lesz szükség. Az ajánlószelvényes jelölési rendszer megszüntetése mindenesetre nagy terhet vehet le a kisebb pártok és az egyéni, független indulók válláról.

Nagy terhet vehet le a kisebb pártok válláról

Ez a szabály 2010-ben jelentősen megkönnyítette volna például az LMP és főleg az MDF dolgát, az LMP ugyanis a 176 körzetből 92-ben, míg az MDF mindössze 77-ben tudott egyéni jelöltet állítani, a többi helyen nem jött össze elég ajánlószelvény. A szabályok miatt az MDF-re mint pártra három megyében nem is lehetett szavazni. Ha az egyéni jelöltek indulása valószínűleg nem is befolyásolta volna a fideszes jelöltek elsöprő győzelmét (173 választókerületet nyert a Fidesz), a kampány menetét biztosan megváltoztatta volna. A kisebb pártoknál ugyanis a programjuk helyett eleinte az volt a visszatérő kérdés, hány kerületben tudnak egyáltalán elindulni.

Berta kutya is indulhatna?

Az utóbbi években többször előfordult, hogy egy ismertebb jelölt sem tudta sikerrel venni az első akadályt. 2010-ben például a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György is szeretett volna indulna a XI. kerületben. Habár Budaházy akkor előzetes letartóztatásban volt, 640 cédulát így is összegyűjtöttek neki, de ez nem volt elég az induláshoz. (Indulhatott viszont 2010-ben a milliárdos adócsalással vádolt Földesi-Szabó László, aki a paksi választáskor végül az összegyűjtött szelvények számánál kevesebb, 539 szavazatot kapott.)

Szintén nem tudott elindulni tavaly a II. kerületi időközi választáson Mécs Imre, aki ugyan 2006 és 2010 között MSZP-s színekben volt képviselő, tavaly az SZDSZ jelölte. 2008-ban a ferencvárosi időközi választáson az MDF által indított Dézsi Mihálynak, a BRFK volt szóvivőjének gyűlt meg a baja az ajánlószelvényekkel. 827 leadott szelvényből 145 érvénytelen volt, vagyis nem került fel a szavazólapokra.

Dézsi Mihály nem tudta összeszedni

Kérdés, hogy ha szinte semmilyen gátja nem lesz az indulásnak, egy-egy körzetben mennyi induló lesz, és hogyan lehet majd kiszűrni a komolytalan indulókat. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt például az örök élet és ingyensör ígéretével kampányolt 2010-ben, a Magyarországi Szociális Zöld Párt pedig 2006-ban egy Berta nevű kutyát indított volna Angyalföldön, mert a Lehel út és a Dráva utca sarkán talált kutya "nem harap, nem lop, és csak ritkán ugat".

Pénzt is kapnak a jelöltek

Az [origo]-nak több, a választási szabályok formálódására rálátó fideszes forrás is megerősítette, hogy a kopogtatócédulák eltörlése korábban csak abból az szempontból vetődött fel, hogy a megoldással "be lehessen csalogatni az eljárási törvény elfogadtatásba az ellenzéket". Abban bíztak ugyanis, hogy ha valamilyen módon beveszik a tervezetbe az LMP által is támogatott megoldást, akkor cserébe a legkisebb ellenzéki párt is megszavazza a törvényt, benne a Fidesznek fontos előzetes regisztrációval, amit az LMP hevesen ellenez.

Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes az [origo]-nak azt mondta: az LMP "nem most jött a falvédőről", és nem vesz részt olyan politikai alkuban, amelyben egy számára elfogadhatatlan megoldást kellene megszavaznia egy általa támogatottért cserébe. Arról az először szintén a múlt héten felvetődött javaslatról, amely szerint a választások évében a költségvetés nem a pártokat, hanem a jelölteket támogatná, Karácsony Gergely azt mondta, hogy ezzel a Fidesz átesett a ló túloldalára, hiszen míg korábban a kis pártoknak szinte teljesíthetetlenre szabta a jelöltállítás feltételeit, most még pénzbeli támogatással is elősegítené, hogy minél több jelölt legyen.

Lázár János ugyanis hétfőn azt is bejelentette, hogy a terveik szerint a kampányfinanszírozást is megújítanák úgy, hogy az állam minden jelöltnek két-hárommillió forintos hozzájárulást adna, és egyéb pénzt csak magánszemélyektől fogadhatna el a jelölt. Lázár szerint nem áll fenn a veszély, hogy csupán a pénzért tömegesen jelöltetnék magukat az emberek, mivel a kampánypénzzel fillérre el kell majd számolni, a visszaélések szankcionálása pedig bekerül a büntető törvénykönyvbe. Kérdés ugyanakkor, hogy az Állami Számvevőszék milyen hatékonysággal ellenőrizné több száz vagy akár több ezer jelölt összes kampányköltését.

A jelölteknek adott támogatás akár milliárdos költséget is jelenthet az államnak, és egyértelműen a kevesebb pártpénzből gazdálkodó kis pártoknak és a független jelölteknek jelentene segítséget. A jelenlegi rendszerben a pártok az éves működésükre az előző választásokon elért eredményük alapján kapnak pénzt a költségvetésből. Ezen felül a törvények szerint a pártok a kampányra is kapnak állami pénzt, amelynek kiszámításánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, illetve a listás jelölteket vették figyelembe. A pártok hivatalosan ebből a pénzből finanszírozták a kampányaikat, a jelöltekre legfeljebb egymillió forintot költhettek, összesen legfeljebb 386 millió forintot. A 2010-es kampányköltéseket összesítő Képmutatás.hu szerint viszont 2010-ben a Fidesz és az MSZP is jóval többet költött ennél, mindkét párt több mint egymilliárd forintot.

Az már korábban eldőlt, hogy a Fidesz 2014-ben egyfordulós választási rendszert vezet be, és átrajzolta a választókerületek határait. Akkori elemzéseink szerint a változtatások egyértelműen a kormánypártoknak kedveznek: az új választókerületek ugyanis a baloldali fellegvárnak számító választókörzeteket összevonják, a billegő kerületet hozzádobják a fideszes kerülethez, a fideszes bástyákat érintetlenül hagyják.