Az országgyűlési képviselők esetében is csak a kettős vagy többes állampolgárság ténye nyilvános adat, az viszont nem, hogy az illető melyik más állam állampolgára - közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke csütörtökön.
Péterfalvi Attila "az utóbbi napokban elmérgesedett politikai vita kapcsán" felhívta a politikai élet szereplőinek figyelmét arra, hogy az ilyen adatok kiadására a képviselőket és az állami tisztviselőket nem lehet kötelezni. Szerinte már önmagában az erre való felszólítás is az emberi méltóság sérelmét vetheti fel.
A Jobbik alelnöke, Novák Előd szerdán este minden parlamenti képviselőnek e-mailben küldte el azt a levelet, amelyben tájékoztatást kér, hogy a magyaron kívül rendelkezik-e más állampolgársággal. Novák ezt azzal indokolta, hogy Péterfalvi Attila megerősítette Jóri András adatvédelmi biztos korábbi állásfoglalását, amely szerint az országgyűlési képviselők kettős állampolgárságára vonatkozó adat közérdekből nyilvános személyes adat. Ezt pontosította most Péterfalvi Attila úgy, hogy a képviselőnek csak a kettős állampolgárság tényét kell közölnie.
Csütörtökön az LMP-s Ertsey Katalint támadta Novák Előd, mert a képviselő azt válaszolta, hogy izraeli-piréz állampolgár. Az LMP-s képviselő ugynais Novák Elődnek küldött válaszában azt írta: rég köztudott, hogy izraeli-piréz állampolgár, magyar állampolgárságát pedig megvásárolta kevéssel a jelöltsége előtt. (A nem létező pirézek fogalmát a Tárki közvélemény-kutatói találták ki, és az idegenellenességet vizsgáló felméréseikben használták.)
A képviselők állampolgársága azután került szóba, hogy Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hétfőn a parlamentben azt mondta, listát kellene készíteni a Magyarországon élő zsidókról. A jobbikos felszólalást elítélte a kormány mellett több parlamenti párt, a Mazsihisz felelősségre vonást kért, egy másik hitközség pedig feljelenti a képviselőt. Gyöngyösi Márton később elnézést kért a "félreérthető kijelentéséért".