Megnyílik az út a választási regisztráció bukása előtt

Túl szűken értelmezi a család fogalmát a családok védelméről szóló törvény - információink szerint az Alkotmánybíróság erre hivatkozva hétfőn bejelenti a tavaly elfogadott jogszabály egyes részeinek megsemmisítését. Úgy tudjuk, hogy az AB hamarosan dönt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről is, mivel több nem átmeneti rendelkezés is került a törvénybe. Ilyen a választási regisztráció is, így ez a döntés az első lépés lehet a szabály eltörléséhez.

Megsemmisíti a tavaly év végén elfogadott családok védelméről szóló törvény egyes pontjait az Alkotmánybíróság (AB) - tudta meg az [origo] több forrásból. Az AB a család törvényben szereplő definícióját kifogásolja, mert a bírák úgy ítélték meg, hogy indokolatlanul szűkíti a család fogalmát. A törvény szerint a család természetes személyek azon érzelmi és gazdasági közössége, amelynek alapja legalább két személy közötti egyenes ági rokonság vagy egy férfi és nő között létrejött házasság.

A döntést hétfőn délelőtt jelenti be az AB. Ez lesz a testület első nyilvános ítélethirdetése az óta, hogy felborultak az erőviszonyok a bírák között, és több a kormánypártokhoz erősen kötődő tag került a testületbe. Információink szerint az eredeti családjogi törvényt kidolgozó KDNP már készül a törvény módosítására.

Bár hétfőn még nem lesz bejelentés erről, információink szerint várhatóan megsemmisítik a bírák az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály több bekezdését is - de erről még nem született végleges döntés. Ez a törvény eredetileg az Alaptörvény életbe lépése miatt szükséges átmeneti szabályokat rögzítette, de Szabó Máté ombudsman az AB vizsgálatát kérte, mivel úgy találta, a jogszabály több nem átmeneti rendelkezést is tartalmaz.

A jogszabályt többször módosították, az idén szeptemberben például ebbe írták bele, hogy a választójog gyakorlásának feltétele a választási regisztráció, ami szintén nem átmeneti szabály. Ha az AB elfogadja Szabó Máté kifogását, az hatással lesz a választási regisztrációra is. Az [origo] kormánypárti forrásból úgy tudja, hogy erre készül a kormány is.

Ha a törvényt megsemmisítik, akkor nem kerül be az Alaptörvénybe, hogy regisztrálnia kell mindenkinek, aki szavazni akar. Ez azért fontos, mert az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja az Alaptörvényt, csak azt, hogy az egyes jogszabályok megfelelnek-e a szellemének. Ha tehát az átmeneti rendelkezésről szóló törvényből kikerül a regisztráció, akkor az Alkotmánybíróság foglalkozhat majd ezzel a kérdéssel, amelyről január 5-éig kell dönteni Áder János államfő kérésére.

Aktuálpolitika az Alaptörvényben

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az idén márciusban fordult az Alkotmánybírósághoz azért, hogy megvizsgáltassa az új Alaptörvényhez tartozó átmeneti rendelkezésekről szóló törvényt. Az átmeneti rendelkezéseket tavaly szilveszterkor hirdették ki, Szabó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a jogszabályt, megállapítva, hogy az átmeneti rendelkezések nem váltak az Alaptörvény részévé, és nem tekinthetők az Alaptörvény módosításának sem.

Ha ennek esetleg a testület nem adna helyt, Szabó Máté arra kérte az alkotmánybírákat: az átmeneti rendelkezések preambulumát és 12 konkrét cikkelyét semmisítse meg, mivel azok ellentétesek az Alaptörvénnyel. A kifogásolt cikkelyek Szabó szerint valójában nem is átmeneti jellegűek, hanem végleges szabályok, amelyek több esetben is módosítják vagy kiegészítik az Alaptörvényt. A cikkeket tavaly decemberben aktuálpolitikai megfontolások alapján illesztették a jogszabályba, például azért, hogy meggátolják az AB-t bizonyos jogszabályok megsemmisítésében. Minderről bővebben itt olvashat.