"Ha kell, elfoglaljuk az összes hidat, egyetemet és karácsonyig tüntetünk, csak vonják vissza ezt a rohadt tandíjat" - mondta öklét lóbálva, kipirosodott arccal egy huszonéves fiú este fél kilenckor a Lánchídon vonulva. A mellette sétáló lány kevesebb lelkesedéssel csak annyit mondott a kezeit dörzsölgetve, hogy "jó, de szerezz addig nekem még egy pulóvert".
Nem csoda, hogy a lány kissé vacogott, hiszen a diákok akkor már több mint négy órája vonultak keresztbe-kasul Budapesten, hogy tiltakozzanak a múlt héten bejelentett brutális keretszámcsökkentés ellen. Néhány száz fiatal az ELTE lágymányosi épületétől indult délután négy órakor, majd a Petőfi híd elfoglalása után a Kossuth térre vonultak, ahol este nyolckor már több mint ezren skandálták a hidegben és hóesésben, hogy "Hoffmann Rózsa mondjon le!".
Tüntetők a Corvinusnál (Kattintson a galériáért!)
Nem nyomják le a torkukon
"Ezt a tandíjat nem nyomják le a torkunkon" - indokolta egy 18 éves, most érettségiző fiú a Parlament előtt, hogy miért jött el a tüntetésre. A fiú azt mondta, hogy a szülei nem tudnak félévente százezreket fizetni a képzésére, a diákhitelt "a tandíj elodázásának" tartja, és szerinte a kormány ellehetetleníti a tanulását. A fiú valamilyen mérnöki képzésre jelentkezne, de mivel nem tartja magát jó tanulónak, kétli, hogy teljes ösztöndíjas helyre be tudna jutni.
Ugyanerre panaszkodott később a Lánchídon egy végzős diák, aki fizikus szeretne lenni, de most - ahogy fogalmazott - "barátkozik a gondolattal", hogy jövőre nem jut be ösztöndíjas helyre. Így most úgy látja, dolgozni fog egy évet, "aztán irány külföld".
Tüntetők a Lánchídon (Kattintson a galériáért!)
Hát, most tényleg adjuk el a házat?
A tüntetésre persze nemcsak 18 éves végzősök jöttek az aktuális szalagavató-próba helyett, hanem sok jelenlegi egyetemista is kitartóan kiabálta órákon át, hogy "le a tandíjjal" és "nem hagyjuk". Többen jól felkészültek arra az újságírói keresztkérdésre is, hogy miért tüntetnek, ha őket már nem érinti ez a keretszámcsökkentés.
Egy Corvinusra járó lány szerint azért kell tiltakozni, mert "ha ezt benyeljük, jövőre minden egyetemistától kérnek pénzt". Egy politológushallgató percekig ecsetelte a férőhelycsökkentés társadalmi és politikai hatásait, amelynek lényege egy mondatban az volt, hogy szerinte a szegényeket kiszorítja a felsőoktatásból az intézkedés.
Egy ELTE-s lány azt mondta, hogy az öccse miatt jött tüntetni: "A 17 éves öcsém majd nem tud egyetemre járni, mert nincs rá pénzünk." De elárulta, hogy az öccse nincs a tüntetők köztött, hanem otthon "játszik a neten". A Lánchídon találkoztunk egy hatgyerekes asszonnyal is, aki azt mondta, hogy a hatodik gyereke jövőre érettségizik, és biológia-kémia szakra szeretne menni. Az asszony azt mondta, azért jött el, mert "összeszorult a szívem, amikor a gyerek azt mondta, hogy inkább elmegy cukrásznak, mert az egyetemre nincs pénz. Hát, most tényleg adjuk el a házat?"
Ez csak a kezdet volt
Amikor a diákok már öt órája vonultak a városban, többen elkezdték értékelni, volt-e értelme két hidat is lefoglalni, és több főútvonalat lezárni a hétfő esti csúcsforgalomban. "Kurva jók voltunk" - mondta a hangosbemondón az egyik szervező, és többen magukból kikelve, ugrándozva éljeneztek. A megkérdezett diákok szerint a vártnál is jobban sikerült a tüntetés, mert nem gondolták, hogy összejön az ezres tömeg.
Bár egyikük sem gondolta, hogy Hoffmann Rózsa a kiabáló fáklyás fiatalokat látva lemond, vagy Matolcsy György elkülönít pár milliárdot újabb férőhelyekre, egyikük szerint "a kormány biztosan elgondolkodik a döntésén". Több fiatal hétfőn alig akart hazamenni, a Sándor-palotához is felmentek volna, hogy az államfőnek is átadják követeléseiket. "Tartalékoljuk az energiát szerdára, az nagyobb durranás lesz" - mondta az egyik szervezőnek tűnő srác, majd az egyik hangszórót a kezébe véve azt kiabálta, hogy "ez csak a kezdet volt".
A tüntetésről szóló tudósításunkat itt olvashatja!
Itt pedig megnézheti, hogyan magyarázta Hoffmann Rózsa azt, hogy ez nem tandíj lesz.